Üzleti tippek

Az ekho visszhangjai

admin
admin

2006. 03. 22. 00:00

A lapkiadók egységes álláspontot képviselnek az ekho ügyében: azoknak a munkatársaknak, akik nem a munkaviszony–ekho kombinációt választják, a jövőben valóban megbízásszerűen vagy vállalkozásszerűen kell majd végezniük a munkájukat, szakítva az eddigi hagyományokkal.

Táblázat

(xls)

Bye-bye, áfa!
2006-os járulékokkal számolva hasonlítottuk össze, hogy milyen nettó fizetés nyerhető ki ekhóval vagy anélkül. Az ekho nélküli verzióban egy evázó, önmagát minimálbéren foglalkoztató vállalkozót vettünk összehasonlítási alapul, feltételezve, hogy havi 500 000 forint plusz áfás számlát adott eddig hírügynökségi tevékenységéről.
A példából is jól látható, hogy az igazi érvágást az áfa eltűnése okozza. Hiszen míg azt az evás modellben a munkavállaló bevételként nyelhette le, a munkáltató pedig visszaigényelte a költségszámla után, addig az ekhós modellből eltűnik az áfa.

Január elsején lépett hatályba az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény, amely jelentősen megváltoztatja a lapkiadók életét. A jogszabály nem teszi ugyan kötelezővé, hogy az ekhózni kívánó magánszemélyek rendes munkaviszonyt létesítsenek, a legtöbb érintett lapkiadónak dolgozó újságíró és szerkesztő csak akkor tevékenykedhet továbbra is megbízási szerződéssel, ha a munkavégzés módja valóban nem a rendes munkaviszonynak megfelelően történik. A lapkiadók már elkezdték az egyeztetéseket dolgozóikkal, több cégnél már akadnak ekhózók, ám a létszám az adómoratórium június 30-ai lejártakor lesz végleges.

Új keretek

A tavaly hosszas érdekegyeztetések után létrejött jogszabály a kormány első lépése volt a rendszerváltás után kialakult, sokáig elnézett leplezett munkaviszonyban történő foglalkoztatás helyzetéből való kilábalásra. A törvény értelmében művészeti és szellemi tevékenységet végző magánszemélyek választhatják az új adózási formát, amelynek a foglalkozáson felül feltétele, hogy a munkavállalók rendelkezzenek legalább a minimálbér összegének megfelelő rendes jövedelemmel. Az új adózási forma mindkét fél számára kedvezőbb, mint a rendes munkaviszony: a munkáltatóknak a 33 százalékos szokásos bérterhekhez képest csak 20 százalékot, a munkavállalóknak pedig a járulékok egy részének terhétől szabadulva csupán 15 százalékot kell az államkasszába befizetniük megszerzett jövedelmük után.

Félreértés ne essék!

Az ekhónak látszólag semmi köze a munkaügyi kérdésekhez, hiszen a munkaadók lobbijára még az is belekerült a törvénybe, hogy ne csak rendes munkaviszonyban, hanem megbízási vagy vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak is választhassák az új adónem szerinti közteherfizetést. Az adóhatóság ráadásul nem minősíthet leplezett munkaviszonynak egy foglalkoztatási formát. Ennek ellenére a munkaügyi ellenőrzés elindíthatja a lavinát: ha a munkaügyi ellenőrök színleltnek minősítenek egy szerződést, akkor a – relatív alacsonyabb – munkaügyi bírságon felül adóhatósági ellenőrzésre is számíthatnak a munkáltatók. Az APEH pedig ebben az esetben öt évre visszamenően behajthatja az elmaradt járulék- és adóterheket a munkáltatótól és munkavállalótól egyaránt, ami viszont már tetemes összegre rúghat. Ráadásul a Büntető Törvénykönyv tavaly szeptemberében hatályba lépett módosítása értelmében a színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója utáni közteher-fizetési kötelezettség elmulasztásáért akár 8 év börtönbüntetés is kiszabható a munkáltatóra. Ennek a helyzetnek megfelelően az érintett munkáltatók sem a január elsejétől hatályba lépő, szigorúbb munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényhez, hanem a június 30-án lejáró adómoratóriumhoz igazítják az ekhófizetés kezdetét. Nem csoda, hogy a szigorított körülmények között a lapkiadóknak már elege volt a szektorra jellemző foglalkoztatási jogbizonytalanságból, mint ahogy azt Nemes Péter, a Magyar Lapkiadók Egyesülete Humánpolitikai Bizottságának elnöke, egyben az Axel Springer Kft. humánpolitikai igazgatója is nyilatkozta korábban. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a lapkiadók zöme végül is az ekho–munkaviszony kombinációja mellett tette le a voksát, vagyis a rendes munkaviszonynak megfelelően foglalkoztatottakat alkalmazzák, és a minimálbéren felüli összegért az ekhót fizetik majd utánuk.

Enumeráció

Az adómoratórium ugyan június végéig tart, a lapkiadók már most megkezdték az előkészületeket az „átállásra”. Az Index.hu szerzőinek egy része például már kérte, hogy jövedelmét ekhós formában kaphassa. A Blikket, a Nemzeti és Képes Sportot, a Tinát, valamint a Bravót kiadó Ringier Kft.-nél szintén akadnak már ekhósok, de a munkavállalók többségével még folyik az egyéni egyeztetés a kérdésről. Halász Péter humánpolitikai igazgató azonban úgy látja, hogy a szerkesztőségi munkatársak nagy része a munkaviszony és az ekho mellett teszi majd le a voksát. Az igazgató elmondása szerint csak azok választhatják majd náluk a „szabadúszást”, akik valóban megbízásszerűen vagy vállalkozásszerűen végzik munkájukat. A lapunkat is kiadó Sanoma Budapest Zrt.-nél hasonló a helyzet, az emberierőforrás-osztály már tájékoztatta a munkavállalókat az új adózási formáról, és az egyéni megbeszélések már megkezdődtek, feltehetően a munkaviszony létesítése és az ekhózás mellett dönt a többség. Az Origónál a főállású dolgozók közül már többen áttértek az ekhóra, azonban a szerződéssel foglalkoztatottak kapcsán még csak most kezdtek el gondolkodni a kérdésről – tájékoztatta lapunkat Vörös Sándor, a T-Online emberierőforrás-igazgatója. Az Axel Springer Kft.-nél is vannak már ekhózók, de a humánpolitikai igazgató még nem tudta megmondani, hogy feltehetően hányan döntenek majd az ekhózás mellett.

Faites vos jeux!

Az ekhózással járó pluszterheket a munkáltatók eltérő mértékben hajlandóak magukra vállalni. Kardos Gábor, az Index.hu lapigazgatója úgy tájékoztatott, hogy az újságnál a munkavállalók nettó jövedelmének csökkentése nélkül igyekeznek felzárkózni az adózási feltételek változásaihoz, vagyis lenyelik a többletköltségeket. A Sanománál sem hárítják teljes egészében a munkavállalókra az adónem miatt felmerülő pluszterheket, ennek átlagosan 22 százalékát a cég magára vállalta. A Sanoma a lapkiadók közül egyedüliként követ egységes irányelvet a dolgozók bérének alakulását tekintve, kikötve, hogy egyik érintett munkavállaló nettó jövedelme sem csökkenhet 10 százaléknál többet. A Ringier-nél nincs általános irányelv, a svájci tulajdonosok által elfogadott pluszkeretből gazdálkodhatnak, és egyéni tárgyalásokon dől el, kinek hogyan alakul a bére. Halász Péter elmondása szerint az is előfordulhat, hogy valaki továbbra is a korábbi havi jövedelmének megfelelő összeget kap, de összességében ők is arra törekszenek, hogy legfeljebb 10 százalékkal csökkenjen a dolgozók nettó jövedelme. A költségek átvállalását tekintve egyik cégnél sem kívánnak az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) által biztosított magas nettó jövedelemmel versenyezni, mivel az eva rendkívül kedvező volt az érintetteknek. A tapasztalatok szerint azonban a munkavállalók hajlandóak lemondani jövedelmük egy részéről a jogbiztonság és a munkaviszony fejében: erről számolt be a Sanoma és a Ringier emberierőforrás-igazgatója is. Az Axel Springer Kft.-nél már máshogy állnak a többletköltségek kérdéséhez. Nemes Péter elmondása szerint álláshelyekben és az azokkal járó költségekben gondolkodnak. Eddig sem spórolták meg azt a 35 százalékot, amelyet be kellett volna fizetni az államkasszába, hanem a munkavállalóknak adták. „Piaci árakban gondolkodunk, így már jelenleg is annyit fizettünk az elvégzett munkáért, amennyit reálisnak gondolunk” – fogalmazta a humánerőforrás-igazgató. A pluszköltségek átvállalása helyett béren kívüli juttatásokkal próbálják kompenzálni majd az érintetteket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.