A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra, nem kizárt, hogy egyes adózóknak “kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.
A reklámozó is fizethet
Az előterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot. Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.
Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót. Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségnek, azaz sales house-nak – olvasható az indoklásban.
L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap.
Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna. A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.
„Semmi váratlan nem történt”
Az RTL közleményben reagált arra, hogy L. Simon László benyújtotta a médiaadóról szóló törvény módosítását. „Semmi váratlan nem történt: nyilvánvaló volt számunkra, hogy a törvényalkotói szándék nem volt más, mint az RTL ellehetetlenítése és ezzel a sajtószabadság durva korlátozása Magyarországon” – írják.
A közlemény így folytatódik: „Ezért szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják és még inkább az RTL-re szabják. Mindez egyértelmű beismerése mindannak, amit mi hetek óta mondunk és a kormányzat hetek óta tagad: ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz. A törvény célja mostantól még világosabb: ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot”.
Nem sokkal az RTL közleménye után a Fidesz is kiadott egyet, amiben megmagyarázzák, miért van szükség a törvénymódosításra:
“A reklámadóra és a ma benyújtott törvénymódosításra azért van szükség, hogy senki ne tudja elkerülni az adófizetést Magyarországon. A törvényjavaslatnak köszönhetően bezárul minden kiskapu az adóelkerülők előtt. A reklámadóról szóló törvény módosítása megakadályozza, hogy nyereséges multinacionális médiacégek fiktív veszteségekre hivatkozva kibújjanak az adózás alól. Az L. Simon László által benyújtott módosítás szabályozza a reklám közzétevője és a hirdetés megrendelője közötti szerződéseket, továbbá bevonja az adózásba a reklámértékesítő társaságokat (sales
house-okat) is.
A módosításnak köszönhetően átláthatóbbá válik a reklámot megrendelő és az azt közzétevő közötti viszony. A módosítás értelmében, ha a reklám közzétevője nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amelyben
kijelenti, hogy eleget tett a reklámadó fizetési kötelezettségének – vagyis nem fizette be az adót- akkor azt a megrendelőnek kell rendeznie, olyan formán, hogy az általa megrendelt reklám-közzététel ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része után 20%-ot kitevő egyszeri adót kell fizetnie.
A Fidesz frakciója hangsúlyozza: a közteherviselés elve mindenkire vonatozik, ahogy a munkavállalónak személyi jövedelemadót, úgy a jövőben a reklámpiac szereplőinek reklámadót kell fizetniük”.
A NAV-ot küldték az RTL-re
A nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, a reklámtörvény elfogadása után derült ki, hogy vannak olyan piaci szereplők, amelyek nem kívánják kivenni részüket az igazságos teherviselésből. A Magyar RTL-nél adóhatósági eljárás indul, mert Varga MIhály azt gyanítja, hogy a cég az elmúlt években olyan fiktív tranzakciót hajtott végre, amellyel mentesülne a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is. Az RTL áll a NAV-vizsgálat elé. A csatornát úgyis olyan gyakran ellenőrzik, hogy már külön irodát tartanak fenn nekik – így reagált a kereskedelmi tévé programigazgatója, Kolosi Péter.
Akár 40 százalékot is elvinne az állam
A reklámadó bevezetését az érintettek heves tiltakozása kísérte. A kormány nem hátrált, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. Az intézkedés bírálói ezzel szemben azt mondják, hogy eddig is jelentős adót fizettek be a médiacégek. Azt mindenesetre kormánypárti politikusok is elismerik, hogy gazdasági kényszer nem indokolja a néhány milliárdos bevételt hozó jogszabályt. A leggyakrabban felhozott érvük az, hogy a kereskedelmi tévék műsora „káros” a társadalomra nézve.
A törvény a nettó reklámbevételeket sújtja sávosan: félmilliárd forintig nem kell fizetni, félmilliárd és ötmilliárd forint között az adókulcs 1 százalék, öt és tízmilliárd között 10 százalékra ugrik, tíz és tizenötmilliárd között húsz, tizenöt és húszmilliárd között már harminc százalék. Húszmilliárd felett az árbevétel 40 százalékát vinné el az állam. Az új adónem egyik legnagyobb vesztese az RTL Klub.
