Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat – mondta Orbán Viktor egy portugál lapnak adott interjújában.
Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója ezt úgy kommentálta mai Facebook-bejegyzésében, hogy:
Amikor a minap megkérdeztem, hogy lakásváltásunkhoz mi jogosultak vagyunk-e a csok (úgyis mint családi otthonteremtési kedvezmény) jótéteményeire, közölték, hogy nem, mert az csak családoknak jár. Úgyhogy az én esetemben is nevén vannak nevezve a dolgok.
Egyedülálló szülők
A KSH adatai szerint ma Magyarországon megközelítőleg félmillió “egyszülős” család él, közel 90 százalékukban nő a családfő. Többségük nagyon nehéz anyagi körülmények között él, ám őket sem Orbán Viktor, sem a magyar állam nem tekinti családban élőknek.
Bár az egyszülős családok az egyik leghátrányosabb helyzetű csoportot jelentik, valódi, célzott támogatást azért nem kapnak, mert a törvények szerint nem élnek családban
– fogalmazott a 24.hu-nak Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője.
Az egyedülálló szülők nem jogosultak:
- tankönyvtámogatásra
- ingyenes gyermekétkeztetésre
- családi jegyek, belépők igénylésére
- nem jár számukra több (külön) szülői pótszabadság
- sem több (külön) gyermekek utáni betegszabadság.
A számukra leginkább kedvező atipikus foglalkoztatási formák – a távmunka, a rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás – nehezen vagy alig elérhető ma Magyarországon, mondta az alapítványi vezető.
Hogy átérezzük, ez mit jelent a gyakorlatban, érdemes elolvasni Balogh Mária kollégánk kiváló írását, aki egyedülálló szülőként, budapesti albérletben neveli 15 éves lányát. Fizetése nagyjából az országos átlagkeresetnek megfelelő, megélni azonban alig tudnak, hiszen budapesti albérlete elviszi a felét a jövedelmének. Plusz ebéd az iskolában, plusz a bérletvásárlás, plusz kirándulási pénz, stb. hogy a rendkívüli kiadásokról ne is beszéljünk.
Mária a gyámhivatalhoz fordult kiegészítő támogatásért, de még onnan is elutasították, mondván: a nettó jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj (havi 28.500) 133 százalékát, azaz 37.905 forintot. Igen, a kormány az öregségi nyugdíjjal vont párhuzamot – miközben nyilvánvaló, hogy teljesen más költségei vannak egy kamaszgyereket egyedül nevelő nőnek és egy idős nyugdíjasnak, mondta.
Emellett hiába kitűnő tanuló a gyerekem, ösztöndíjat sem kaphat, mert az önkormányzat szemében nem eléggé rászorult
– írta kolléganőnk.
Özvegyek
Orbán szavai közvetve a gyermekes özvegyeket is kitaszították a családból. Nem hazudott: akiknek több mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig, és gyermekük van, azokat sem ő, sem a magyar állam nem tekinti családban élőknek. Ez az özvegyi nyugdíj rendszere miatt van, amely nem ismeri a gyermekes özvegy fogalmát. Amúgy a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján 976 ezer özvegy él az országban, közülük 822 ezer hölgy.
Seres Edina férje három éve hunyt el betegségben, 42 évesen. Két kiskamasz gyermeküket egyedül neveli, de mint a 24.hu-nak elmondta, férje halála után “a státusza” azonnal megváltozott: özvegy lett, aki két kiskorút nevel egyedül.
Ezen a jogon Edina az államtól az alábbi “juttatásokban” részesül:
- férje – életkora és munkaviszonya alapján megállapított – nyugdíját kapja meg özvegyi nyugdíj és árvaellátás jogcímén a gyermekek legfeljebb 25 éves koráig
- mentesül az EHO (TB járulék) fizetése alól
- utazási kedvezményként “karikás” papírt kaptak, ill. nyugdíjas bérletszelvénnyel utazhat a BKV-n.
Edina hozzáteszi: ezek gyakorlatilag nem kedvezmények, mert a férje dolgozott meg érte, így az általa befizetett járulékokat kapja vissza. És ha néhány év múlva ő is betölti a mindenkori nyugdíjkorhatárt, már nem fog férje után özvegyi nyugdíjban részesülni, mondta.
Melegek
A melegek esete viszonylag egyszerű, őket az Alaptörvény zárta ki a házasság és a család fogalmából. Bár 2009 óta az azonos neműek, bejegyzett élettársként, külön jogi védelmet kaptak, alkotmányos védelemben csak a családok részesülnek. Mivel a melegek nem házasodhatnak, nem alkothatnak családot sem – legalábbis a 2010 utáni Alkotmánybíróság vonatkozó határozataiból ez derül ki.
A bejegyzett élettársi viszony a gyakorlatban „majdnem” házasságot jelent (leszámítva azt, hogy az Alaptörvény szerint a melegek nem élhetnek családban). A melegek élettársként ugyanúgy örökölhetnek, CSOK-ot vehetnek fel (ha vállalják az örökbe fogadást), illetve egy gyermekkel jár számukra az egyedülálló szülők 13 700 forintja is, és jár az özvegyi nyugdíj is.
A házassághoz képest azonban az azonos nemű élettársak_
- nem vehetik fel egymás családnevét
- az örökbefogadott gyermeknek csak az egyik bejegyzett élettárs lehetett törvényes szülője, hiába nevelik közösen
- végül a melegeknek nincs lehetőségük arra sem, hogy emberi reprodukciós eljárásban vegyenek részt, mivel abban csak egyedülállók és házasok vehetnek részt.
A magyarországi melegek számáról nincsenek hivatalos statisztikák. Kutatók szerint minden társadalomban, nagyjából állandó a homoszexuálisok aránya, 4 százalék körüli.
Ha ebből indulunk ki, akkor Orbán Viktor a magyar melegek 400 ezres csoportjáról mondhatta azt, hogy ők nem alkothatnak családot, és hogy ez nem emberi jogi kérdés.