A jegybankelnök a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági folyóiratának (Köz-Gazdaság) adott interjújában fejtette ki véleményét az adózásról. Matolcsy György szerint az utóbbi négy és fél évben a költségvetés stabilizálását Magyarországon sikerült úgy végrehajtani, hogy közben (az Eurostat adatai szerint) az összes adóterhelés a GDP 1, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat is figyelembe véve 2 százalékával csökkent. Ez szerinte felér egyfajta csendes adóforradalommal.
Az egykulcsos áldásos hatásáról
A munkát terhelő adókkal kapcsolatban kiemelte, hogy 2010 előtt messze a legprogresszívabbak közé tartozott a magyar rendszer, amely ráadásul az inaktívak körében szerinte indokolatlanul laza szociális rendszerrel járt együtt. S ez vezetett ahhoz meglátása szerint, hogy alacsony volt a munkaerő-piaci aktivitás Magyarországon.
Az egykulcsos rendszer bevezetésével viszont meglátása szerint sikerült a régió többi országának szintjére csökkenteni a többletmunkát terhelő marginális adókulcsokat, ami a munkaerő-piachoz erősebben kötődő, magasabb aktivitási rátával jellemezhető csoportoknál növeli a munkaintenzitást és csökkenti a jövedelemeltitkolást.
Azt is kihangsúlyozta, hogy a személyijövedelemadó-reform mintegy 450 milliárd forinttal emelte 2011 és 2013 között a munkavállalók nettó jövedelmét. (Zárójelben szúrjuk be: csak azt nem tette hozzá, hogy az alacsonyabb keresetűek nettó bére nem emelkedett, pont az adóváltozások miattt.) Ennek hatása érzékelhető szerinte már a makrogazdasági statisztikákban is, amelyek mind a fogyasztás, mind a háztartási megtakarítások emelkedését mutatják.
A különadó igenis igazságos
A cikkíró megemlítette, hogy a különadókkal kapcsolatban gyakran felmerülő kritika: a kivetett különadók gátolják a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést azáltal, hogy kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági környezetet. Majd rákérdezett, a jegybankelnök szerint sikeresek-e az ilyen típusú adók és érdemes-e azokat hosszú távon fenntartani.
Matolcsy többek között azt válaszolta, hogy a különadók nagyobb része közgazdasági szempontból a kevésbé torzító adónemek közé tartozik.
Azt is hozzátette, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a különadókat olyan válságkörnyezetben vezették be, amikor a költségvetési hiány gyors csökkentésére volt szükség anélkül, hogy ez jelentősen megterhelné a hosszú távú kapacitásokat vagy ellehetetlenítené a vállalkozások működését. Az egyes ágazatokra kivetett különadók tehát az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés teljesítésének, az állami költségvetés hiánya 3 százalék alatt tartásának voltak a nélkülözhetetlen eszközei – jegyezte meg. És azt is hozzátette, hogy a különadóknak szerinte fontos szerepe volt a közteherviselés igazságosabbá tételében is.
Azt is kifejtette, hogy a különadókra a jövőben is szükség lehet az igazságos közteherviselés fenntartásához, és a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében. S a körülményektől függően legfeljebb az adók formája és szabályai változhatnak.
Ha bővebben is kíváncsi, kattintson!
