Dán munkaerő-piaci adatok alapján a globalizáció és az offshoring tevékenység kedvezhet is, de hátrányt is jelenthet a magasan képzetteknek. A Yale, a Purdue-i és a Koppenhágai Egyetem gazdaságtudománnyal foglalkozó szakértői a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó Occupy Wall Street mozgalom nemzetközi terjedésének hatására vizsgálták meg a problémát. A mozgalom képviselőinek szemére vetik, hogy nincs egységes állásfoglalásuk, hogy milyen változásokat, eredményeket szeretnének látni. Valóban a globalizáció lenne a felelős az egyenlőtlenségekért, és a diplomások számának növelése lenne a megoldás?
David Hummels, Jakob R. Munch és Chong Xiang professzorok Rasmus Jørgensen kutatóval közösen jegyzett tanulmányukban Dánia 1995 és 2006 közötti munkaerő-piaci adatait elemezték, azt az időszakot, amelyben a globalizáció különösen erősen éreztette hatását a dán gazdaságban – ismertette a felmérést az ELTE-TÁTK a hírlevelében. A szakértők fő kérdése az volt, hogy a fokozódó vállalati exporttevékenység és a kiszervezés hogyan tükröződik vissza a fizetésekben, továbbá a helyben alkalmazott munkaerő számában.
Kik nyertek a kiszervezéssel?
A kiszervezést végrehajtó vállalatoknál nőtt a diplomás dolgozók fizetése, míg a felsőfokú szakképzettségűeké csökkent. Ez megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy a globalizáció jobb helyzetbe hozza a magasan képzett munkavállalókat.
Hummels és szerzőtársai azt találták, hogy kommunikációban és nyelvismeretben, a társadalomtudományokban és matematikában jártas diplomások helyzete javult a leginkább, míg a természettudományos és mérnök végzettségűek számára nem jár egyértelmű előnnyel a kiszervezés. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a tudomány és a matematika – univerzális nyelv lévén – nem tesz különbséget alkalmazott és alkalmazott között. Azok a dolgozók viszont, akik a képesítéseik miatt segíthetnek az anyaországi és a külhoni leányvállalat közötti kulturális különbségek összehangolásában, előnybe kerülnek.
A vizsgálat arra is rámutat, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők közül sem mindenki veszít a globalizáció hatására. A kiszervezés csökkentheti a költségeket, de növelheti a produktivitást, ami versenyképesebbé teszi a munkavállalókat. Számos cég – főleg a termelési szektorban – tudja emelni az összes dolgozó fizetését, és nem kizárólag a diplomásokét.
Akiknek nehezebb elhelyezkedni
A dán adatok szerint a kiszervezés hatására elküldött diplomások az elbocsátást követő első évben a jövedelmük sokkal nagyobb arányát veszítik el, mint azok, akiktől a munkaadójuk más okokból (például csődhelyzet miatt) vált meg. A kiszervezés okán elküldött dolgozók nehezebben találnak állást, ugyanis a kiszervezés a képzettségük iránti munkaerő-piaci igényt is redukálja. Ezzel szemben azok, akik munkahelyük megszűnése miatt válnak állástalanná, könnyebben el tudnak helyezkedni – akár egy korábbi versenytárs cégnél.
A kutatók megállapították: nem általánosítható az a nézet, hogy a globalizáció a diplomások előnyére, a nem diplomásoknak viszont hátrányára válik. A vizsgált adatok alapján úgy tűnik, a felsőfokú végzettség megszerzésénél fontosabb, hogy a munkavállaló milyen irányú képzettséggel rendelkezik, és milyen cégnél dolgozik.
A szakértők úgy vélik, az oktatáspolitikának nem a diplomások számának növelésére kellene fókuszálnia, hanem a globálisan igényelt képességek erősítésére. El kell vetni azt az általánosan elfogadott nézetet, miszerint a globális piacnak tudományos, műszaki és technológiai végzettségű dolgozókra van elsősorban szüksége, hiszen az adatok szerint ezeknél fontosabb a kommunikációs, nyelvi és társadalomtudományi képességek megléte.
