Pénzügy

Devizahiteles-ügy: íme, a nagyon várt bejelentés

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 02. 12. 11:50

Az Európai Unió Bírósága szerdán publikálta véleményét, amelyet a Kúria kérésére adott ki az úgynevezett Kásler-ügyben. Az iránymutatás szerint lehetne vizsgálni a szerződések tisztességtelenségét.

Korábban a témában:

Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő – állapította meg Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.

Vizsgálhatják a tisztességtelenség kérdését

Az állásfoglalás szerint tehát a Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelenségét. Márpedig ha egy szerződés tisztességtelen, akkor az nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

Az is lehetséges az iránymutatás szerint, hogy a Kúria belenyúljon a szerződésekbe. A megsemmisítésre azonban nemigen lehet számítani.

A Kásler-ügy

A Kásler-ügy háttere az, hogy 2008. május 29-én a Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A bank 14 400 000 forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették. A szerződés értelmében a Kásler házaspár tudomásul vette, hogy a nyújtott kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg.
A szerződés azt is kikötötte, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a kölcsönösszeg folyósítása napján érvényes vételi árfolyamán történik. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes törlesztőrészletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamán kell meghatározni.
A Kásler házaspár a magyar bíróságok előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket az eladási svájcifrank-árfolyam alapján számítsa ki. Arra hivatkozott, hogy e feltétel tisztességtelen jellegű, mivel az a kölcsön törlesztésére az annak folyósításakor alkalmazott átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő.

Ezt kérdezte a Kúria

A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria (Magyarország) azt a kérdést tette fel az Európai Unió Bíróságának, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazott átváltási árfolyamot meghatározó feltétel a szerződés elsődleges tárgya vagy a szolgáltatás minőség/ár aránya alá tartozik-e.

Vagyis azt szerette volna tudni, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy tisztességtelen jellege az irányelv alapján nem vizsgálható. S hogy ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Mint mondott az Európai Unió Bírósága

Wahl főtanácsnoknak az az álláspontja, hogy a kifejezetten külföldi pénznemben meghatározott szerződésnél (mint amilyenről az alapügyben van szó) az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek – a tőkeösszeg rendelkezésre bocsátására és a kamatfizetésre vonatkozó feltételekhez hasonlóan – a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak.

A külföldi pénznemben meghatározott kölcsön mechanizmusához tartozó egyik alapvető elemnek minősülnek ugyanis, mivel hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése.

Alkotmányellenesek-e a devizahiteles szerződések?

A kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések pedig szerinte világosan kifejezettnek tűnnek. Viszont kétséges lehetett szerinte, hogy a fogyasztók megértették-e, hogy a deviza eladási és vételi árfolyam közötti különbözet milyen többletterhet jelent nekik. A főtanácsnok szerint erre a kérdésre a Kúriának kell választ adnia majd a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.

Azt is kijelentette, hogy ha a tisztességtelen feltétel elhagyása teljesíthetetlenné teszi a szerződést, akkor az irányelvvel nem ellentétes az, ha a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse. Ha viszont ez nem lehetséges, akkor szerinte a bíróság köteles lenne megsemmisíteni a szerződést. Ami viszont túl kockázatos lehet az adósra nézve, mert egy összegben válna esedékessé a teljes hátraléka. És ez nem lehet cél.

 

A vélemény után még az Európai Bíróság döntésére várunk, ami hat hónap múlva lehet esedékes, s kimondhatja például, hogy a magyar bíróságok milyen záradékokat változtathatnak meg a szerződésekben ahhoz, hogy a teljes megsemmisítés elkerülhető legyen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.