A közel-keleti események egész évben izgalomban tartották a magyarországi autósokat is: míg a Szíriából érkező hírek miatt a benzinár brutális drágulásától tartottak a nyáron, addig év végén az iráni megállapodások nyomán árcsökkenésben bíznak.
Azonban ahogy a szíriai feszültségek sem hoztak 500 forint fölötti benzinárat, úgy az iráni helyzet csillapodása sem okoz majd jelentős árcsökkenést. Megmondjuk, miért nem.
Enyhülés
A hétvégén Amerika, Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország, röviden a hatok delegációjával tárgyalva Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valmint semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket. Ezért cserébe a hatok 7 milliárd dollár értékben “ideiglenesen” enyhíti az Irán elleni szankciókat, részben feloldja az iráni kőolajexportra vonatkozó szankciókat.
A hírre az olaj ára esni kezdett, hiszen az iráni export megindulásával erős túlłnálat alakulna ki az olajpiacon. Azonban néhány óra alatt már vissza is állt az olajár. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy a piac már előre beárazta a tárgyalások sikerességét, így míg az esetleges negatív végkifejlet alaposan megemelné az árat, a megállapodás nem hoz hirtelen csökkenést.
Másrészt a megállapodás csak ideiglenes. Irán csak egy féléves, ráadásul a hatok által bármikor felfüggeszthető moratóriumot kapott, a meghatározott érték pedig feltehetően arra lesz elég, hogy Irán a már hordókban álló készletét adja el, friss olaj tehát nem igazán kerül a piacra.
Szintén a tartós árcsökkenés ellen szól, hogy ha Irán még be is tudná indítani olajkivitelét, az árak lejtmenete miatt Szaud-Arábia feltehetően visszafogná a termelését a jelenlegi napi tízmillió hordóról mondjuk kilencmillióra. Ezzel a közel-keleti ország csupán a líbiai konfliktus előtti szintre térne vissza, ugyanakkor az olajtúlkínálatot és így az árcsökkenést mérsékelné.
