Az elmúlt pár évben a kínaiak fedezték fel Budapestet, akik a letelepedési kötvények okán jönnek Magyarországra, nem itt fejtenek ki gazdasági tevékenységet
– mondta a Világgazdaságnak Kacsmarik Ágnes, az Engel & Völkers vezető tanácsadója. Számukra szinte kizárólag a budai oldal luxusingatlanai jöhetnek szóba.
A kínai és az orosz vevőknél is szerepet játszik a vagyon biztonságba helyezése – hangsúlyozta Ambrus Tamás. Emellett nekik Budapest jelenti Európa üzleti kapuját. A nyugat-európai vásárlók szemében pedig az is nagy vonzerő, hogy a magyar luxusingatlanok a régióban még mindig olcsók, Bécsben például nem ritka a 2-3 millió forintnak megfelelő négyzetméterár sem.
Nem csak családi házakat visznek
Utóbbiak szinte kivétel nélkül a fővárosban keltek el (V., VI., VII., illetve I., II., XII. kerület), egy-egy külső kerületi nagy alapterületű ház, illetve egy vidéki lakóparki lakás is becsúszott. A külföldieknek értékesített összes lakóingatlan 43 százaléka a pesti belvárosban talált gazdára.
A külföldiek száma már nem olyan magas, mint a kétezres évek közepén, amikor leginkább írek és spanyolok vásároltak, az uniós csatlakozás utáni árrobbanásra spekulálva. A 2009-től csökkenő árak miatt közülük sokan csalódottan távoztak. A mostani vevők bő harmada ázsiai, főleg kínai – mondta a Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
- A közel-keleti (arab, illetve izraeli), valamint az orosz vevők aránya nagyjából megegyezik (13 százalék).
- Az orosz, illetve ukrán vevők jelenléte csökkent a piacon a két ország közötti feszültségek miatt, miközben tavaly még a drága budapesti lakások vásárlóiként tartották őket számon.
- A fennmaradó táborban a legnagyobb arányban a szomszédos országok szerepelnek (például Szerbia), de szinte mindenhonnan érkeznek a vevők Németországtól Lengyelországig.
