A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, és a Questor botrányok alaposan felkavarták a politikai küzdelmet. Az elmúlt hetekben inkább arról beszélt a média, hogy az ellenzék és a kormány, hogyan küzd meg egymással ebben a kérdésben. Van azonban egy sokkal messzebb mutató aspektusa is a kérdésnek, ez pedig a magyar bankrendszerbe vetett bizalom.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös elemzésében megvizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar kis-és középvállalkozások vezetői erről a helyzetről.
Mi a válság tétje?
A brókerházak, és egyes hozzájuk kötődő bankok csődje jelentős politikai visszhangot váltott ki. Ennek értékelése még korai lehet, mivel nem látszik, hogy az elkövetkező hetekben – amíg az érdeklődés előterében van – milyen további elemei derülnek ki a történetnek.
Ugyanakkor van egy további mozzanat – amely egyelőre nem kapott elég rivaldafényt – ez pedig az egész pénzügyi rendszer megítélése. Amennyiben bankcsőd, vagy szabályosan működő értékpapír kereskedelemmel foglalkozó cég csődje következik be, akkor az erre létrehozott alapok védelmet nyújtanak a pénzügyi befektetőknek-megtakarítóknak egy bizonyos határig. Ugyanakkor ez a védelem már korlátozottan terjed ki a vállalkozásokra, amelyek akár azonnali likviditási problémákat szenvedhetnek el, és a későbbiekben csak futhatnak a bankban lévő pénzük után.
A mostani események mögött mindegyik esetben magyar magántulajdonban lévő szervezetek állnak. Tehát nem az állam, amely tulajdonosként garanciát vállalna a további működésre, vagy nem tőkeerős külföldi anyavállalat, amely kisegítené a magyarországi leánycégét.
A kormány egyértelmű szándéka, hogy erősítse a magyar magántulajdont, fokozza részarányát a pénzügyi rendszerben. Ennek érdekében vásárolt bankokat az elmúlt évben, és tervezi azok rendbetételét követően magántulajdonba adásukat. Kormányzati nyilatkozatok szerint magyar tulajdonosok kapják majd meg mintegy két-három év elteltével ezeket a pénzintézeteket.
Megijedtek a vállalkozók
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által március 16-27 között készített kutatás szerint a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma. 44 százalékuk megítélésében nem hoztak változást az elmúlt hetek botrányai, míg 2 százalékuk pedig úgy ítélte meg, hogy ez a tisztulási folyamat éppen a pénzügyi rendszer iránti bizalmukat erősítette.
Komoly problémát jelez azonban, hogy az összes megkérdezett 37 százaléka egyenesen úgy gondolja, rendesen megingott a bizalma a pénzintézetekben. Ez pedig olyan törés, amely rövidtávon nehezen kezelhető a tisztességesen működő bankok, pénzügyi szolgáltatók számára.
Milyen legyen a bankrendszer?
A kormány politikája egyértelmű, erősíteni a magyar tulajdont a bankrendszeren belül. Ezt a célkitűzést a megkérdezettek 55 százaléka támogatja, míg 31 százalékuk nem ért egyet ezzel. A maradék 14 százalék nem tud ebben a kérdésben dönteni.
A felmérés készítői külön megvizsgálták azoknak a válaszát, akiknek a botrányok miatt csökkent a bizalma a bankrendszerben. Körükben 50 százalékos arányban vannak azok, akik szerint helyes a magyar tulajdon erősítése, míg 34 százalékuk nem tartja ezt helyesnek. Az eltérés a teljes kört vizsgálva tehát minimális.
Ehhez képest volt érdekes az arra a kérdésre adott válasz, hogy milyen tulajdonosú pénzügyi intézményt választ, amikor vállalkozása pénzének elhelyezéséről dönt. A legtöbben azt válaszolták (42 százalék), hogy állami tulajdonban lévőt preferálna. 24-24 százalék mondta azt, hogy számára mindegy, hogy ki a tulajdonos, illetve ugyanennyien, hogy külföldi tulajdonban lévőket részesítenének előnyben. Mindössze 11 százalékuk választana magyar magántulajdonban lévő bankokat.
A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra-felmérést reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el, március 16-27. között, online vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.
