Üzleti tippek

Magyarországról jöttem…

admin
admin

2005. 11. 30. 10:57

...híres mesterségem: marketinges. Aki ezt ma külföldön elmondhatja, az vagy jó helyen végezte a szakmai gyakorlatot, vagy széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik, vagy valamelyik multinacionális cég hazai leányvállalatánál dobbantott. Nézzük a lehetőségeket, és a tapasztalatokat!











Tudta-e, hogy…?

 Az USA-ban nagyon érzékenyek a faji, vallási, korok és nemek közötti diszkriminációra, ezért nem szokás fényképet mellékelni az önéletrajzhoz.

 Franciaországban a munkavállalási- és a tartózkodási engedélyre akár 4-5 hónapot is kell várni.

 A portugál kormányzat kvótát határoz meg az országban munkavégzésre jogosult külföldi állampolgárok számát illetően.

Mi a különbség a bécsi, a prágai és a belgrádi telefonkönyv között? Semmi – állítják a bécsiek, mondván, hogy annyi a külföldi Csehországból és Szerbiából, hogy a három fővárosnak akár közös telefonkönyve is lehetne. Nem véletlen, hogy Budapest kimaradt a viccnek szánt kérdésből, hiszen mi, magyarok köztudottan kevésbé vagyunk mobilak, mint a más kelet-európai országból származó kollégáink. „A ’90-es évek első felében a munkavállalók nagyobb része mutatott hajlandóságot külföldi munkavégzésre, mint ma; akkor szinte mindenki a nemzetközi pozíciót jelölte meg karriercélnak. Ma több esetben tapasztaljuk, hogy szakmai és személyes okok miatt nem feltétlenül vállalják a nemzetközi karriert” – magyarázza Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Kkt. állásközvetítő cég ügyvezetője. A szakemberek azt díjazzák leginkább, ha a munkakör regionális felelősséggel rendelkezik, de magyar központból ellátható a feladat. Ennek oka a szakértő szerint részben az is, hogy egy 3-4 éves külföldi tartózkodás után nehéz hazatérni a magyar szervezetbe, illetve sok esetben nem találják szakmailag vonzónak a felajánlott munkakört.

Ez persze nem jelenti azt, hogy külföldön ne találkozhatnánk magyar szakemberekkel. Hogy hánnyal is, az kérdéses. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nem tud adatokat szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy hány magyar munkavállaló, és ezen belül marketinges dolgozik világszerte, mert a rendszerváltás óta senkinek nem kötelessége bejelenteni, hogy mikor és melyik országba megy dolgozni. Így nemcsak konkrét számadataik, de még becsléseik sincsenek.












Barta Judit, senior brand menedzser, Ubisoft Entertainment, Párizs
A Külkereskedelmi Főiskola harmadik évében, amikor ösztöndíjasként került ki a franciaországi Tours-ba, még nem sejtette, hogy életének egy igen meghatározó szakaszát éli. Választhatott, hogy éli a francia közgazdászhallgatók megszokott – előadásokra, szemináriumokra járó – életét, vagy elhelyezkedik gyakornokként, azaz megpróbálja megszerezni élete első állását.  Ez utóbbi mellett döntött, és nemsokára a világ egyik legnagyobb számítógépes játékok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégének a kötelékében találta magát: a Ubisoft Entertainment nemzetközi brand menedzser asszisztense lett. „Franciaországban a gyakorlat nagyon komoly része az oktatásnak, és hatalmas verseny folyik egy-egy jó pozíció megszerzéséért. Természetesen a cégek sem úgy viszonyulnak a szakmai gyakorlatukat töltő egyetemistákhoz, mint Magyarországon; nem kávét főzni és fénymásolni kell, hanem valódi, felelősségteljes feladatokat megoldani. Aki jól helyt áll, az számíthat arra, hogy az egyetem elvégzése után visszahívják, és máris jobb pozíciót ajánlanak” – magyarázza az angolul és franciául felsőfokon, németül és spanyolul társalgási szinten beszélő Judit, aki maga is hasonló utat járt be. A főiskola elvégzése után a Ubisoft junior brand menedzsere lett, majd nem csak a jelentősebb termékeknek számító Disney játékokat bízták rá, hanem egy gyakornokot is, a brand menedzser mellé ugyanis már asszisztens is dukál. Ma, senior brand menedzserként a legnagyobb projektek tartoznak hozzá, most ezek stratégiai feladatain és termékpozícionálásán dolgozik, miközben ő végzi a konkurencia elemzését és hangolja össze a játék fejlesztőinek és leányvállalatainak a munkáját. „Soha nem éreztem semmiféle megkülönböztetést a franciákkal szemben, mindig kizárólag a képességeim alapján ítéltek meg” – nyugtatja meg Judit azokat, akik esetleg azért nem vágnának neki a külföldi „kalandnak”, mert attól tartanak, hogy odakint minket még mindig a „keleti blokk” jövevényeinek tekintenek.


Mennyi az annyi?

A kihívás, a kíváncsiság, a tapasztalatszerzés és a hosszú távon kamatoztatható referenciák mellett nagyon fontos érvként említik a külföldön munkát keresők a magas fizetések vonzerejét. Egy londoni és egy magyar kereset között, azonos pozíciókat tekintve 3-4-szeres is lehet a szorzó, egy Svájcban dolgozó marketingesnek pedig ötször nagyobb fizetést is utalhatnak a bankszámlájára, mint Magyarországon dolgozó kollégájának (akár ugyanannál a multinacionális cégnél). „Igaz ugyan, hogy a kinti életszínvonal, és ezzel együtt az árak is jóval magasabbak a hazainál, ám két azonos kaliberű pozíciót összehasonlítva még így is 30–40 százalékkal magasabb az éves kereset például Ausztráliában, mint itthon” – mondja Forgács Kinga.
Akik fiatalon, vagy iskola után mennek külföldre, többnyire vállalják a kevésbé komfortos körülményeket, míg akik később komolyabb pozíció kedvéért vándorolnak külföldre, azok számíthatnak lakással és utazással kapcsolatos költségeik megtérítésére is.











Forgács Kinga, volt country menedzser, HBO Magyarország és Spektrum Televízió
Szakmai ügyben kétszer járt Ausztráliában. Először 1994-ben, az International Business School Budapest (IBS) harmadévében, marketinges gyakornokként került ki a Coca-Cola Amatilhoz Sydneybe. Hazatérve a Coca-Cola magyarországi palackozójánál helyezkedett el, és több mint négy éven keresztül marketing, sales és key account területeken dolgozott. Másodszor teljesen az önálló elhatározásának, elképzelésének és a gyakornoki időszakból származó kapcsolatainak köszönhetően jutott el a távoli kontinensre, ugyanoda, ahova hét évvel korábban, ám ezúttal az értékesítésben tevékenykedett. Míg sok helyen az előrejutásnak megvannak a maga korlátai, addig Kinga szerint Ausztráliában viszonylag könnyen lehet mászni felfelé azon a bizonyos ranglétrán: mivel az ausztrálok mentalitás és munkamorálja merőben más a hazainál, azaz ők jóval lazábbak és ráérősebbek, nagyon megbecsülik az olyan munkaerőt, aki dinamikusan, eredményorientáltan végzi a munkáját. Üzletfejlesztési képviselőből így vált Forgács Kingából pár hónap alatt értékesítési vezető.
Magyarországra visszatérve Kinga kellő önbizalmat érzett ahhoz, hogy egy másik iparágban is kipróbálja magát, és mivel ő is azok táborát erősíti, akik biztosak abban, hogy a szaktudás „transzferálható”, átevezett a média területére, akkor lett az HBO Magyarország és a Spektrum televízió country menedzsere. Meggyőződése, hogy ez a kinevezés többek között a külföldi pályafutásának is köszönhető volt. „Azt látom, hogy nagy az igény az elhivatott, keményen dolgozó magyar szakemberekre külföldön mindenhol, és aki vállalja egy új környezetben a munkával együtt járó nehézségeket is, annak mindenképpen van esélye elhelyezkedni. Ma már egyre több lehetőség van világszerte, persze jelenleg az EU tűnik a legészszerűbb választásnak” – bíztatja Kinga a vállalkozó szellemű hazai szakembereket.


Járható utak

A megkérdezettek tapasztalatai szerint az egyetemi évek alatt szerzett külföldi ösztöndíj és/vagy szakmai gyakorlat lehet az egyik legideálisabb kiindulópont a külföldi munkához. A másik viszonylag egyszerű megoldás, ha multinacionális cégen belül kap valaki külhoni munkavállalási lehetőséget, mert a cégkultúra ismerete és a döntéshozókkal kialakított kapcsolatok is segítik a feltételeknek való megfelelést. „Szerintem ez a legjárhatóbb út, lévén, hogy egy munkaadó sem szívesen vesz külföldről zsákbamacskát” – árnyalja a képet Gulyás János. A két tényező között szorosabb az összefüggés, mint gondolnánk, hiszen a multi cégek szívesebben alkalmaznak külföldi gyakorlattal rendelkező, frissen végzett, fiatal marketingest, mint egy tapasztalt szakembert, aki a gyakornoki kezdő fizetés többszöröséért vállalná csak el a munkát; aki tehát külföldi gyakorlattal a háta mögött el tud helyezkedni egy multi cégnél, az nagy esélyekkel számíthat külföldi munkalehetőségre, karrierre.












Siffel Ágnes, kategória menedzser, Nestlé – PowerBar, München
„Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaki pályázás útján kerüljön külföldön marketinges pozícióba” – vélekedik Siffel Ágnes, aki egy egyéves hollandiai gyakorlattal a háta mögött maga is egy multinacionális cég munkatársaként került ki Svájcba. Meggyőződése, hogy a Nestlé friss végzősként azért alkalmazta, mert az életrajzában feltüntetett bredai tanulmány meggyőzte a döntéshozókat arról, hogy ő már külföldön is megállta a helyét. A magyar piacra ő vezette be a Nestlé gabonapelyhet, és miután másfél év elteltével piacvezetővé tette hazánkban a termékcsaládot, a régióvezető megkérte az addigra már country menedzserré avanzsált Siffel Ágit, hogy tegye át székhelyét Svájcba, és legyen az ágazat 14 országgal foglalkozó regionális marketingese. Vonzotta a kihívás és a nemzetközi porond, így az eredetileg három évre szóló megállapodás időtartamát lealkudta 18 hónapra, és aláírta a szerződést. „A munka érdekes volt, éppen olyan, amilyenre számítottam. A 18 hónapot így először három, majd négy évre hosszabbítottam” – mondja Ági, aki nem titkolja: az első néhány hónap nagyon kemény volt, nemcsak azért mert közben meg kellett tanulnia franciául, hanem azért is, mert a 28 országból összeverődött Nestlés csapat mellett a svájciak zárt világában is fel kellett találnia magát; hiába a szaktudás és a nyelvtudás, talpraesettség nélkül nem ment volna. „Nyolc év gabonapehely után” aztán újabb ajánlatokat kapott – ugyancsak cégen belül, így ma már a Nestlé sporttal és egészséges táplálkozással foglalkozó részlegének, a PowerBarnak az európai központjában, Münchenben látja el a kategória menedzseri feladatokat. Elárulja: az ideális számára (is) az lenne, ha magyarországi helyszínnel foglalkozhatna regionális teendőkkel, de addig is él a lehetőséggel, hogy kipróbálja magát egy új országban, új területen, új feladatokkal – egyelőre 18 hónapon keresztül.


A szaktudás és nyelvtudás mellett sokak szerint a szerencse és a jól kiépített kapcsolatrendszer is elengedhetetlen eleme a külföldi érvényesülésnek. Ismerős segítségével, vagy céges kapcsolatok révén sokkal nagyobb az esélye, hogy külföldön álláshoz jusson az ember a szakmában, ismerik el a megkérdezett világlátottak. A pályázás viszont nem tartozik a legpreferáltabb megoldások közé. Egyrészt, mert a külföldi cégeknek nem sokat mondanak egy magyar pályázó önéletrajzában az oktatási intézményeink nevei és a hazai referenciák, másrészt, mert nem sok olyan magyar fejvadász cég van, amely külföldi állások közvetítésével foglalkozik. Ehhez ugyanis jól kellene ismerni a kinti piacokat és törvényeket, hatalmas kapcsolatrendszer kellene, külön engedélyeket kellene beszerezni, arról nem is beszélve, hogy több külföldi cég is kauciót követel a kiközvetített szakember ellenében.












Gulyás János, ügyvezető, Young &Rubicam
A Pubicis hajdani ügyfélkapcsolati igazgatójának a Pubicis Worldwide nemzetközi márka igazgatói székét kínálták fel Párizsban, aki a pozíció elfogadása után az ügynökség által kezelt Nestlé élelmiszer és víz márkákért volt felelős, világszinten. „Az ember úgy érzi, megtudhatja, mekkora a valós értéke” – összegzi Gulyás János, hogy mi volt a legvonzóbb számára a külföldi munkalehetőségben. A szakember szerint akinek már van megfelelő magyarországi munkatapasztalata, annak nem kell aggódnia, mert külföldön is tud újat mutatni. Azt azonban nem tagadja, hogy kint nagyobb erőfeszítést követel a profi munka elvégzése, mint itthon: „Nehéz az itthoni, sokszor langyos víz után kint helyt állni, nem feltétlenül azért, mert kint hidegebb, vagy mélyebb a víz, hanem mert ismeretlen, ezért több erő kell ugyanakkora táv leúszására. Nekem például sokkal fárasztóbb volt naponta 10 órát csak „külföldiül” gondolkodnom, mint magyarul. Egyébként semmi olyan tapasztalatom nem volt, hogy magyarként lebecsülték volna a képességeimet.” A külföldön szép karriert befutott szakembereknek általában nem kell félniük attól, hogy itthon időközben megfeledkeznek róluk, és hazatérve nem lesz munkájuk. Sőt, épp ellenkezőleg. „Nekem csak előnyöm származott a kinti munkából, hiszen az egyik legnagyobb ügynökségi csoport vezetésére vadásztak le Párizsból” – mondja, majd hozzáteszi: nem hiszi, hogy ez feltétlenül megtörtént volna, ha itthon marad.


Messziről jött ember…

Nagy ellentmondásként szokták emlegetni, hogy míg egy magyar szakember a számos diploma, profi nyelvismeret és magas szintű szaktudás ellenére is nehezen tud kint elhelyezkedni, addig a külföldiek magyarországi állásszerzése sokkal egyszerűbb. Bauer András szerint ez nem a magyar piac igénytelenségéből adódik, hanem annak a struktúrája miatt: hazánkban jóval több külföldi cég van, mint ahány magyar vállalat Nyugaton, így logikus, hogy ha mondjuk egy holland cég magyarországi leányvállalata keres szakembert, akkor egy hollandnak jó esélyei vannak az állás megszerzésére.












Sztaricskai Tamás, regionális marketingvezető, Raiffeisen Bank, Bécs
A Vodafone Magyarország egykori marketingkommunikációs igazgatója úgy véli, hogy egy mobiltelefon-szolgáltató kommunikációs székéből átülni a pénzügyi szektor regionális marketingmenedzseri székébe, csak első pillantásra tűnik nagy váltásnak. Szerinte ugyanis a marketing egyike azon ritka, „konvertibilis” szakmáknak, amelyekben a szaktudásnak ugyanolyan értéke lehet az adott üzleti szegmensektől függetlenül. „Bármilyen furcsán hangzik is, de ugyanazoknak az embereknek próbálunk eladni üdítőitalt, hamburgert, mobiltelefont és pénzügyi szolgáltatásokat is, tehát marketing szempontból a termék behelyettesíthető. A vásárló viszont nem” – állítja. Tehát minél több különböző területen dolgozik egy marketingszakember, annál több információt szerezhet az adott piacról és az ügyfelekről, azaz az emberekről. „Így három év távlatából joggal mondhatom, hogy a kiskereskedelmi marketing alaptörvényei ugyanúgy érvényesülnek a bankszektorban is, mint a mobilkommunikációs piacon” – mondja Sztaricskai. A bécsi ajánlatot azért fogadta el, mert úgy érezte, szüksége van egy másfajta tapasztalatra, mint amit addig sikerült megszereznie. Maga a pozíció jellegénél fogva is nagy kihívás volt, hiszen az egyik pillanatról a másikra az addigi egy helyett 15 piacot kellett átlátni. Mint mondja, ez olyannyira másfajta szemléletmódot feltételez, hogy mára eljutott oda, hogy ha a közép-kelet-európai országok bármelyike szóba került, neki először a gazdasági adatok jutnak róla eszébe.
Az állás személyes ajánlás útján „találta meg”, és az egyik ok, ami miatt végül is épp neki, egy magyarnak ajánlották fel a pozíciót, az volt, hogy ő hajlandó volt a gyakori utazásra, (ami esetenként heti több alkalmat is jelenthet), míg a hasonló képzettségű és tapasztalatokkal rendelkező osztrák kollégáinak ez a feltétel már csak jelentős anyagi kompenzációval lett volna elfogadható.
Sztaricskai Tamás tervezi, hogy a közeljövőben családjával visszaköltözik Magyarországra. Tisztában van azzal, hogy ez három év külföldi tartózkodás után nem lesz egyszerű, de ő izgalmas feladatként tekint a kihívásra: „Az, hogy előnyömre vagy hátrányomra fog szolgálni a kinti tapasztalat, kizárólag csak rajtam múlik, illetve azon, hogy mennyire leszek képes az Ausztriában, valamint a régióban tanultakat, látottakat és az ott kialakult kapcsolatokat „lefordítani” magyarra. Rengeteg kiaknázatlan lehetőség van Magyarországon, amit csak akkor vesz észre az ember, ha van összehasonlítási alapja.”


Simonyiné Tóth Judit ugyanakkor nem egészen így látja a helyzetet. „A külföldieknek sem könnyű Magyarországon állást találni, főleg nem a magyar nyelv megfelelő szintű ismerete nélkül. Valóban, volt időszak, amikor a külföldi cégeknél szerzett tapasztalat, a német, az angol, vagy a francia nyelv kifogástalan ismerete fél siker volt az állás megszerzéséhez; ma már ez kevés, a szakmai felkészültség és tudás nagyobb súllyal esik latba” – állítja.












Nagy Krisztina, marketing specialist, adriatica.net, Zágráb
„Horvátországban nem volt könnyű állást találnom. A magas munkanélküliség (kb. 20 százalék) miatt több cég egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy külföldinek adjon olyan alkalmazotti pozíciót, amely horvát munkaerővel is betölthető – akár eredményesebben, akár kevésbé” – meséli Krisztina. A horvát férje után költözött Zágrábba, és meglepetésére más akadályokkal is szembesült: „Több esetben azért nem kaptam meg a pozíciót, mert a cég vagy fejvadász elmondása szerint ťfiatal személyt kerestekŤ. Akkor éppen 32 éves voltam.” Elmondása szerint a horvát szakemberek jól képzettek, így ebben nem feltétlenül tudott kitűnni, és multinacionális, nemzetközi környezetben szerzett tapasztalata sem érdekelt senkit. A CV-jében feltüntetett korábbi munkahelyeiről – mint például a DHL, EuroAmerica Capital Corporation, Douwe Egberts Sara Lee, Baker & McKenzie vagy Musashi – egy fejvadász sem tudta, hogy micsoda, olyannyira nem, hogy azokat jelentéktelen vállalatoknak tudták be a Pliva, INA vagy Podravka cégekhez képest.
Végül azzal a logikával vágott bele az álláskeresésbe, hogy egy dolgot biztosan jobban tud, mint a horvátok: ez pedig a magyar nyelv. Az adriatica.net online utazási iroda zágrábi központjának marketingosztályán helyezkedett el, és marketing specialistként elsősorban a magyar piaccal foglalkozik. „Nem tudom, hogy másnak mennyi energiát vagy időt vesz igénybe egy állás keresése külföldön, nekem nem volt könnyű” – összegzi tapasztalatait. „Türelem, önbizalom és kitartás mindenképp szükséges ahhoz, hogy valaki külföldön tudjon érvényesülni, még akkor is, ha az adott országban a környezet folyamatosan riogatja az álláskeresőt. Külön türelmet és kitartást javaslok a munkavállalási és tartózkodási engedélyek megszerzéséhez is” – teszi hozzá Krisztina.
Miután az adriatica.net magyar relációs forgalma megtöbbszöröződött a ténykedésem alatt (mind weboldal-látogatásban, mind pedig értékesítési forgalmat tekintve), és az Év Honlapja 2005 különdíjat nyert a magyarnyelvű site-jával, a horvát management elismerte képességeimet és munkámat, és így sokkal könnyebb az életem.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.