A foglalkoztatást helyettesítő támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta egy tollvonással a kormány a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvényben. Ez az 5700 forint kevésnek tűnik ugyan, ám sok családnál komoly érvágást jelent a hiánya.
Már a csökkentett összeget folyósítják 2012 februárjától (ez a január hónapra járó pénz). Emellett kivezetik a helyi lakásfenntartási támogatást is, amelyet az önkormányzattól kaphattak a rászoruló családok. A 2012. január 1-je előtt megállapított összeg csak a határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható. A lakás rezsijére, bérleti díjára vagy a törlesztőrészletre az idén már nem igényelhető ilyen jellegű támogatás.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Sokan élnek kevés pénzből
Hogy pontosan hány szegény ember él Magyarországon, azt nagyon különböző módszerekkel lehet mérni. Ezek mindegyike nagyjából azt mutatja, hogy minden harmadik ember él a szegénységi küszöb alatt, s e több mint 3 millió embernek a harmada mondható mélyszegénynek – mondta korábban egy vitaesten Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár és Csepeli György szociológus.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a magyar lakosság egytizedének az egy főre jutó nettó jövedelme nem érte el az évi 392 595 forintot (hónapokra osztva a 32 716 forintot), és csaknem ugyanennyien vannak azok, akiknek egy év alatt 521 ezer forintnál is kevesebből kell megélniük. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan – áll a Statisztikai tükör című kiadványban.
Mint arról az FN24 már beszámolt: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb. Itt a szegénység elsődleges oka az alacsony foglalkoztatottság, és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.
Becslések szerint mintegy százezren éheznek az országban – mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. Az úgynevezett minőségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Eközben mintegy 1,8 millió tonna élelmiszert nem használnak fel az országban évente, ebből 394 ezer tonna ennivaló a szemétben landol, vagyis háztartási hulladék lesz belőle.
Nem megoldás a segély megvágása
A segélyek készpénz arányának csökkentése arra a nem új keletű feltételezésre épül, hogy a segélyezett nem megfelelő módon költi el a pénzét, pedig a rászorulók legnagyobb gondja éppen a készpénz hiánya – mondta Derdák Tibor a Szakszervezetek.hu-nak. A szociológus szerint emiatt több segélyezett kényszerülhet arra, hogy uzsorásokhoz forduljon.
Ha a hátrányos helyzetű kistérségben élő, alacsonyan képzett, segélyből és feketemunkából tengődő emberek elesnek a szociális juttatásoktól, akkor végérvényesen beragadnak a feketegazdaságba. A valódi, nyílt munkaerő-piaci kereslet növelése hozhatna pozitív változást az inaktívak számának csökkentésében, nem a szociális juttatások korlátozása vagy a közfoglalkoztatás – tette hozzá.
