Üzleti tippek

Győzike mérlegelt

admin
admin

2006. 02. 22. 08:00

Világos irányvonal híján az alapoktól kellene újjáépíteni a köztévét – véli Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója.

Kolosi Péter kedvencei

Tévéműsor: Az elnök emberei, XXI. század
Újság: HVG, Figyelő, Kreatív
Rádió: InfoRádió, zenei adók
Netes portál: RTL Klub Online
Könyv: Da Vinci-kód
Film: Éjszaka a Földön, Jákob lajtorjája
Zene: latinos house
Hobbi: internet, edzés, utazás

– Az év elején a TV2 főműsoridős nézettségét az Áll az alku komolyan feltornázta. Lehet, hogy sikerül megtörnie az RTL Klub hegemóniáját a TV2-nek?
– Szerintem ez a tavalyihoz hasonlóan inkább csak időleges javulásnak tekinthető. Egyébként, ha évekre visszamenőleg visszanézzük a nézettségi adatokat, akkor látható, hogy januárban a TV2 szinte mindig erősödött. Számoltunk ezzel, nem erre az időszakra időzítettük a legütősebb műsorainkat.
– Gondoltad, hogy az Áll az alku meg tudja verni a Barátok köztöt?
– Arra számítottam, hogy megközelíti, de az picit meglepett, hogy néhányszor jobb nézettséget tudott elérni. Az viszont tényleg meghökkentő lett volna, ha ez tartósan így marad. Pont ez a lényege egy régóta futó, napi sorozatnak: hosszabb távon jobb átlagos nézettség biztosítása.
– Győzikét miként sikerült meggyőzni a folytatásról?
– Szerintem Győzike alapjában véve nagyon jól érzi magát a képernyőn. Nehezen ment vele a tárgyalás már tavaly nyáron is, akkor is abba akarta hagyni a műsort. Év elején mérlegelte a műsor mellett szóló érveket, és végül a folytatás mellett döntött. Talán jót is tett a műsornak ez a két hónapos szünet.
– Váratlanul távozott a Magyar Televízió (MTV) műsorokért felelős alelnöke Simon András, tavaly megszűnt a Néwshowr, nagy dirrel-dúrral távozott Friderikusz. Miért van az, hogy az MTV körül soha nincs nyugalom?
– Óriási probléma, hogy a köztévénél a tulajdonos nem jelöl ki világos irányvonalat. Különféle tervek mindig vannak, de ezek többnyire egymásnak ellentmondanak, így nem is lehet nekik megfelelni. Sokáig azt gondoltam, hogy rendet lehet tenni az MTV-nél, de kezdek ebben kételkedni. Az alapoktól kellene újraépíteni az intézményt. A jelenlegi helyzet nekünk sem jó, mert az emberek tőlünk várnak el olyan tartalmakat, amit normális esetben egy közszolgálati csatornának kellene nyújtania. Angliában senkinek nem jut eszébe számon kérni az ITV-n, hogy miért nem ad olyan műsorokat, mint a BBC.
– Az ORTT a közelmúltban elkészített egy médiatörvény-tervezetet. Hogyan érintené a piacot, ha ez a változat hatályba lépne?
– Viszolygok ettől a tervezettől…
– Pedig nektek akár előnyös is lehetne, ha például a közszolgálati televíziók nem sugározhatnának reklámokat.
– Nem ezzel van a probléma, hanem az egész törvény-tervezet hangvételével. A kereskedelmi televíziókra szükséges rosszként tekintenek. Továbbá nem veszik figyelembe, miként fejlődött az elmúlt években a társadalom és a technika. A tervezet talán legnagyobb hibája az, hogy evidenciának veszi az ORTT szükségességét, miközben a küszöbön álló digitális televíziózásban már nem véges erőforrás a frekvencia, hogy hivatalt kelljen mellérendelni. S miért kell a többi médiumtól megkülönböztetni a televíziót, és a rádiót? Akkor vonják hatósági felügyelet alá az internetet, és a sajtót is. Ezt már alkalmazzák is néhány országban, például Iránban vagy Kínában. Az EU-ban viszont ez a szemlélet inkább megmosolyogtató.
– Mi lehet a mögött, hogy az elmúlt időszakban csökkent a bulvárlapok értékesített példányszáma?
– Sokan talán már az interneten jutnak hozzá a számukra szükséges napi bulvárhír adaghoz. Lehet, hogy összefüggésben van azzal is, hogy hosszú idő után tavaly először csökkent a tévézésre fordított idő. 2005-ben kiugró „bulváresemények” sem voltak, és az sem tett jót nekik, hogy nem volt tavaly napi valóság-show.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.