Pénzügy
leárazás (leárazás)

Üdülési jog – 7 tipp, hogy ne verjenek át

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 02. 04. 15:00

Ingyenes üdülésre hívták telefonon? Számíthat rá, hogy üdülési joggal fogják bombázni. Legyen óvatos, megmondjuk, mire ügyeljen.

Korábban a témában:

Az üdülési jog vagy timeshare a nyaralás egyik közkedvelt formája. Az üdülőhasználati jog megvásárlásával egy kiválasztott külföldi vagy belföldi szálláshelyet minden évben, az év azonos időszakában kizárólagosan használhatunk.

Sok a panasz rá

Az üdülési joggal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő panasz, hogy a fogyasztók a timeshare értékesítő munkatárs hangzatos előadása után, szóban elhangzott ígéretekre alapozva rögtön aláírják a szerződést, anélkül, hogy azt tüzetesen átolvasnák.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (hétvégi telefonos ügyfélszolgálatán vagy akár fórumoldalán is) számos bejelentés, megkeresés érkezik ezzel kapcsolatban.

A Budapesti Békéltető Testülethez (BBT) is rengeteg panasz jutott el, ezért összefoglalták, mit tanácsolnak azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az üdülési jogokat árusító cégekkel.

Így próbálnak rávenni minket a vásárlásra

Az üdülési jogokat rendszerint a termékbemutatókhoz hasonló rendezvényeken értékesítik, és a vásárlás számos buktatót rejthet magában. A BBT-hez érkezett kérelmekbl is az derül ki, hogy számtalan trükköt vetnek be az értékesítők azért, hogy a fogyasztók üdülési jogot vásároljanak. Akár több százezer forint értékben is. Úgy, hogy közben fel sem mérik, arra tényleg szükségük van-e.

Szólaljon meg a fejünkben a vészcsengő!

Épp ezért nem árt odafigyelni és tudatosan eljárni már akkor is, amikor még csak arról van szó, hogy egy ingyenes (vagy kedvezményes) hangzatos üdülést kínálnak számunkra – amelynek természetesen „feltétele egy előadáson való részvétel”.

Ezeken a rendezvényen bemutatják az adott – és sok esetben több más – szálláshelyet, jellemzően felnagyítják az előnyeit és elhallgatják a hátrányait. Majd ezt követően próbálják meg értékesíteni az üdülési jogot a fogyasztók részére.

Beugratós

Sokszor előfordul az is, hogy valamely garantált ajándék (pl. egy viszonylag nagy értékű utazási utalvány) ígéretével csábítják el a fogyasztókat egy hasonló bemutatóra. Ilyenkor az előadás valódi célja – az üdülési jog értékesítése – gyakran csak a helyszínen derül ki, így a fogyasztók kellő felkészültség híján védtelenebbek az értékesítők sokszor agresszív rábeszélésével szemben.

Csak itt, csak most, csak nekünk

Hasonlóan a termékbemutatókhoz, itt is jellemző az értékesítő cégek üzletkötői részéről az a gyakorlat, hogy a fogyasztókat erős rábeszéléssel, pszichikai nyomással, jelentős – csak ott, és csak akkor érvényes – árkedvezmények ígéretével ösztönzik a vásárlásra. Ezeknek a fogyasztók gyakran nem képesek ellenállni.

Fényezve

Az is sokszor megesik, hogy az üdülési jogot egyben kiváló befektetési lehetőségnek állítják be, hivatkoznak az üdülési jog örökölhetőségére, könnyű eladhatóságára, a világ bármely pontjára történő elcserélhetőségére, sokszor további ingyenes szálláslehetőséget is felajánlanak egy vonzó üdülőhelyre, ha a szolgáltatást megvásárolják.

A BBT tapasztalatai szerint

Ezek a hivatkozások azonban általában csak részben igazak és akkor is csak bizonyos feltételekkel, az ajándékok pedig a gyakorlatban ésszerű keretek között felhasználhatatlanok. Az üdülési jog megvásárlását kecsegtető befektetésként feltüntető értékesítők további trükkje, hogy az üdülési jogot értékesítő szerződésben az üdülési jog eladása esetére a maguk részére elővásárlási jogot kötnek ki.

Ezzel azt a hamis látszatot keltik, hogy az üdülési jog mennyire keresett termék és azt a vállalkozás bármikor kész visszavenni. Sokszor szóban kifejezetten meg is ígérik az üdülési jog mindenkori visszavásárlását – ami persze az írásbeli szerződésben már nem szerepel.

Ha megvettük, nehéz eladni

A fogyasztó számára feleslegessé váló (megunt, anyagilag megterhelő) üdülési jogok értékesítésére nincs sok esély, mint az a fogyasztói beadványokból kiderül. Ilyenkor gyakori eset, hogy a fogyasztók az értékesítő vállalkozást bízzák meg az üdülési jog másodlagos értékesítésével.

A vállalkozások ezt biztosra és rövid határidővel meg is ígérik, de gyakran egyúttal rábeszélik a fogyasztókat egy újabb üdülési jog (pl. ugyanazon a szálláshelyen még egy hét üdülőhasználat, vagy a két személyre szóló üdülési jog mellé még egy kétszemélyes jog) megvásárlására is. Méghozzá azzal az indokkal, hogy így könnyebb és/vagy gyorsabb lesz értékesíteni az üdülési jogot, mert nagyobb lesz rá a kereslet.

Mi ezzel a gond?

A valóságban ilyenkor a fogyasztók két külön szerződést kötnek: egy megbízásit a saját meglévő üdülési joguk értékesítésére és egy másikat (gyakran ugyanazzal a személlyel ugyan, de jogilag már más vállalkozással), amivel egy újabb üdülési jogot vásárolnak a már meglévő mellé.

A korábban is meglévő üdülési jogukat pedig a vállalkozás hangzatos ígéretei ellenére egyáltalán nem sikerül értékesíteni, ellenben vásároltak pluszban egy másik üdülési jogot, ami jelentős fizetési kötelezettségeket ró rájuk és a jövőben is hosszú távon köti őket.

Legyünk résen akkor is, ha részletfizetést kínálnak!

Bevett gyakorlat, hogy az értékesítők a fogyasztók részére az üdülési jog jellemzően magas ellenértékének megfizetésére részletfizetési kedvezményt nyújtanak, illetve szinte minden esetben felajánlják a fogyasztási kölcsön lehetőségét.  Így a szerződés megkötésekor nem kell egy összegben megfizetni az általában milliós nagyságrendű ellenértéket.

Emiatt azonban a fogyasztók kevésbé tudják reálisan látni a szerződéssel együtt járó fizetési kötelezettségeik jövőbeni teljesítésére vonatkozó tényleges anyagi lehetőségeiket.

A 14 napos menekülőút

Fontos tudni, hogy a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet szerint a fogyasztókat az ilyen szerződések esetén a szerződés megkötésének vagy (ha az eltérő időpontban történt) kézhezvételének napjától számított tizennégy napon belül írásban indokolás nélküli elállási jog illeti meg.

Erre egyébként a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni és ennek a külön felhívásnak a megtörténtét a szerződésben a fogyasztóval külön is aláíratni.

A Budapesti Békéltető Testület 7 tanácsa

1. Ha telefonon nagyon jutányos részvételi díjú wellness hétvégére hívnak, nagy értékű ajándék utazási utalványt vagy ingyenes szálláslehetőséget ígérnek, már előre készüljünk fel annak lehetőségére, hogy az adott utazáson vagy az ajándék átvételekor üdülési jogot fognak megvásárlásra felajánlani.

2. Mérjük fel, hogy szükségük van-e az ajánlott üdülési jogra, hosszú távon biztosan ki tudjük-e azt használni. Gondoljuk át, az üdülési jog ellenértékét, az odautazással járó költségeket és a kapcsolódó egyéb költségeket, az általában évente rendszeresen emelkedő éves fenntartási díjat ki is tudjuk-e fizetni. Az éves fenntartási díjat ugyanis általában akkor is viselni kell, ha a szállást a fogyasztó az adott évben nem is veszi igénybe. Ellenőrizzük az éves fenntartási díj (üzemeltetési költségek) emelkedésének idejét, mértékét és módját.

3. A szerződéskötést megelőzően gondosan olvassuk el a kapott írásbeli tájékoztatókat, valamint magát a szerződést és egyéb dokumentumokat. Szerződéskötéskor pedig minden iratból kérjünk el egy-egy példányt. Ne hagyjuk siettetni magukat, elvégre hosszú távú kötelezettségvállalásról és sok pénzről kell döntenünk. Ha bármilyen indokkal siettetnek, az már eleve gyanús lehet.

4. Ha valamit nem értünk a szerződésben vagy egyéb dokumentumokban, ne fogadjuk el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát, és kérdezzünk meg másokat is akár ott helyben (más fogyasztókat) vagy telefonon. Bármilyen apró kétség esetén inkább ne írjuk alá a szerződést. Nem fogunk ugyanis semmilyen soha vissza nem térő ajánlatról lemaradni. Ugyanaz az üdülési jog megvásárolható lesz még másnap és egy hét múlva is ugyanazokkal a feltételekkel. Ne dőljünkk be a csak ott és csak akkor megkötött szerződések esetére felajánlott kedvezmények ígéretének.

5. Győződjünk meg arról, hogy az elállási jogunkról megfelelő és pontos tájékoztatást kaptunk-e, az ehhez szükséges formanyomtatványt megfelelően kitöltve megkaptuk-e. Az elállási jogról nem lehet érvényesen lemondani.

6. Ha már megkötöttük a szerződést, utólag is kérjünk tanácsot a családtagjainktól, ismerősöktől, szomszédoktól vagy akár utazási szakemberektől és ennek tükrében még egyszer gondoljuk át a vásárlást. Nézzünk vagy nézessünk utána az interneten és hasonlítsuk össze a szerződésüknet más hasonló ajánlatokkal, hogy képet kapjunk arról, jó üzletet kötöttünk-e. Ne szégyelljük, ha úgy érezzük, hogy be lettünk csapva vagy rossz vásárt csináltunk. Időben hozzuk ezt a család vagy ismerőseink tudomására és merjünk élni az elállási jogunkkal.

7. Az indokolás nélküli elállási jogunk gyakorlását minden esetben írásban rögzítsük. Ez történhet akár a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával, akár más ennek megfelelő tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratban (saját kezűleg írva és aláírva vagy egyéb irat esetén aláírva és két tanúval ellátva), az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatóságára alkalmas módon (postai úton ajánlott tértivevényes levélben). Az elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.