A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adómódosítási javaslata 2005-től kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését támogatná. A kamara elnöke pedig a hazai vállalkozók súlyos adóterheire hívja fel a figyelmet.
A javaslat szerint a 18 és 36 vagy a 20 és 38 százalékos adókulcsok között a válaszvonal 2,4 millió forintos jövedelemhatárnál lenne – ismertette Koji László, a BKIK elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Hozzátette: a kamara álláspontja szerint, mivel az általános forgalmi adókulcsok jelenlegi magas szintje rontja a magyar gazdaság versenyképességét, annak legmagasabb kulcsát 2006-tól 20 százalékra kellene csökkenteni. Ezt követően pedig – az EU áfa-elszámolási szabályainak várható változásával párhuzamosan – 15-16 százalékos áfakulcsot kellene bevezetni Magyarországon.
Az intézmény szerint a magyar vállalkozások működését ma már elsősorban nem a tőkehiány nehezíti, hanem a súlyos adóterhek, amiket a működés illetve munkavállalók után kell fizetni. A 49 százalékos elvonás Európában a legmagasabb, a költségvetés mégis ráfizetéses. 3,8 millió munkavállalóból másfélmillió minimálbért kap csak. Ilyen adópolitika mellett nem lehet csökkenteni a feketegazdaság 20 százalékos arányát.
A konkrét javaslat szerint célszerű lenne a munkáltatót terhelő, négyféle járulék alapjának egységesítése, ezek egy adónemkódon történő egyösszegű bevallási és befizetési lehetőségének megteremtése. Koji László utalt arra, hogy a kamara jövő évi adómódosítási javaslatai a 2006-os nagyobb léptékű adóreform-elképzelést készítik elő, amely az szja- és tb-terhek 20-25 százalékos csökkentését tűzi ki célul.
Véleményük szerint az szja-nál a jövedelemhatárok inflációhoz kötött valorizálását törvényben kell szabályozni, az éves infláció egységnyi növekedéséhez kapcsolva. A nyugdíj- és egészségbiztosításban pedig négy-öt éves program keretében célszerű a terhek nagyobb hányadát fokozatosan a munkavállalókra hárítani. A munkáltatói terhek csökkentését célszerű összekapcsolni azzal az elvárással, illetve követelménnyel, hogy a nettó munkajövedelmek kezdjenek jobban közeledni az EU-átlaghoz.
A BKIK elnöke közölte: mivel az iparűzési adó rendszere idegen az unióban – ahol mindössze két országban van hasonló elvonás -, ennek mértékét rövid távon csökkenteni kellene, hosszabb távon pedig megszüntetni. Emlékeztetett arra, hogy az unióban a vagyon típusú adóztatás felé mozdul el a rendszer, ám a lakosság jelentős részének megnyugtatása miatt ennek bevezetésekor rögzíteni kell, mi az az alsó határ, ami alatt még nem adóztatják meg például az ingatlanokat.
Koji László szerint az iparűzési adó jelentős módosítására 2005-ben valószínűleg még nem kerülhet sor, ám a későbbiekben célszerű lenne, ha az iparűzési adó alapjából le lehetne vonni a munkaadókat, illetve a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozókat terhelő költségeket. Ezek a társadalombiztosítási-, a baleseti- és a munkaadói járulék, a szakképzési, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás.
A BKIK úgy látja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó alkalmazása hosszú távon is fenntartandó, sőt, egyszerűsítése és hatályának kiterjesztése indokolt lenne.
A kamara azt is javasolja, hogy a foglalkoztatás elősegítése, ösztönzése érdekében a pályakezdők, a csökkent munkaképességűek, illetve az 50 év feletti életkorban munkába állók esetén a munkáltató mentesülhessen a munkaadói befizetések alól.
Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél
Az EP-választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában az energiaügyi miniszter, akivel a „picike felárral” vett orosz gázról is beszélgettünk, valamint a benzinárakról, melyekről épp ma dönt a kormány
