Nincs bizonyíték arra, hogy a gyakorlatban is létezett volna a középkorban a ius primae noctis, azaz az első éjszaka joga, amikor a földesúr vehette el a jobbágysorban lévő lányok szüzességét, visszaélve hatalmával. A munkahelyi szexuális zaklatás is tulajdonképpen a hatalommal visszaélés egyik formája, a zaklató gyakran úgy véli: neki ehhez a pozíciója miatt joga van.
Volt már néhány munkahelyi szexuális zaklatási per Magyarországon, ám – mivel a munka törvénykönyvében nincs az ilyen esetekre alkalmazható passzus – általában nem kaptak komoly büntetést a „tettesek”. Amikor tíz évvel ezelőtt egy miskolci kórház egyik főorvosát zaklatással vádolták a nővérek, végül csak egy nő tartott ki a vallomása mellett. Az
ügyészség végül nem marasztalta el az orvost. Az ügy miatt az orvos és a nővér is felmondott. Egy másik zaklatási per Várpalotán kavart nagy vihart – szintén évekkel ezelőtt –, a laktanya vezetője „bizalmaskodott” a katonanőkkel. A bíróság végül pénzbüntetésre ítélte a férfit, arra hivatkozva, hogy „egyébként példás családapa”.
Mikor „gyanakodhatunk” szexuális zaklatásra?
Kultúra és társadalomfüggő, hogy mit tekintünk szexuális zaklatásnak. Az Amerikai Egyesült Államokban például sokkal érzékenyebbek az emberek ebben a kérdésben, mint Európában. Magyarországon pedig szinte egyáltalán nem is hallani ilyesmiről. Nálunk ha valaki zaklatás áldozata lesz, akkor általában inkább hallgat róla – mondta Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének docense a Profession.hu által szervezett Pénz, paripa, Facebook HR-konferencián.
Az első nagy kérdés az, hogy valójában hol is a határ a viccelődés, a flörtölés és a konkrét munkahelyi szexuális zaklatás között. Ez a szakértő szerint az adott személyek mentalitásától is függ, és attól is, hogy hogyan tudják kezelni a helyzetet. Zaklatás a nem szívesen látott szexuális közeledés – ez Nagy Beáta szerint mindenképpen közügy, tehát nem lenne szabad elhallgatni, azonnal lépéseket kell tenni, ha valakivel ilyesmi történik. (Más kategóriába tartozik a munkahelyi románc, ugyanis ekkor mindkét fél szeretné a kapcsolatot, a szexuális figyelmet szívesen fogadják egymástól. Ez persze pletykához is vezet a munkahelyi közösségben. Az azonban már más kérdés, hogy amikor véget ér a kapcsolat, valamelyik fél számára könnyen ellehetetlenülhet a cégnél a munkavégzést, sőt akár a karrierjébe, állásába is kerülhet az „affér”.)
A szexuális zaklatás lehet verbális és non verbális: mind a szóbeli ajánlat, a megjegyzések, mind a nem kívánt érintés, a szemezés, vagy épp pornográf képek, lapok mutogatása is ennek számít. A zaklatás enyhébb formái gyakoriak, a nemi erőszak szerencsére eléggé ritka. Az áldozat több dolgot tehet: felszólítja a munkatársat, hogy hagyja abba, szövetségeseket gyűjt maga köré azok köréből, akik szintén megelégelték a zaklatást, bírósághoz fordulhat, vagy pedig munkahelyet vált. Nagy Beáta azonban felhívta a figyelmet: ez utóbbi nem szokott jól elsülni. Ha valaki szexuális zaklatás elől menekült el a korábbi munkahelyéről, „magával viszi” ennek a hírét, és igen gyakran az új helyen is megtalálja egy olyan személy, aki úgy véli: az új kollégával, kolleginával biztos nem véletlenül történt ilyesmi, biztos „könnyű préda”. Ráadásul a közvélemény – ugyanúgy, mint nem erőszak esetén is sokszor – az áldozatot hibáztatja, hogy „biztos túl kihívóan öltözködött, viselkedett”, emiatt történt vele az eset.
Nehéz a bizonyítás
A munkahelyi szexuális zaklatás bizonyítása nagyon nehéz, hiszen ha nincsenek tanúk, akkor két ember szava feszül egymásnak – és mindenki a maga igazát hangoztatja.
Ha valakit zaklat egy munkatársa, akkor első lépésként a cégvezetés felé kell ezt jeleznie. Ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes külső jogorvoslatot keresni. A bíróság mellett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH) is fel lehet jelenteni. A hatóság azonban nem az embert, hanem a céget marasztalja el – mondta Nagy Beáta. Az áldozat csak akkor tudja a bíróság előtt bizonyítani, mi történt, ha tanúkat, más zaklatott kollégákat, tárgyi bizonyítékokat tud felmutatni. A titokban készített hang- vagy videófelvételt azonban a magyar bíróság nem fogadja el.
A megelőzés része lehet például, ha a munkahelyén vannak a szexuális zaklatásra vonatkozó irányelvek és eljárási szabályok. Erre a magyar jogszabályok is lehetőséget teremtenek, a cégek esélyegyenlőségi tervében szerepelhetnek erre vonatkozó részek – hívta fel a figyelmet Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogásza.
Hol a határ?
Nemcsak országonként más és más a megítélése, hanem nem, életkor, illetve pozíció szerint is másképp reagál valaki a munkatárs nem kívánt közeledésére. Nagy Beáta szerint a férfiak általában elnézőbbek, és inkább a helyén tudják kezelni, ha egy kolléganőjük, kollégájuk ajánlatot tesz nekik. A nőket jobban zavarja ez, és – mivel sokszor a felettesük zaklatja őket – az állásuk féltése miatt inkább nem szólnak, vagy pedig magukban keresik a hibát. A fiatalabb dolgozók nyitottabbak, megengedőbbek, mint az idősebb korosztály. A szakember elmondta: az alsóbb szintű vezetők találkoznak leggyakrabban szexuális zaklatással. Gyakrabban előfordul például olyan munkahelyi közösségben, ahol kiegyensúlyozatlan a nemek aránya.
A munkajogász szerint a magyarok mentalitása inkább dél-európai, latinos. A nők azt gondolják, hogy a női léthez természetes módon hozzátartozik az, hogy el kell viselniük a külsejükre való megjegyzéseket, az udvarlás minden formáját és mélységét. Az észak-európaiak viszont ennél sokkal jogtudatosabbak, meg tudják ítélni, mi tartozik a bók kategóriájába.
Sok ezer embert érinthet
Magyar adatok nem állnak rendelkezésre, az Egyesült Államokban azonban készült egy felmérés a közszférában dolgozó 15 ezer ember megkérdezésével, hogy hányan tapasztaltak nem kívánt szexuális közeledést a kollégáiktól. A válaszadó nők több mint kétharmada, a férfiaknak pedig a 19 százaléka átélte már ezt. A nők 93 százalékát férfiak zaklatták, a férfiaknak pedig a kétharmadát környékezte meg nőnemű munkatárs. Az USA jogszabályában épp ezért az is szerepel, hogy azonos neműek esetében is előfordulhat szexuális zaklatás.
Egy európai uniós felmérés szerint a nőknek 30-50 százalékát, a férfiaknak pedig a tizedét éri szexuális zaklatás a munkahelyén. Az egyes uniós országokban nagyon nagy volt az eltérés: némely országokban a nők mintegy 70-80 százaléka beszámolt ilyen tapasztalatról. Ez a társadalmi nemi szerepekről vallott általános felfogásnak, illetve a szexuális zaklatás elleni hatékony jogorvoslati lehetőségek szabályozásának is a következménye lehet – tette hozzá dr. Hargittay Szabolcs.
