A korábbi évekhez hasonlóan most is célszerű már januárban kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot ahhoz, hogy a munkavállalóknak járó idei kedvezményeket mielőbb figyelembe vegyék a kifizetők. Kedvező változás, hogy ettől az évtől az első házasok is adókedvezményben részesülhetnek.
Első házasok figyelmébe
Adóalap-kedvezmény jár azoknak a pároknak, akiknél legalább az egyik fél az első házasságát köti (kortól függetlenül), ha a házasságkötés már az idei évben történt. A kedvezményt alapesetben két évig lehet igénybe venni. Mértéke jogosultsági hónaponként (legfeljebb 24 hónapig) 31 250 forint, vagyis ennyivel lehet csökkenteni az adóalapot, ami havi 5 ezer forint adókedvezmények felel meg.
Az összeget – hasonlóan a családi kedvezményhez – közösen is igénybe lehet venni, az összeg megosztásával.
A 24 hónapon belül a kedvezmény utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
Fotó: Thinkstock
Amikor a gyerek nem akadály
Nem árt tudni, hogy nem zárja ki az első házasok kedvezményét ha a házasság megkötésekor a partnerek bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi adókedvezményre. Szintén nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét az sem, ha a pár valamelyike a kedvezmény érvényesíthetőségének időszakában nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként – nevelt gyermekre tekintettel – válik családi kedvezményre jogosulttá.
A gyors válás viszont az adókedvezményt is megszakítja: nem érvényesíthető tovább, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.
Családi adó- és járulékkedvezmény – ennyi jár
A családi kedvezmény mértéke idén nem változik: fő szabályként egy vagy két eltartott után (gyermekenként) havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez gyermekenként legfeljebb havi 10 ezer forinttal növelheti a nettó bért, amennyiben januárban nyilatkoztak a szülők.
Legalább három eltartottnál pedig gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap, ami maximum havi 33 ezer forintnyi pluszfizetést jelenthet.
Amit még tudni kell, hogy a tavalyi évtől nemcsak a fizetendő személyi jövedelemadóból érvényesíthető a kedvezmény. Tehát ha a szülőnek nincs annyi keresete, hogy kimerítse az szja-nál a neki járó összeget, akkor a fizetendő nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) is le lehet faragni.
2016-tól abban lesz változás, hogy fokozatosan (évente 2500 forinttal) nő majd a két eltartottat nevelő családoknál a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető összeg, egészen addig, amíg 2019-re a jelenlegi kedvezmény dupláját el nem éri.
Így kell nyilatkozni
Az adóelőleg-nyilatkozatot a munkavállaló tölti ki és adja át munkáltatónak, így már év közben érvényesíteni tudják az adókedvezményt, vagyis magasabb lehet a nettó bér.
Újdonság, hogy 2015. január 1-jétől az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tiszteletdíjat, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható nyilatkozat.
Ha már az első hónap bére után érvényesíteni kívánja a munkavállaló a kedvezményeket (például családi kedvezmény, személyi kedvezmény), akkor az első bérszámfejtést megelőzően kell a munkáltatónak átadnia az új évre vonatkozó adatokkal kitöltött adóelőleg-nyilatkozatokat.
Változás esetén a kedvezményt érvényesítő munkavállaló köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni.
Nyilatkozatminta
A NAV honlapján elérhetők a javasolt (megfelelő felépítésű és tartalmú) adóelőleg-nyilatkozatminták, amelyek alapján minden igénylő elkészítheti saját adóelőleg-nyilatkozatát 2015-ben is. Az adóelőleg-nyilatkozatok kitöltési útmutatója részletezi mikor jogosult adózó az adott kedvezményre, hogyan, milyen adatokkal kell kitölteni és mire érdemes odafigyelni.
Aki nem nyilatkozik év közben, az pedig csak a következő év elején, adóbevalláskor juthat hozzá a neki járó adó- és járulékkedvezményhez.
