Üzleti tippek

Tévék tornája

admin
admin

2005. 09. 07. 00:00

A következő hónapokban több új tematikus csatorna is megkezdi a működését. A közszolgálati újdonságok elhelyezése azonban gondot jelenthet a kábeltársaságok számára.

Magyarországra jön-e Barroso, az Európai Bizottság elnöke? Erről a kérdésről mobiltelefonál egy lány az Echo TV folyosóján, majd berohan az egyik stúdióba, ahol éppen próbaadás zajlik. Láthatóan már javában készülődnek a szeptember közepén esedékes adáskezdésre a televíziónál, egy asszisztens például a fülünk hallatára próbál időpontot egyeztetni főnökének a T-Kábel munkatársával. A Széles Gábor által alapított gazdasági-információs csatorna technikai felszerelésére mintegy 300 millió forintot költöttek, nem használnak kazettákat, mindent winchesterre rögzítenek, a kamerák robotizáltak. A csatornával egyidejűleg pedig – önálló tartalommal rendelkező – internetes portált is indítanak.

Műszertől a fitneszig

A tavaly év végi „legvagyonosabb magyar” kiadványok szerint Széles Gábor számít Magyarország egyik leggazdagabb emberének. A Manager Magazin listáján 50 milliárd forintosra taksált vagyonával az első helyet szerezte meg – holtversenyben Demján Sándorral. A Ringier „topszázas” kiadványában ötmilliárddal soványabbnak ítélték a vagyonát, így a Fotex-tulajdonos Várszegi Gábor 46 milliárdjával beelőzte az Echo TV tulajdonosát.
Széles 1981-ben alapította meg a Műszertechnika Gmk-t, amely kezdetben geodéziai műszerek gyártásával és fejlesztésével foglalkozott. A ‘80-as évek közepén az elsők között kezdett az IBM kompatibilis PC-k forgalmazásába, amivel már ekkor megalapozta vagyonát. A Videoton 1991-es privatizációja után sikeresen szervezte át a cég működését, és vált több nemzetközi elektronikai multi beszállítójává. Jelenleg a Műszertechnika Csoport 20 cégből áll, fő profilja a számítástechnikán túl már az ipari termelésre és a banki tevékenységre is kiterjed.
Széles 1996-tól foglalta el az egykor buszgyártásban a térség vezető vállalatának számító Ikarus Rt. elnöki székét. Legnagyobb kudarca ehhez a céghez kapcsolódik, a kezdeti sikerek után ugyanis nem tudta megakadályozni az Ikarus széthullását.
Az Echo TV mellett legújabb vállalkozásának a Koko Fitness nevű cég számít, amit Kovács István többszörös testépítő bajnokkal közösen alapított (aki csak névrokona az ismert bokszolónak).
Széles Gábor több egyéb társadalmi tisztsége mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének az elnöke.

Széles Gábor bevallottan lányai jövőjét szeretné megalapozni az Echo TV elindításával. Gulyás István, a csatorna vezérigazgatójának elmondása szerint a tulajdonos legfőbb célja ennek fényében az, hogy egy jól működő televízió tulajdonosa lehessen. „Nem befolyást akar az Echóval szerezni, arra ugyanis, mint az ország egyik leggazdagabb emberének nincsen szüksége” – teszi hozzá Kóczián Péter hírigazgató. A Hír TV egykori munkatársai cáfolják, hogy volt munkahelyüknek szeretnének konkurenciát állítani. „Az Echo TV gazdasági-információs csatorna lesz, ami pártoktól, érdekcsoportoktól teljesen függetlenül fog működni” – mondja a hírigazgató. A Hír TV-nél mindenesetre konkurensként tekintenek az új televízióra. „Igazi hírcsatornává szeretnék fejleszteni a Hír TV-t, nem csak a konkurencia érkezése miatt, bár ez kétségtelenül ösztönzőleg hat” – mondja Gajdics Ottó, a Hír TV vezérigazgató-helyettese. Az 500 milliós alaptőkével útjára indított Echo televízió a tervek szerint nem csak a szűken vett gazdasági elitet, hanem szélesebb kört kíván a műsoraival megcélozni. A nyugati gazdasági televíziók ugyanis elsősorban a tőzsdére fókuszálnak, nálunk viszont nem olyan erős a börze, hogy pusztán az ehhez kapcsolódó hírekből meg tudjon élni egy tematikus csatorna.

Bulvár az éterben

Nem az Echo lesz az egyetlen induló televízió az idei évben. Októberben kezdődnek a próbaadásai a „4-es csatorna, a StoryTV”-nek, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Sanoma Budapest Kiadói Rt. A Sanomának Finnországban már évek óta van televíziós érdekeltsége 4-es csatorna néven, amely azonban általános kereskedelmi adóként működik. A próbaadásait októberben megkezdő (meglehetősen kacifántos nevű) „4-es csatorna, a StoryTV”-t viszont a sztár- és szórakoztató világgal foglalkozó bulvártelevíziónak szánják a tulajdonosai. A tapasztalatok szerint a tematikus csatornák közül azok a legsikeresebbek, amelyek kifejezetten a helyi piacra készülnek. „A Sanoma a sztármagazinjai révén már ismeri a magyar igényeket” – mondja Borsány-Gyenes András, a televízió ügyvezető igazgatója. A Story- TV saját gyártású műsorainak készítését Frei Tamás fogja felügyelni, a hirdetésszervezés területén pedig a Sanoma egyedülálló csomagajánlatokat tud majd biztosítani

Ki kicsoda?

Gulyás István

A ‘80-as évek végén egyetemi oktatóként kezdte a pályáját Miskolcon, később a Holnap irodalmi folyóiratnál, a Miskolci Városi Televíziónál, majd pedig szabadúszó dokumentumfilm rendezőként dolgozott. A ‘90-es évek végén a Magyar Televízió Miskolci Regionális Stúdióját vezette, 2000-től egy éven át volt az MTV reggeli műsorainak főszerkesztője. 2002-től a tavalyi év végéig a Hír TV hírigazgatói pozícióját töltötte be, jelenleg az Echo TV vezérigazgatója.

Kóczián Péter
A korábbi években dolgozott a Magyar Narancsnál, a Magyar Hírlapnál, később a Népszabadságnál, de látható volt a TV3 képernyőjén is. A baloldalinak elkönyvelt médiumokban való szereplés után némi meghökkenést váltva bukkant fel 2002-től a  Hír TV képernyőjén. Jelenleg az Echo TV hírigazgatója. Tavaly októberben Kóczián Péter tudta nélkül megvágták Orbán Viktorral készített interjúját. A műsort ugyan később – miután a sajtó felkapta a hírt – eredeti formájában is leadta a csatorna, de Kóczián távozott a televíziótól. A korabeli híradások szerint a történtekkel nem értett egyet Gulyás István hírigazgató, akit a csatorna vezetése – távozását megelőzendő – az eset után néhány nappal menesztett.

Borsány-Gyenes András
Egy angliai kereskedelmi televíziónál kezdett dolgozni, később az MTV programigazgatója, majd az induló Sport1 televízió vezérigazgatója lett. A Duna TV-nél betöltött alelnöki pozíció után jelenleg a „4. csatorna – a StoryTV” ügyvezető igazgatója.




Tematizált közszolgálat

A Magyar Televíziónál az m3 csatorna indulásához már csak a költségvetési források megnyílására (abból is 700 millió forintra) várnak. Az MTV példájától fellelkesülve a Duna TV karácsonyi kezdéssel tervez Autonómia, jövőre pedig Unió néven indítani egy-egy tematikus csatornát. „Folyamatosan tárgyalunk a kormányzattal a finanszírozásról, a források függvényében mondható majd meg pontosan, hogy mikor indul az m3″ – summázza a jelenlegi helyzetet Holub Katalin, az MTV szóvivője, majd hozzáteszi, hogy már gőzerővel folyik a csatorna „tartalmi építése”. A hírek szerint 700 millió állami forintra számít a köztévé az induláshoz, ami ahhoz képest soknak tűnik, hogy a tévé vezetősége korábban azt kommunikálta: az új tematikus csatornák nem jelentenek számukra pluszkiadást. Holub Katalin szerint a műsorindítás egyszeri költségei adják a legnagyobb részét a fenti összegnek. „Fel kell például építeni egy stúdiót a hozzá tartozó adásvezérlővel, ehhez jönnek a látvány-arculati elemek, de a díszlet költsége is” – sorolja a kiadásokat a szóvivő, aki fontosnak tartja megjegyezni, hogy a műsorkészítői háttér és az infrastruktúra már rendelkezésre áll.

Hová tegyem?

Az elsőbálozók dömpingjéhez nyugodtan hozzávehetjük még 2-3 nemzetközi szinkronizált csatorna menetrendszerű megjelenését a kábeleken, és akkor már csak egy kérdést kell tisztázni: hol férnek majd el ezek a televíziók?

A digitális UPC Direct, és a digitalizálódó Antenna Digital (leánykori nevén AntennaMicro) programcsomagjaiban bőven van hely, ugyanakkor a lakosság többségéhez eljutó analóg kábelhálózatok az 50 csatornás plafon miatt beteltek. Ennek jegyében a kábelszolgáltatók az alacsony nézettségű csatornák kiszórását már tavaly megkezdték a rendszereikből. A UPC például minden évben felmérést készíttet egy piackutató céggel, hogy megtudja, melyek az előfizetők körében a legnépszerűbb (és legnépszerűtlenebb) csatornák. Ezzel a módszerrel valószínűleg helyet tudnak szorítani a nézettségi szempontból is ígéretesnek tűnő kereskedelmi televízióknak, az esetlegesen induló közszolgálati adókkal azonban már más a helyzet. A médiatörvény szerint ugyanis a közszolgálati televíziók műsorát kötelező az alapszolgáltatás részeként továbbítaniuk a kábelszolgáltatóknak, tételesen azonban csak három televíziót (m1, m2, Duna TV) említ a törvény, továbbiak indulásának lehetőségéről nem szól. A kábelesek a legalacsonyabb díjú programcsomagot viszont mindenütt úgy alakították ki, hogy az előfizető lakásánál elhelyezett frekvenciaszűrő négy-öt csatorna adását engedje csak át. A három jelenlegi közszolgálati csatorna mellett jellemzően még a helyi tévé adása juthat így el a legolcsóbb csomag nézőihez. „Műszakilag lehetetlen akár még csak egy tévécsatornát is bezsúfolni ebbe a csomagba, ehhez le kellene cserélni a frekvenciaszűrőket, ami a teljes szektornak körülbelül kétmilliárd forintos kiadást jelentene” – mondja Szűcs László, a UPC média- és sajtókapcsolati igazgatója, majd hozzáteszi, hogy ennek kompenzálásáról egyelőre nem lehet semmit tudni. (Nagy valószínűséggel azért, mert nem is tervezik a politikai döntéshozók.) „A médiatörvény által ‘96-ban létrehozott médiapiaci status quo tehát teljes mértékben felborulni látszik, az új médiarendszer kialakítására, a következmények kezelésére viszont senki semmilyen lépést nem tesz” – fűzi hozzá aggodalmát Szűcs László.

Borsány-Gyenes András szerint a kábelszolgáltatóknak igazuk lehet abban, hogy technikailag nincsen elég helyük az új csatornák számára. „Azonban, ha megnézzük az AGB Nielsen Media Research adatait, akkor látható, hogy 10-15 csatornán kívül a többinek nincsen számottevő nézettsége, gyakorlatilag csak a helyet foglalják a kínálatban”. A lappiaci adatok ismeretében nem tart attól, hogy ezzel a témával a kábelcsomagokon kívül rekedhetnek. A tulajdonosok úgy tervezik, hogy a tévé által igényelt „milliárdos befektetésen” belül legtöbbet a minőségi programkörnyezet kialakítására, illetve a marketingre fognak költeni.

Kamerától a kasszáig

Széles Gábor, az Echo TV indulása kapcsán egy interjúban kifejtette, hogy akár már egy év múlva is saját lábára állhat a csatornája. A televíziózásban jártas szakemberek szerint azonban ennek nincs sok realitása; 2007 előtt nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen tematikus tévé bevételt hozzon. „A csatornák cseréje az előfizetők egy része számára mindig kellemetlenséggel jár, ezért évek óta az a gyakorlat, hogy év közben nem változtatunk a kínálaton, kizárólag az új év kezdetekor” – utal az új televíziók mozgásterére Szűcs László.

Fidel is odafigyel



Az Egyesült Államokból hódító útjára indult hírcsatornák sikerét ellesve egyre több „helyi-CNN” indul világszerte, sokszor nem kevés borsot törve a nyugati hatalmak orra alá. A katari kormány által pénzelt al-Dzsazíra hírtelevízió például 2001-ben vált világhírűvé, amikor exkluzív felvételeket mutatott be Oszama bin Ladenről. A csatorna rendkívüli népszerűségre tett szert az arab világban, a műholdvevővel rendelkező háztartásokban rövid idő alatt az al-Dzsazíra lett a legnézettebb televízió. A sikereken felbuzdulva a televízió vezetői azt tervezik, hogy a meglévő sportprogramjuk mellett gyerekeknek szóló és dokumentumcsatornát, sőt angol nyelvű adást is indítanak a közeljövőben. Válaszul a brit külügyminisztérium évi 28 millió fontos támogatásával a BBC egy arab nyelvű hírtévé alapítását tervezi. Az angol kormány bevallott célja, hogy az al-Dzsazíra és a hozzá hasonló, – az arab világban rendkívül népszerű, ám sokszor élesen nyugatellenes – hírtartalmakat sugárzó helyi műholdas tévék hatását csökkentse.

Latin-Amerikában, az USA-val szemben álló venezuelai elnök, Hugo Chavez kezdeményezésére indult a nyáron egy hírcsatorna Telesur néven, amit a helyiek máris Chavez TV-nek csúfolnak Az Egyesült Államok válaszul a venezuelai nézőknek is sugározni fogja saját televíziós csatornáit, amire viszontválaszul a  Chavez elnök megígérte: ha kell, központilag zavarja majd a konkurens adást. Az amerikaiak szemében a Telesurnak az sem szerzett jó pontot, hogy Fidel Castro saját bevallása szerint fel sem kelt a tévéje elől a kísérleti adás megkezdése óta.



A kábelcégek számára amúgy sem sürgős az új jelentkezők felvétele, így a kábelesek vannak tárgyalási pozícióban. Nem kell ugyanis attól tartaniuk, hogy véreres tekintetű ügyfelek az asztalt verve fognak Echo, vagy Story tévét követelni a kábel-ügyfélszolgálatokon. Aki pedig kimarad a jövő év elejei „körből” az akár egy évet is várhat a következő lehetőségre.

Az előbbiekből következik az is, hogy ebben az évben valószínűleg még nem számíthatnak az új adók számottevő nézettségre, ergo lecsúsznak a most ősszel kezdődő éves médiatárgyalásokról is.

Gyakorlat teszi a mestert


A digitális technika dominanciájára utalhat, hogy az Echo TV hírszerkesztői egy általunk véletlenül fellelt blogon gyakorolták a „hírgyártást”
(www.echotvblog.freeblog.hu). Miután a tévé vezetőjének e-mailben eldicsekedtünk arról, hogy mire leltünk a neten, két órán belül az „echotvblog” teljes tartalma törölve lett a világhálóról. Éber módon a Google „tárolt változat” funkciója segítségével mentettük, ami menthető és – stílszerűen – egy blogba másoltuk át az oldal tartalmát. Amennyiben kíváncsi arra, hogy miről szólt volna augusztus 12-én az Echo TV híradója, akkor azt elolvashatja itt: www.echosave.freeblog.hu.

„A hirdetői piacon leginkább a bejáratott, már évek óta jelen lévő, vagy valamelyik nagy sales house-hoz tartozó tematikus csatornák remélhetnek számottevő bevételt. A független csatornáknak, mint amilyen például az Echo TV is, nehezebb dolguk lesz” – vélekedik Váczi Henriett médiaszakértő, aki szerint az is problémát jelent, hogy az egyre-másra megjelenő tematikus adók miatt kezd elaprózódni a piac.

Az induló tévéknek viszont azután sem lesz könnyű dolguk, hogy bekerültek a kábelkínálatba, hiszen a kábelcégek tapasztalatai szerint a nézők többsége képtelen kezelni a televíziókészülékét, ezért az új csatornák behangolásával is rendszerint gondjaik vannak. (Jól példázza ezt az az eset, amikor az egyik vidéki kábelhálózat rendszerében néhány éve gyanútlanul az RTL Klubot és a TV2-t egy korábban nem létező programhelyekre „pakolták” át. Miután a cég alkalmazottai – az amúgy hónapokkal korábban beharangozott – váltás után heteket töltöttek azzal, hogy a várost járva állítgatták a készülékeket, a szolgáltató 500 forintos „behangolási díjat” vezetett be). Az elsőre talán banálisnak tűnő probléma jelentőségét jól szemléltetik az AGB Nielsen Media Research behangoltsági adatai is, amelyekből látszik, hogy vannak olyan – évek óta működő – tévék, amelyek a potenciális nézők 20-30 százalékánál egyszerűen nincsenek beállítva.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.