Pénzügy
Windisch László (Windisch László, MNB alelnöke)

Buda-Cash-botrány – Windisch szerint a jegybank nem hibázott

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 02. 26. 16:08

Az MNB-alelnöke azt hangsúlyozza, hogy ők az első adandó alkalommal felszínre hozták a visszaélést. Jó hír, hogy ha az OBA pénze nem lenne elég az ügyfelek kártalanítására, akkor a jegybank besegít.

Korábban a témában:

A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cash-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke az MTI-nek csütörtökön. EZ nyilván reakció azokra a sajtóban megjelent felvetésekre, hogyan adhattak le 10-15 éven keresztül hamis kimutatásokat a brókerháztól, és hogyhogy nem tűnt ez fel az éppen regnáló pénzügyi felügyeletnek.

Emlékeztetett: az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével.

Napokon belül döntenek

Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok további sorsát illetően – mondta Windisch László.

A jegybank szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal is, támogatva a rendőrség vizsgálatát – tette hozzá.
Megjegyezte azt is: ha mindezek nyomán a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt – sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül – mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak.

Az OBA mindenképpen fizet

Windisch László jelezte, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra.
Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak – hangsúlyozta.
A jegybank üdvözli, hogy a kormány részéről munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére – mondta.

Az állami szerepvállalás Windisch László szerint például azoknál az ügyfélcsoportoknál, így a települési önkormányzatoknál és azok intézményeinél lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések. Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is.

Windisch László, MNB alelnöke (Windisch László, MNB alelnöke)Fotó: MTI/Illyés Tibor

Politikai indíttatásúnak tartja a számonkérést

Az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot – válaszolta a jegybank felelősségét firtató kérdésre az alelnök. Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen – mint hangsúlyozta – éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.

Téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél – hangsúlyozta az alelnök.

Ők jól végezték a dolgukat

Mint rávilágított, a témavizsgálatok – mint nevükből is adódik – egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta.
Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket – szögezte le.

Felmerülhet valóban a kérdés, hogyan történhetett meg a korábban nem látott mértékű kárt okozó visszaélés – mondta.
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cash-nél, és – miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra – azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására – idézte fel Windisch László.

“Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükből a betétesek, kisbefektetők helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követően ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is” – tette hozzá Windisch László.

Nincs baj a takarékszövetkezeti rendszer egészével

A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma.

A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása – mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is.
Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány “eltüntetésében” lehetett szerepe a brókerháznak.

Továbbra is eltökéltek

Az MNB továbbra is eltökélt a pénzügyi rendszer megtisztításában, kizárólag a fogyasztók és a pénzügyi rendszer biztonsága vezérli intézkedéseit, és visszautasítja minden ezzel ellentétes célú érdekcsoport gyanúsításait, befolyásolási kísérleteit – szögezte le a jegybanki vezető.

Mint felidézte, az MNB az elmúlt másfél évben mintegy 5,11 milliárd forint bírságot szabott ki, bő 200 milliárd forint tőkeemelést hajtatott végre a hitelintézeti szereplőknél és több hitelintézet tevékenységi engedélyét vonta vissza, és számos visszaélést tárt fel, akadályozott meg.

“Rendnek kell lennie a pénzügyi szektorban is, e nélkül nem lehetséges a bizalom visszaállítása” – jelentette ki Windisch László.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.