Pénzügy

NAV-biztos lakáskiadás – ha nem akarja bukni a bevételét

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 08. 14. 10:20

Jó üzlet lehet az ingatlan bérbeadása, de ha valaki nem tartja be a szabályokat, és megcsípi az adóhatóság, az nagyon fogja bánni. Íme röviden, mire figyeljen.

Korábban a témában:

Ponthúzás után

A nyár vége felé egyre több diák keres kiadó lakást, hogy szeptemberben már az egyetem közelében lakjon. A kiadó ingatlanok csúcsszezonja általában mindig augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében.

A bérlő érdeke is

Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

Adószám

Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás – ha csak a bérbeadó nem választ más formát – mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező. (A nem turisztikai célú lakóingatlan bérbeadásnál a bérbeadó választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát, ha már rendelkezik adószámmal. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla- illetve nyugtaadás kötelező.)

A NAV tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást vagy bevételi- és költségnyilvántartást.

Adózás

A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.

(Ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.)

Viszont amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.

Az egész bevételt is bukhatja, aki kockáztat

Alig két hete írtuk, hogy a NAV egyre többször szab ki 200 százalékos adóbírságot. A példában szereplő eset éppen egy lakáskiadóról szólt, aki nem jelentette be tevékenységét a NAV-nak és nem is vallott be utána adót. Ami eléggé jellemző, egyes becslések szerint a lakáskiadások 80 százaléka is feketén mehet. Ő úgy járt, hogy a 200 százalékos adóbírsággal, a mulasztási bírsággal együtt többet kellett befizetnie az államkasszába, mint amennyi az összes bevétele volt a lakáskiadásból.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.