Az Európai Unióban 19 millió vállalkozás működik és versenyzik egymással – hangsúlyozta Madari Ákos, az Euro Info Service Igazgatója. Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata az euró megjelenése és az unió bővítése miatt ezen vállalkozások integrációjának és ezzel fejlődésüknek az elősegítése. Mivel az unióban a gazdaság motorjaként deklarálják a kis- és középvállalkozásokat, ezért majdnem minden közösségi politikának van ilyen irányú dimenziója: e vállalkozói réteg érdekeit, csaknem valamennyi közösségi politikai program figyelembe veszi. Példának okáért a Strukturális Alapok mintegy 16 milliárd eurót fordítanak a 2002-2006 közötti időszakban a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos projektekre. Ez a Strukturális Alapok költségvetésének csaknem 11 százalékát teszi ki. Az unió ugyanakkor olyan üzleti-vállalkozói környezet kialakítására törekszik, amely kedvező a kisebb vállalkozások szempontjából, így kívánva biztosítani az Európai Közösség hosszú távú versenyképességét a világban.
Európai Uniós források
Előcsatlakozási Alapok
• Közvetlen támogatás Magyarország számára (hazai kedvezményezettek)
• Éves nemzeti költségvetés
• Folyósítás hazai intézményrendszeren keresztül
• Nemzeti Programok alapján történik a támogatott intézkedések meghozása
Közösségi Programok
• Általános EU szintű célokat támogat (nemzetközi összefogás, partnerség)
• Programköltségvetés EU-s szinten
• Forrásokra az EU intézményrendszerén keresztül lehet pályázni
• Nagyobb szabadság az egyéni ötletek, alulról jövő kezdeményezések terén
Uniós pénzforrások
A vállalkozások és egyéb gazdasági szereplők számára az unió számos program keretében nyújt pénzforrást. Ezek egyik fő csoportját képezik az Előcsatlakozási Alapok, amelyek Magyarország számára a csatlakozás időpontjáig lesznek nyitottak – fejtette ki Bodó Balázs, a számos uniós pályázaton nyertes Geonardo Kft. ügyvezetője –, a másik csoportot pedig a Közösségi Programok alkotják. Az első csoportra jellemző, hogy a pályázatokat legtöbbször önkormányzatok adhatják be, amelyek beszállító partnereiként jelenhetnek meg a vállalkozások. Ezeket legtöbbször jól meghatározott feladat elvégzésére írják ki és az értékelésnél döntő szempont az ajánlatban szereplő ár. Itt nincs szükség nemzetközi partnerségre, és a pénzek folyósítása a hazai intézményrendszeren keresztül történik.
A Közösségi Programok logikája ettől merőben eltér, hiszen jóval nagyobb teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, itt a saját ötletek megvalósításának és ezek támogatásának nagyobb az esélye. A Közösségi pályázatokon közvetlenül részt vehetnek maguk a vállalkozások is, a pénz pedig egyenesen Brüsszelből, a hazai intézményrendszer teljes kihagyásával érkezik. Ezekben az esetekben az unió meghatároz egy költségvetési keretet, amelyből projekteket támogat. Itt a javasolt projekt minősége a meghatározó, az árnak sokkal kisebb a jelentősége.
A pályázás feltételei
Előcsatlakozási Alapok
• Non-profit szervezetek, önkormányzatok
• Tenderkiírások pontosan meghatározott feladatok elvégzésére
• Kivitelező cégek, nagyvállalatok, szolgáltatók indulnak a tendereken
• Stratégia: megfelelő kapcsolat kialakítása az önkormányzatokkal
Közösségi Programok
• Közvetlen részvétel a pályázatokon, közvetlen anyagi támogatás
• Saját ötletek, elképzelések valósíthatók meg
• Szürkeállomány-intenzív vállalkozások támogatása
• Stratégia: nemzetközi partnerség kialakítása
Mivel az Előcsatlakozási Alapok kedvezményezettjei rendszerint önkormányzatok, nagyvállalatok, nonprofit szervezetek, a kisebb cégek számára az lehet a követendő stratégia, ha jó kapcsolatot alakítanak ki ezekkel a szervekkel. A Közösségi Programok esetében a nemzetközi partnerség kialakításán van a hangsúly, amelyhez kezdetben kiállításokon, vagy partnerközvetítő programokon való részvétel szükséges.
A pályázati lehetőségek kiválasztásakor érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Közösségi Programokon való részvételkor szükséges önerőt is felmutatni, ami jellemzően 50 százalékos mértékű, míg az Előcsatlakozási Alapok tenderein erre nincs szükség. Az is szempont lehet a pályázati lehetőségek közötti választáskor, hogy melyikre fizet előleget az unió. Amennyiben ilyen projektet választottunk és nyertünk meg, célszerű a szükséges beruházásokat még a projekt kezdetén eszközölni, hiszen ez esetben hamarabb megkezdődik az amortizációs időszak.
Pályázatkészítési praktikák
Az uniós pályázati lehetőségek közül a Közösségi Programok tudnivalóiban és tapasztalataiban érdemes a vállalkozásoknak mélyebbre ásni. Ezeket a pályázatokat közvetlenül Brüsszelben bírálják el, a hazai vállalkozások egyenjogú partnerként vehetnek részt, vagy akár vállalhatják a koordinátori szerepet is. Kitley Gábor, a Geonardo Kft. munkatársa hangsúlyozta, hogy ezeken a programokon szinte bárki pályázhat vissza nem térítendő támogatásra, amelynek összege néhány százezertől akár több millió euróig is terjedhet, amennyiben nagyon jelentős innovációs tartalommal bíró pályázatot sikerül összeállítani. Lényeges elem az európai dimenzió bemutatása és demonstrálása, cserébe viszont marginális formai követelményeket támasztanak és kellemes költségelszámolási paramétereket szabnak meg.
A sikeres részvétel alapfeltételei
• Az uniós programok szerkezetének, támogatási formáinak mielőbbi alapos megismerése
• „Pro-aktív” részvétel
• Pályázati kiírások, határidők és eszközök nyomon követése
• Mielőbb szükséges elkezdeni az első önálló pályázat elkészítését
• Jó partnerség kialakítása, rutinos külföldi pályázók bevonásával
• Kiforrott, arányos költségvetés – ne legyünk szerények!
A pályázati lehetőségek kiválasztásakor mindenekelőtt érdemes alaposan informálódni a pályázat tárgyáról, amelyet rendszerint pontos, tömören megfogalmazott feltételekben rögzítenek. Lényeges szempont, hogy hány országból mennyi partner bevonását írják elő, valamint fontos tisztában lenni a támogatás mértékével is. Ez általában 35 és 100 százalék között változik, jelentős, mintegy 40 százalékos előlegfizetéssel. Mivel az unióban egy nyertes pályázat nyomon követése sokba kerül, ezért jobban szeretik, a nagyobb volumenű projekteket, hiszen így fajlagosan kisebb az adminisztrációs költség. Ne legyünk tehát szerények, a költségvetés kalkulálásakor, a hazai viszonylatban reálisnak tűnő összegnél nyugodtan kérjünk 15–20 százalékkal többet. Csak egy példát tekintve egy vezető projektmenedzser számára 3–400 euró is elszámolható személyi költségként, amelynek 80 százaléka rezsinek minősül és ez pedig csökkenti a pályázathoz szükséges önerő mértékét.
A költségvetést nem kell előre benyújtani, csak a pályázati összeg mértékét meghatározni. Az igényelt összeg a szerződéskötésig nagyon rugalmasan változhat. Kitley Gábor előadásában azt tanácsolta a leendő pályázóknak, hogy ne várjanak arra, amíg valaki bevonja őket egy projektbe, ha jó ötletük van, maguk vállalják el a pályázat és a projekt irányítását végző koordinátori szerepet. A partnerek megtalálása az első pályázat esetében nehezebb, később azonban már működik a kölcsönösség, vagyis akit bevontunk egy pályázatba, az legközelebb gondol ránk és hasonlóképpen cselekszik. Az első alkalommal érdemes az unió partnerkereső oldalain kritériumok alapján keresgélni és az ott megadott cégek közül választani. A gondos választás meghozza gyümölcsét, hiszen az unió a konzorcium egészét értékeli. Lényeges, hogy a projektnek legyen európai kiterjedése, hogy az unión belül bárhol hasznosítható legyen.
7 tipp a pályázatok elkészítéséhez1.
A tartalom megfelelő „tálalása”
2. A projekt szükségességének meggyőző bemutatása
3. Kiváló minőségű szöveg, „EU angol”
4. EU szociális célok, nemek közötti egyenjogúság, EU dimenzió, politikai irányelvek ismerete, hangsúlyozása
5. Megfelelő partnerek, meggyőző menedzsment
6. Guide for evaluators – építsük bele a bírálók igényeit!
7. Megpályázott összeg, célkitűzések: ne legyünk szerények!
A pályázat elkészítése
Mindenekelőtt létre kell hozni a konzorciális magot, amelyben 2-3 személy és intézmény, a pályázati anyag elsődleges elkészítői. A partnerkereső szolgálatok igénybevételével további partnerek vonhatók be, kizárólag megfelelő referenciával bíró, a konzorciumot erősítő partnerek bevonása javasolt. A pályázat elkészítésekor erős koordináció szükséges, a koordinátor a pályázat elkészítésével járó terheket megosztja a partnerek között.
Lényeges jól átgondoltan bemutatni a pályázatban a projektmenedzsment működését és hatékonyságát. Ezt egyébként a későbbiekben fel is kell építeni ahhoz, hogy a projekt megvalósuljon és alkalmas legyen arra, hogy rendszeresen beszámoljon az elért eredményekről. A partnerek a kötelező formanyomtatványok kitöltésén és a „Partner profile” megküldésén kívül elkészíthetik az egyes munkapontokat, hozzájárulhatnak a tervezett feladatok részletes leírásához, valamint más fejezetek összeállításához. A koordinátor feladata, hogy felügyelje a partnerek komplementer jellegét, a partnereknek jól meghatározott munkát adjon.
A pályázat terjedelmét a megadott keretek között kell tartani és a kész munkát érdemes az interneten a bírálók számára közzétett szempontok szerint is átgondolni. (Erről részletes írásunkat lásd az xx oldalon.) A beadáskor általában beérkezés számít, nem a postai bélyegző. Beküldés előtt érdemes ellenőrizni az egyéb feltételek teljesülését is, így például, hogy hány példányt, milyen módon, milyen papíron kértek tőlünk. Ne feledjük, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség.
Webajánló:
www.uzletessiker.hu
www.euoldal.hu
www.euroinfo.hu
