Fidel Castro 1959-ben egy gerillahadsereg élén szerezte meg a hatalmat Kubában. Azóta is vaskézzel irányítja az országot, hosszú időn át szovjet támogatással. Moszkva a hatvanas évektől kezdve három évtizeden át segítette a latin-amerikai országot, amely a Szovjetunió felbomlása, a segélyek leállítása után komoly gazdasági válságot élt át. (1990 óta ugyanis nem érkezik Moszkvából a korábban évi 4-6 milliárd dollárt kitevő segély.)
Az amerikai embargó
Havanna jelenlegi gazdasági nehézségeit az USA embargójával magyarázza, amely 1961 óta van érvényben. Az embargó máig nehezíti az amerikaiak mozgását a szigetországban. Tény azonban, hogy a korlátozások valamelyest oldódtak az elmúlt évtizedben.
A gyógyszerekre vonatkozó szankciókat már 1992-ben enyhítették, majd 1999-ben Clinton elnök helyreállította a postai forgalmat, s engedélyezte bizonyos mezőgazdasági berendezések exportját is. Sőt, 2002 szeptember végén ötnapos mezőgazdasági kiállítást és vásárt rendezhettek az amerikai gazdálkodók Havannában.
Kuba nem túl népszerű a kubaiak körében
Kuba nem túlzottan népszerű saját polgárai között: csak 2001-ben közel háromezer szigetlakó próbált meg átkelni a közeli USA-ba, a Floridai-szoroson keresztül. Az Egyesült Államok parti őrsége csak minden negyediket képest elfogni – a CIA adatai szerint.
Az utóbbi időben az utazási tilalmak is enyhültek valamelyest. Így sportolók, előadóművészek és diákok már rendszeresen utazhatnak Kubába. Ezt a kiskaput használja egyébként évente körülbelül nyolcvanezer amerikai turista is, akiket szakmai útként elkönyvelt szigetlátogatásra invitálnak a floridai utazási irodák.
Még egy pillantás az utolsó kommunista országra
Az igény fokozatosan nő, hiszen sokan kíváncsiak apáik, nagyapáik oly kedvelt kaszinó-országának romjaira, arról nem is beszélve, hogy az egyik utolsó kommunista ország mindennapjaira vethetnek egy pillantást.
Az utóbbi években a kubai kommunista rezsim egyre több lazítást engedélyezett a korábban szigorúan szabályozott gazdasági életben. Erre a fokozódó fizetési problémák is rászorították a vezetést, de a rendszeres élelmiszerhiány is komoly gondokat okozott. 2001-ben különösen sok gondot okozott az exportpiacok recessziója és a Michelle hurrikán pusztítása.
Kuba két fő bevételi forrása egyébként a cukorból és a nikkelből származik. Ezt egészítik ki a turisztikai bevételek, ám ezek is visszaestek a 2001. szeptember 11-ei merénylet óta.
