Görögország kiszavazta magát az euróövezetből azzal, hogy a vasárnap tartott népszavazáson elsöprő többséggel elutasították a nemzetközi hitelezők által javasolt feltételeket – jelentette ki a lett központi bank elnöke, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja.
Ilmars Rimsevics a lett közszolgálati rádiónak nyilatkozva kedden úgy vélekedett, hogy a görög adósságválság megoldásának legreálisabb forgatókönyve az, hogy Görögország lassan kivonul az euróövezetből.
Ők a felelősek!
A lett bankár Görögországot tette felelőssé a történtekért. A tanulság szerinte az, hogy az euróövezeti tagságba kerülhet “ha egy állam nem tartja be ígéreteit és nem csinálja meg a kötelező házi feladatát”.
“A görög nép bátor volt, és kiszavazta magát az euróövezetből” – fogalmazott Rimsevics, aki szerint a jelenlegi helyzet megoldásához valakinek a zsebébe kellene nyúlnia, de senki nem hajlandó kinyitni a pénztárcáját és előrántani a szükséges 30-50 milliárd eurót.
Jót tenne a grexit
Hangsúlyozta, hogy hosszú távon a Grexit, azaz Görögország kilépése akár még erősebbé is teheti a jelenleg “nagyon stabil” euróövezetet.
A nemzetközi hitelezőkkel egyeztetett gazdasági programot sikeresen végrehajtó országok, köztük Lettország is, kemény álláspontot képviselnek a görög adósságválság rendezésének kérdésében.
Lettország, a másik két balti köztársasághoz hasonlóan drasztikus költségvetési konszolidációval és jelentős nominális belső leértékeléssel viszonylag rövid idő alatt növekedési pályára állította gazdaságát a 2008-as pénzügyi világválság kirobbanása után, de ezért súlyos társadalmi árat fizetett.
A lengyel külügyminiszter szerint Görögországnak az eurózónában kellene maradnia
Görögországnak “kemény feltételekkel” ugyan, de maradnia kellene az eurózónában – fejtette ki kedden Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter, miután vasárnap a g
örög választók többsége népszavazáson utasította el a nemzetközi hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra.
“Még ha évekig is tartana, amíg Görögország kilábal a válságból, megérné ezt megtenni” – mondta Varsóban Schetyna egy konferencián.
Hozzátette, minden Athéntól függ, méghozzá attól, ténylegesen konkrét javaslatokat terjeszt-e elő vagy továbbra is úgy tesz, mintha a helyzet foglya lenne, amely nem az ő hibájából következett be. Ha ez a helyzet, egészen biztosan sötét jövő vár ránk – magyarázta a lengyel diplomácia vezetője.
Máshol segítettek a megszorítások
Schetyna felidézte, hogy Portugáliának, Írországnak és Spanyolországnak a megszorítási politika segítségével sikerült kilábalnia a válságból, és hangsúlyozta, hogy Görögország számára sem lehetnek más feltételek az EU-n belül.
Lengyelország nem tagja az eurózónának, és nem tűzött ki dátumot a közös valuta bevezetésére sem.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban azt mondta, el kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből. Hangsúlyozta, most “a görög kormány térfelén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Kedd este Brüsszelben összeülnek az eurózónabeli országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat.
