Üzleti tippek

Rosszkedvű évet zártak a vállalkozások

Nem volt kedvező év az idei a kis- és középvállalkozásoknak, akik a bővülő uniós és állami források ellenére két éve nem voltak olyan borúlátóak, mint az idén nyáron. A FigyelőNet év végi összeállítása a kkv-szektorról.

Nem volt kedvező év az idei a kis- és középvállalkozásoknak – állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint több, a kkv-szektor ellen ható folyamat figyelhető meg a gazdaságban. Szerinte ezek közé tartozik az uniós csatlakozásból eredő szigorúbb szabályozás és nagyobb verseny, illetve a kormányzat hozzáállása a kkv-hoz. Bár az idén több területen is történtek változások, Parragh szerint a kabinetnek nincs ténylegesen működő kkv-programja.

Átkategorizált vállalkozások

Vállalati kategóriák 2005. január elseje után 


Középvállalkozás: a létszámkorlát változatlan, viszont a nettó árbevétel 50 millió eurónak megfelelő forintra, a mérlegfőösszeg pedig 43 millió eurónak megfelelő forintra nőtt.

Kisvállalkozás: a létszámkorlát nem változik, viszont a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg egyaránt legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintra emelkedett.

Mikrovállalkozás: a létszámkorlát nem változik, viszont a mérlegfőösszegre vonatkoztatva belépett a legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint.

Az uniós szabályokat átvéve 2005 január elsejétől lépett hatályba a kis- és középvállalkozások új kategorizálása. Ennek eredményeként az idén több ezer vállalkozás besorolása változott meg: a jelenlegihez képest csökkent a mikro- és a közepes, növekedett viszont a kisvállalkozások száma.

Mindez azt jelentette, hogy több vállalkozás indulhatott a támogatások megszerzéséért, illetve a támogatási konstrukciókban többen vehettek részt. Ez egyrészt örömteli változás volt, másrészt viszont a korábbi kis- és középvállalkozói körnek nem volt kedvező, hiszen nagyobb lett a verseny a támogatások elnyeréséért, ráadásul a tőkeerős, versenyképesebb közepessé minősülő nagyvállalatok száma is gyarapodott.

Több mint 34 milliárd forint uniós forrás

Az idei volt Magyarország szempontjából az első teljes év az Európai Unió tagjaként, így ebben az esztendőben minden korábbinál több közösségi forrásra lehetett pályázni. Uniós pénzekre a kkv-k zöme idén is a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) idei pályázatain keresztül tehetett szert.

A GVOP keretében a kis- és középvállalkozók fejlesztésére kiírt prioritásra 2005-ben december 20-áig több mint 14 ezer pályázat érkezett be, ezekből 6 ezret támogattak. Az összesen megítélt 33,5 milliárd értékű dotációból eddig 8,5 milliárd forintot fizettek ki.

A kormány több alkalommal, előbb szeptemberben, majd decemberben is egyszerűsítette a pályázati feltételeket. A változtatások kétrétűek voltak: egyrészt egy – az addigi tapasztalatokon alapuló – inkább pályázóbarát program kialakítása volt a cél, másrészt a kritériumrendszer szigorítására is szükség volt a források hatékony kihasználása érdekében.

Változó hitelprogramok

Változások történtek az államilag támogatott kkv-s hitelkonstrukciókban is. A kis- és középvállalkozások körében legnépszerűbb Mikrohitel jelentős változáson esett át az idén. Két alkalommal is emelkedett a hitelkeret, elindult a Mikrohitel Plusz program, illetve egyszerűsödtek az igénylési feltételek.

Csaknem 2,5 ezer pályázó egyenként átlagosan 3,5 millió forint Mikrohitelt igényelt az idén, egymillióval többet, mint tavaly. A hitelprogram népszerűsége a megemelt összeghatár, az 5 évre bővült törlesztési idő, a részben forgóeszközökre való felhasználhatóság és a kapcsolódó tanácsadások hatására növekedett. Az igénylő kezdő vállalkozások 20 százalékos aránya azonban jóval alacsonyabb a vártnál.

Mivel még mindig bonyolult, hosszadalmas a Mikrohitelhez jutás, ezért továbbfejlesztik a rendszert: jövőre egyszerűbb lesz a pályázati eljárás; nem havi, hanem csak éves üzleti terv készítendő és a megszűnő pályázati bizottságok helyett a megyei irodák szakemberei döntenek a támogatásról.

A kormány ugyanakkor decemberben további változásokat jelentett be a 100 lépés program keretében meghirdetett Magyar Vállalkozókért programban. Ennek célja, hogy összefogja a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó eddigi intézkedéseket, és több pontban kiegészítse azokat. Egyebek mellett a Széchenyi-kártya hitelkerete is emelkedik majd.

Pesszimista vállalkozások

A bővülő forrásoktól függetlenül a kkv-k két éve nem voltak ilyen borúlátóak, mint az idén májusban. Az Ecostat akkori kis- és középvállalati konjunktúra-indexe mindössze 40 százalék volt. Ez 2003 óta a legalacsonyabb érték.

A felmérés szerint a szektorban tevékenykedő vállalatok többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit. Az Ecostat viszont megállapította azt is, hogy a viszonylag nagyfokú bizalomvesztés a magyar gazdaság egészét alapul véve kevéssé tűnt indokoltnak. A borúlátó várakozások hátterében az akkor publikált, egyértelmű lassulásra utaló első negyedévi makrogazdasági adatok és a magas államháztartási hiány leszorítása érdekében várható korrekciós intézkedések állhattak.

Hiába tartottak tőle a vállalkozások, korrekció csak kormányzati ígérgetés szintjén történt, Magyarországot a magas deficit és az annak mérséklésére szánt, de be nem tartott konvergenciaprogramja miatt többször is elítélte az EU.

Körbetartozás: politikai céltábla

Következmények

A GVI júliusi kkv-körképének eredményei alapján végzett számítások szerint a körbetartozás elterjedtsége szorosan összefügg három tényezővel: a likviditási válságokkal, a vevők késedelmes fizetésével, és az áfakifizetések 2004-2005 fordulóján történt visszatartásával.

Az év utolsó hónapjaiban már politikai szinten is nagy port kavart a vállalkozókat sújtó körbetartozás problémája. Számos ágazatban – mindenekelőtt az építőiparban – az elmúlt egy-másfél évben ismét megnőtt a fizetésképtelen cégek száma, és egyre drámaibb méreteket ölt a körbetartozás. A probléma alapvető oka a magyar tulajdonú cégek forgótőkehiánya.

Az MKIK elnöke szintén nagyon valós problémának tartja a kölcsönös fizetésképtelenséget, melynek szerinte legfőbb bűnöse az állam. Parragh rámutatott arra, hogy miközben egyik oldalról a vállalkozóktól minden szabály szigorú betartását várják el, az állami szektor sokszor nem fizet időben. Hozzátette: ez a kettős mérce morálisan is nagyon romboló hatással van a vállalkozásokra.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet (MKIK GVI) idén áprilisban 1800 cég körében elvégzett felmérése során a válaszolók 45 százaléka állította, hogy nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya, ez az arány az exportálók körében még magasabb volt.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73898359, CsŠk JŠnos magyar vŠllalkozů; cŪmzetes egyetemi tanŠr, MagyarorszŠg korŠbbi nagykŲvete az EgyesŁlt KirŠlysŠgban., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.