Üzleti tippek

A vádhatóság csak a saját titkait védi?

admin
admin

2005. 11. 19. 11:13

Két újságírót is megvádolt államtitoksértéssel a közelmúltban az ügyészség. Egyiküket pénteken első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság. A HVG munkatársa viszont letöltendő szabadságvesztéssel fenyegető szándékos bűnelkövetés gyanúja miatt áll bíróság elé decemberben – íja a Népszabadság. Az EBESZ törvénymódosítást sürget.

Bűncselekmény hiányában tegnap felmentette az államtitoksértés vádja alól a Fővárosi Bíróság (FB) a Népszava újságíróját. A Csík Rita néven publikáló Klucsik Margit ellen azért indítottak büntetőeljárást, mert tavaly cikksorozatban ismertette a Sutka-levélként elhíresült, korábban államtitoknak minősített dokumentumot. Abban – illetve több más iratban – Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei főkapitány egy titkos nyomozás részleteiről tájékoztatta a megyei főügyész-helyettest.


Az FB Varga Zoltán vezette tanácsa az érintettek után pénteken szakértőket hallgatott meg, majd megállapította: a levelet 2003 szeptemberében nem a jogszabályok szerint nyilvánították államtitokká, de a dokumentum tartalma alapján – figyelemmel a titoktörvény néhány hónappal korábbi módosítására – nem is lehetett volna azt automatikusan titkossá minősíteni. A bíróság kimondta, hogy az újságíró az ismeretlen helyről származó dokumentum valóságtartalmát megkísérelte ellenőrizni, de miután sem a levél írójától, sem annak címzettjétől nem kapott érdemi felvilágosítást – az irat létét is tagadták -, nem lehetett tudomása a titkos minősítésről. Tehát akkor sem követhette volna el a bűncselekményt, ha az államtitkokká nyilvánítás szabályszerű. Az ügyész – aki felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte – az első fokú ítélet ellen fellebbezett, és kérte a vádlott bűnösségének megállapítását. Az ügy ezért a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.


„A rendszerváltozás óta első alkalommal fordul elő, hogy egy államtitoksértéssel gyanúsított újságíró ügyét bíróság elé viszik, vagyis az ügyészség a nemzetközi gyakorlattal ellentétes döntést hozott, figyelmen kívül hagyta az EBESZ korábbi állásfoglalását, és ezzel hazánkat az újságírókat bebörtönző országok sorába viszi be” – jelentette ki Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-biztosa. Ráadásul – tette hozzá –, mintha a vádhatóság csak akkor tartana szükségesnek efféle lépést, amikor a saját titkait védi.


A Szatmári-ügyben például csak a kiszivárogtatók ellen folyik vizsgálat, a kémbotrányt kirobbantó Magyar Nemzet ellen – helyesen – nem járnak el. Haraszti szerint vélekedését támasztja alá az is, hogy a HVG újságírója, Rádi Antónia ellen is nyomozást rendeltek el, mert a székesfehérvári maffiaügy – a vád szerint – titkosnak minősített részleteit publikálta. Ügye gondatlan államtitoksértés alapos gyanújával került át az ügyészségre. Az időközben elkészült vádiratot titkosították, csak annyit lehet tudni, hogy az újságírónak letöltendő szabadságvesztéssel fenyegető szándékos államtitoksértés gyanúja miatt kell decemberben bíróság elé állnia. Haraszti aggályosnak tartja, hogy az eljárást titkosították, s még az újságíróval is nyilatkozatot írattak alá, mely szerint nem beszélhet az ügyről.


Államtitoksértést egy jogállamban kizárólag a titokgazdák, illetve a minősítők, vagyis a közigazgatásban dolgozók követhetnek el. Haraszti úgy véli: nálunk is a kiszivárogtatókat kellene felelősségre vonni, nem pedig az újságírókat fenyegetni, ahhoz pedig, hogy az ügyészség ne élhessen vissza a hatalmával, az EBESZ sürgős törvénymódosítást tart Magyarországon szükségesnek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.