Nyugat-Európában egy átlagos albérlő a jövedelmének mintegy 25 százalékát fordítja lakhatásra, míg Magyarországon ez akár 50 százalék is lehet – mondta Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője az InfoRádiónak.
Az eltérés oka elsősorban az, hogy Magyarországon nagyot drágultak a bérlakások, hiszen:
- megugrott az ingatlanok turisztikai típusú felhasználása
- alacsonyak a bérek
- az ingatlanpiac szárnyal
- a fiatalok első körben inkább bérelnek, mint hitelből vesznek lakást.
Magyarországon jelenleg a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresős modell lakhatásra fordított költsége. Ez azt jelenti, hogy egy 70-80 négyzetméteres bérelt lakásra a teljes bevételünk majdnem felét rá kell szánni. Nyugat-Európában ez 25 vagy az alatti százalék is lehet – mondta Ditróy.
Az elemző arról is beszélt, hogy míg nálunk közel 90 százalék körül van a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya, addig ez máshol jóval alacsonyabb. A nyugat-európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban 50 százalék környékén van ez a mutató. Viszont az egykori keleti blokk országaiban a magyarhoz hasonló, Romániában például 90 százalék fölötti.
Ez a mutató azért fontos, mert egy olyan országban, ahol milliószámra élnek emberek különböző minőségű bérlakásokban, a jól átgondolt feltételekkel működő piacnak megvannak a hagyományai is – mondta Ditróy Gergely. Más szóval arról van szó, hogy nálunk emiatt rosszabbul működik a lakáspiac.
