Egyszeri beavatkozással jelentősen leértékelte a jüant kedden a kínai központi bank, 1,9 százalékkal leszállította a kínai devizának az amerikai dollárral szembeni középárfolyamát.
A mostani döntés várható volt, mivel a kínai gazdaság csúnyán lassulni kezdett, részben éppen azért, mert a dollárhoz kötötték a jüant, ami ártott a kínai exportcégeknek.
A jüan az elmúlt évtizedben fokozatosan esősödött a dollárral szemben, párhuzamosan azzal, hogy a kínai gazdaság a világ második legnagyobb gazdaságává vált, és ezzel nőtt a kínai valuta jelentősége a világpiacon.
A jüan leértékelésének előzménye az is, hogy a hét végén kijött friss adat szerint júliusban nagyot – 8,3 százalékkal – zuhant a kínai export teljesítménye. Megfigyelők szerint, ha a kivitel ilyen mértékű visszaesése folytatódna, az veszélybe sodorná a kormányzat idei évre kitűzött, a hazai össztermék (GDP) 7 százalékában megállapított növekedési célját.
A kínai jegybank ugyan egyszeri leértékelésnek nevezte a lépést, de elképzelhető, hogy ezzel áttérnek egy új, piaci árfolyampolitikára. A jüannal ugyanis nem lehet szabadon kereskedni, az árfolyamot mindennap a kínai jegybank dönti el a dollárhoz kötve.
A döntés következtében az ázsiai valuták szintén lejtőre kerültek, mert a kereskedők úgy vélik, hogy ezek jegybankjai is gyengíteni fogják a hazai fizetőeszközt, hogy országaik exportcégei ne kerüljenek hátrányba kínai versenytársaikkal szemben.
A váratlan fejleményt nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai jegybank, a Fed sem, amely várakozások szerint arra készül, hogy szeptemberben emelje alapkamatát. A kínai lépéssel párhuzamosan azonban ez túl erős dollárt eredményezhet.
Az erősebb dollár azonnal meglátszott az olaj árán. A hétfői emelkedés után kedden a londoni Brent jegyzése 27 centtel, 50,15 dollár/hordóra, az amerikai WTI 29 centtel, 44,67 dollár/hordóra csúszott vissza.
