Pénzügy
gorog-drachma(2)(960x640).jpg (Array)

A görög adósság és Görögország elengedését is pedzegetik

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 07. 08. 08:49

Vasárnapig megoldást kell találni Európa és Görögország szerint is. Vannak, akik szerint nincs más hátra, mint a grexit, mások leírnák a tartozás egy részét. Lehet, hogy fokozatosan kinyitnak a bankok.

Korábban a témában:

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a kedd esti brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozó után újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a hét végéig meg kell találni a végső kiutat a görög adósságválságból.

Ciprasz szerint a probléma nem csupán Görögország, hanem egész Európa problémája.
Az athéni kormány vezetője pozitívan értékelte a keddi eszmecserét. Azt állította, hogy a görög fél társadalmilag igazságos és egyben gazdaságilag életképes megoldási javaslatot dolgozott ki. Az erről folytatandó tárgyalások már a következő órákban megkezdődnek, gyorsak lesznek, legkésőbb a hét végére lezárulnak, és azok eredményeként lekerül majd a napirendről a Grexit, Görögország távozása az euróövezetből – vélekedett Ciprasz.

A görög miniszterelnök emlékeztetett a vasárnapi népszavazásra, amelyen a többség elutasította a hitelezők által szükségesnek tartott szerkezeti reformintézkedéseket. A referendum kimenetelét úgy minősítette, hogy “a görög nép verdiktje” erős fegyvert adott az athéni kormány kezébe.

Eközben Francois Hollande francia kormányfő azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Központi Bank vasárnapig tovább biztosítja a görög bankok likviditását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette: ha vasárnapig nem sikerül megállapodni Görögországgal, véget érnek a tárgyalások és „a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető”.

Az athéni kormány a bankok fokozatos újranyitásában bízik

Az egy hete zárva tartó görög bankok újranyitása fokozatosan történhet meg, az igénybe vehető szolgáltatások fokozatos bővítésével – mondta Dimitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes kedden a görög közszolgálati televízióban.

“A cél az, hogy valamennyi bank fokozatosan újra kinyithasson, ahogy a helyzet normalizálódik” – mondta Mardasz az ERT-nek nyilatkozva. Az ütemezésről nem bocsátkozott részletekbe.

Közölte, hogy szerdán kihirdetnek egy újabb, a jelenleg érvényben lévőt felváltó rendeletet a tárgyban. A jelenlegi, június 28-i keltezésű, meghosszabbított rendelet hatálya szerdán este jár le. Ez a jogszabály a pénzintézetek bezárásáról rendelkezett, az automatákból történő készpénzfelvételt napi 60 euróban korlátozta és megtiltotta a külföldre történő átutalásokat. Mardasz közlése szerint a szerdán kihirdetésre kerülő új rendelet a jelenleginél több szolgáltatás igénybe vételét engedélyezi, meghatározott bankoknál. Ezek a pénzintézetek vélhetően megegyeznének azokkal, amelyeknél a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasok már most is pénztári kifizetésként is felvehetnek legfeljebb 120 eurót.

Mardasz emellett kijelentette: az adókból és köztartozásokból származó bevételek a vártnál jobban alakultak az elmúlt napokban és nem látja akadályát, hogy a köztisztviselői fizetések július 13-án esedékes kifizetése rendben megtörténjen. Ismét hangsúlyozta, hogy a kormány nem tervezi a bankbetétek részleges államosítását.

El kell engedni Görögországot

Londoni pénzügyi elemzők közben úgy vélik, valószínűleg eljött az ideje annak, hogy az euróövezet “elengedje” Görögországot.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben például azt közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, és véleményük szerint ez “kaotikus körülmények közepette” megy majd végbe.

A ház szerint ha az Európai Unió nem enged jelenlegi tárgyalási álláspontjából, Görögország néhány héten belül saját új valuta nyomtatásának elkezdésére kényszerülhet.

A JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint ha Görögország távozik az euróövezetből, az utódvaluta a kibocsátás utáni első évben legalább 50 százalékkal leértékelődne.

Más nagy londoni házak is készítettek árfolyam- és GDP-előrejelzéseket Grexit esetére.

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy ha Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, a követő két évben a görög hazai össztermék 25 százalékkal zuhanna.

A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal értékelődne le az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.

Piketty és más neves közgazdászok jelentős adósságelengedésre szólították fel Merkelt

“Az újabb katasztrófa” elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt egy nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász.

A The Nation című amerikai hetilap honlapján közölt keddi írásban a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: “A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek (…) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét.”

A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat éve tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt.

A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát – az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot -, hogy “az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele” érdekében változtassanak hozzáállásukon. Szerintük jelenleg a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy “tartson pisztolyt a fejéhez és húzza meg a ravaszt”. “A golyó azonban sajnos nem csak Görögország európai jövőjével végez majd”, hanem járulékos kárként az eurózóna megszűnik majd a remény, a demokrácia és a prosperitás jelképének lenni – fogalmaztak.

Meg kell adni a lehetőséget, hogy talpra álljanak

A görög adósságot át kell ütemezni és jelentős részét el kell engedni, meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan – írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok – különösen Németországénak – elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.

A levél arra szólítja fel Merkelt, hogy tegyen “bátor és nagylelkű” lépéseket Görögországgal szemben, egyúttal pedig arra figyelmezteti a kancellárt, hogy a történelem eheti cselekedetei fényében fogja megítélni őt.

A nyílt levelet Piketty mellett a latin-amerikai és kelet-európai gazdasági liberalizációban tanácsadóként játszott szerepe miatt ismertté vált – és ennek kapcsán sokat bírált -, majd a szegénység és a fejlődés egyik legkeresettebb szakértőjévé avanzsáló Jeffrey Sachs, a fejlődésgazdaságtan egyik legelismertebb kutatójának számító Dani Rodrik, Simon Wren-Lewis, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Heiner Flassbeck, a német pénzügyminisztérium volt államtitkára jegyzi.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.