Pénzügy

Már nem titkos a Magyar Munka Terv

admin
admin

2011. 06. 24. 22:00

Növelik a foglalkoztatás rugalmasságát, a szakszervezeteket kiűzik a munkahelyekről, harmadolják az álláskeresési járadék folyósításának idejét, kivonul a kormány az érdekegyeztetésből, és a munkanélkülieken több milliárd forintot akarnak megtakarítani – áll a nyilvánossá vált Magyar Munka Tervben. Az új munkatörvények pedig egy hét múlva készülnek el. A Liga szerint a kormány a tőke oldalára állt, az emberek ellen.

A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyar Munka Tervet (MMT-t), de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csütörtök óta olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján. Az MMT a Széll Kálmán Tervben, valamint a Konvergencia Programban már felvázolt strukturális átalakítások végrehajtási folyamatát tartalmazza.

A dokumentumban a minisztérium hangsúlyozza: ahhoz, hogy – a kormányprogramnak megfelelően – 10 év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését.

Rugalmas munkaerőpiac a cél

Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása. Ezt „támogató képzési rendszer” kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzésével kívánják elérni. A támogatott foglalkoztatást azoknak biztosítanák, akik enélkül nem tudnak elhelyezkedni.

A munkajogi szabályozást rugalmasabbá kell tenni, ezt a célt egy új munka törvénykönyvének (Mt.) elfogadásával, valamint a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentésével érné el a kormány. Az új törvénykönyv tervezete június 30-ra készül el, és 2012. január elsején lép életbe.

Az új Mt. csökkenti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket, és nem szerepelnek majd benne a munkavégzésnek azok a szabályai, amelyek „alapvetően a felek megállapodásai közé tartoznak”, valamint egyszerűsítenék a bérpótlékok rendszerét is. Az új Mt.-nek kiemelt része lenne az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítését szolgáló szabályozás is.

Az atipikus foglalkoztatási formák, például a részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója úgy vélekedett: a munkavállalók Magyarországon nem szeretnének ebben a foglalkoztatási formában dolgozni, egyszerűen azért, mert nem tudnak megélni az így szerzett jövedelemből.

Megcsonkítanák a szakszervezetek jogait

Az MMT-ből kiderül, hogy a kormány átalakítaná a szerinte „kudarcot vallott” üzemi tanácsokat, megváltoztatná a szakszervezetek funkcióját, jogosítványait. Eszerint a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája lenne a jövőben. „A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés” – olvasható a tervezetben.

Átalakítják az érdekegyeztetési rendszert, és az abban részt vevők körét is: „az érdekegyeztetés új keretei között a kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések fő szereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük” – olvasható a dokumentumban.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője visszatetszőnek nevezte, hogy a szakszervezeteket „kiűzik” a munkahelyekről. Elmondta: az érdekképviseletek ugyan részt vehetnek az új érdekegyeztetésben, ebből azonban az állam kivonul. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kompetenciákkal, hatáskörökkel rendelkezik majd a munkáltatók és munkavállalók közötti új egyeztetési formának – írja a Szakszervezetek.hu. Adler Judit egyetért azzal, hogy a munkavállalást érintő helyi kérdésekben helyben állapodjanak meg, ugyanakkor az nem megoldás, hogy az egyén mint munkavállaló tárgyaljon a munkáltatóval, mert ez „aszimmetrikus erőpozíció” lenne. Ágazati szakszervezeti megállapodásokra továbbra is szükség lenne – hangsúlyozta.

Miből teremtenének munkahelyeket?

A terv szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetően 2014-ig 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van. A munkahelyteremtést hazai költségvetési forrásokból – ezekből képzelik el a rugalmas foglalkoztatás támogatását –, illetve uniós pénzek felhasználásával kívánja ösztönözni a kormány. Emellett az Új Széchenyi Terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönző módon kell felhasználni – írják.

A kormány elképzelései szerint a foglalkoztatási célú támogatások három pillérre épülnének. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra.

A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerőpiacra – áll a dokumentumban. A harmadik a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

A közfoglalkoztatásban részvevők körének bővítésénél először meg kellene vizsgálni, hogy a bevonni tervezett tartós munkanélküliek, vagy rokkantnyugdíjasok egyáltalán alkalmasak-e a munkára – vélekedett Adler Judit. A szakértő szerint a tervezetben szereplő több száz (10 év alatt egymillió) új munkahely a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhet csak létre. Szerinte a „rövid ideig, kevés pénzért” való foglalkoztatással el lehet érni egy statisztikailag látványos foglalkoztatás-bővülést, de emögött „elnyomorodás, egy abszolút életszínvonal-csökkenés van”. Jó elgondolásnak tartja viszont a szociális gazdaságot, amely a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Adler Judit ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megfelelő működéséhez indulótőkére van szükség, de egyelőre nem látszik, hogy ki teszi bele.

67 milliárdot takarítanának meg a munkanélkülieken

A munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. 10 munkanap lesz szükséges egy járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A jogosultsági idő 90 napra csökkentése az álláskeresési járadéknál és az álláskeresési segély megszüntetése teljesíti a Széll Kálmán Tervben az álláskeresési támogatásokkal összefüggésben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítást.

A Munkaerő-piaci Alapot (MPA) „megtisztítják” minden olyan szociális jellegű kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képező foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.

A kormány tervei között szerepel a szak- és felnőttképzési rendszer megújítása, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer átalakítása, a foglalkoztatás kifehérítését szolgáló intézkedések megtétele, a foglalkoztatás-statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunka keretében megvalósuló országos közmunkaprogramokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése – áll az MMT-ben.

Kódolt elnyomorodás?

A közfoglalkoztatásban részvevők körének bővítésénél először meg kellene vizsgálni, hogy a bevonni tervezett tartós munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok egyáltalán alkalmasak-e a munkára. A szakértő szerint a 10 év alatt egymillió, illetve a 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhet csak létre. Adler Judit szerint az álláskeresési járadék átlagos 90 napos folyósítási idejéről elmondta: átlagosan eddig is ennyi ideig vették az emberek a járadékot, most csak annyiban “romlik a helyzet”, hogy az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A szakértő szerint az is bizonytalan egyelőre, hogy a vállalkozói szférában lesz-e elegendő munkahely.

Merre tovább és miből?

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a munkaterv inkább feltételezéseket tartalmaz, és gazdasági növekedést feltételez az új munkahelyek létrejöttének előzményeként. A szakértő szerint ez a terv egy olyan kínálati programot tételez fel, amelyben a keresletet a gazdasági növekedés alapozza meg. Hárs Ágnes hiányolja a háttérelemzéseket, így például a közfoglalkoztatás költségterheinek megjelölését, és azt is, hogy hogyan fogják visszavezetni a munkaerő-piacra az embereket.
A tervben lényeges szabályozási módosítások vannak, de nem szerepel benne, hogy az átmeneti időszakban milyen hatással lehet a munkaerő-piacra a szabályozás módosítása. Jó lenne tudni azt is, hogy a Munkaerő-piaci Alap forrásait – amelyet a munkavállalói járulékok alkotnak – hogyan, mennyire átláthatóan használja fel a költségvetés. Az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséről, például a részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán úgy vélekedett: a magyar munkavállalók nem szeretnek ebben a foglalkoztatási formában dolgozni, mert nem tudnak megélni az így szerzett jövedelemből.

Kiakadtak a szakszervezetek

A foglalkoztatáspolitikában tervezett strukturális átalakításokat tartalmazó Magyar Munka Terv (MMT) szerint új lesz a Munka törvénykönyve, amely “katasztrofális” helyzetet teremt. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke úgy véli: az új törvénykönyv kiszolgáltatja a dolgozókat a munkáltatói “önkénynek”, “frontális támadást” intéz a szakszervezetek ellen. Az ASZSZ elnöke hangsúlyozta: Csehországban másfél évig egyeztetett a kormány a szociális partnerekkel az új Munka törvénykönyvéről, ezzel szemben a magyar kormány épp azokkal nem tárgyal, akiket a leginkább érintenek a változások. Borsik János hiányolta az előzetes hatásvizsgálatokat. A munkavállalók jelenlegi elégedetlenségét “haragba fordíthatnak át” az új Munka törvénykönyvében foglalt változtatások, amelyek az eddiginél is nagyobb ellenállást és visszatetszést válthatnak ki.

A Liga szerint a kormány az országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkok és félpályás útlezárások hírére reagált, feleslegessé nyilvánította a szakszervezeteket, miközben a munkáltatói kötelezettségek enyhítéséről beszél. Ezt az egyenlő bánásmód követelményének állítja be, noha az indoklás nélküli felmondás lehetőségének megteremtésekor is hasonló módon érvelt a jogalkotó – majd bukott el az Alkotmánybíróságon -emlékeztet a szakszervezeti szövetség. A LIGA szerint minden eddiginél durvább, a jogállamiságot és a fejlett demokráciákban alapvető munkaügyi kapcsolati rendszert sárbatipró módon avatkozik be a kormány a tőke oldalán, a munkavállalók ellen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.