Pénzügy

Épphogy reálértéken tartanák a béreket

admin
admin

2009. 12. 09. 17:16

A magyarországi német vállalatok a jövő évben átlagosan 3,9 százalékkal emelnék a fizetéseket, ami – mivel a kormány ugyanekkora inflációt tervez – hozzávetőlegesen változatlan reáljövedelmet jelentene. 2010-ben nőhet a munkaerő-igényük is, ám a válság végét csak a következő évekre teszik.

A Magyarországon működő német vállalatok a jövő évben átlagosan 3,9 százalékkal tervezik emelni a bruttó béreket. Maria Smid, kutatást készítő Kienbaum vállalati tanácsadó társaság elemzője elmondta: a tervezéskor a cégek általában visszafogottak, az előzetesen közölt értéknél a kutatás eddigi 11 évében mindig magasabb béremelést hajtottak végre. A tavalyi év kissé kakukktojás volt e szempontból, ugyanis nem sikerült olyan mértékben túlszárnyalni a terveket, mint a korábbi években.

2008 végén a válaszadók hatszázalékos bérfejlesztést ígértek a következő évre, ez meg is valósult: átlagosan 6,2 százalékos emelés történt. Úgy vélik, ha – 2009-hez hasonlóan – 0,1-0,2 százalékkal meghaladják a 2010-es béremelések az előre tervezettet, már pozitívumként értékelhetik.

A cégek jövőre valamivel derűsebb konjunkturális helyzetre számítanak, és ezzel ismét emelkedhet a képzett munkaerő iránti igény: a vállalatok 40 százaléka számít a jövő évben növekvő, és csupán 5 százalékuk csökkenő munkaerő-keresletre.

Csökkent a prémium

A vizsgált dolgozók mintegy kétharmadánál a jövedelem egy része mozgóbér, amely a nyereség vagy az árbevétel függvénye, de ezzel díjazzák a minőségi munkát vagy a kiemelkedő teljesítményt is – tette hozzá Dirk Wölfer, a felmérés fölött bábáskodó Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetője.

A felső vezetők alapbére éves szinten bruttó 19 millió forint volt (havonta közel 1,6 millió), a középvezetők 8,8 milliót (havonta 733 ezer forintot) kerestek. A szakértők – például a tervező mérnökök – több mint 3,8 milliót kerestek egy évben, havi 318 ezernél is többet. A szakmunkások és a fizikai dolgozók éves bére viszont 2,14 millió forint volt, azaz megközelítette a 180 ezret egy hónapban.

A mozgóbér mértékét is megvizsgálták. A cégvezetők éves szinten 2,5 millió forintnyi prémiumot kapnak az alapbérük mellé, a középvezetőknél ez közel egymillió. A szakértők bónusza 350 ezer, a fizikai munkásoké viszont alig több mint százezer forint.

A felmérésből kiderült: a mozgóbér összege az idei évben jelentősen csökkent, átlagosan mintegy a 2008-as érték felére. Ez nemcsak a szakképzett munkavállalókra, hanem a vezetőkre is egyformán igaz. Ez az arány az ügyvezetőknél a legmagasabb (idén 12, tavaly 21 százalék volt), a szakképzett és vezető beosztású munkavállalóknál pedig mintegy 10 százalékos (a tavalyi 17 százalék után).

A vállalat nyereségessége is tükröződik az egyéni jövedelmekben. Az átlagon felüli nyereségességű cégek ügyvezetőségének teljes éves jövedelme a felmérés szerint mintegy 25 százalékkal haladja meg az ágazati átlagtól elmaradóknál dolgozókét. Az felső vezetői szinten dolgozók esetében ez a különbség 30 százalékos, és a középvezetőknél is mintegy 11 százalék.

Díjazzák a diplomát

Maria Smid elmondta, hogy a német cégek különbséget tesznek az alapszakos és a mesterdiploma között, ez utóbbi végzettségért magasabb fizetés jár: középvezetői szinten havi 125 ezer forinttal többet. Emellett egy mesterdiplomás szakember kétszer annyit keres, mint egy középfokú végzettségű kollégája.

A férfiaknak – mint Magyarországon szinte bármely cégnél – a német érdekeltséggel bíró vállalatoknál is magasabb a bére, mint a nőknek. Globálisan 15 százalékkal kapnak kevesebbet, Magyarországon azonban nem ennyire nagy a különbség, nálunk a felső vezetők esetében 9, a szakértőknél pedig 8 százalék. Emellett a szebbik nem karrierlehetőségei is korlátozottabbak: a vezetőknek csupán a 8 százaléka nő.

Sok szakember elveszítette a munkáját az elmúlt évben, ezért is lehetséges, hogy a felmérésben a vállalatok 30 százaléka – a tavalyi arány kétszerese – minősítette „jónak” a képzett munkaerő rendelkezésre állását. A cégek több mint fele szerint pedig „kielégítő” a helyzet, míg tavaly a kétharmaduk vélekedett így.

Gyerekcipőben az atipikus munkavégzés

A vállalatoknak mintegy 40 százaléka elbocsátotta a dolgozóinak egy részét a gazdasági válság miatt, és közel harmaduk vezetett be bérkieséssel járó rövidített munkarendet. Szélesebb körben alkalmazták, illetve alkalmazzák a fizetett szabadság elrendelését: ezzel az eszközzel a vállalatok fele élt már, és további 7 százalék tervezi – mondta Dirk Wölfer.

Maria Smid felhívta a figyelmet: állami segítséget – mint például a munkahelymegtartó támogatást – csak a német cégek 15 százaléka igényelt, közel kétharmaduk viszont nem. A legtöbben elbocsátással, nyugdíjazásokkal, rövidített munkaidő bevezetésével, a túlórák megszűntetésével, illetve kényszerszabadságolásokkal próbáltak megküzdeni a krízissel.

Az atipikus foglalkoztatás még gyerekcipőben ját Közép- és Kelet-Európában, és Magyarország eme államok között is eléggé hátul kullog, csupán a munkavállalók 5 százaléka dolgozik így. Romániában majdnem kétszer ennyien, de Lengyelországban és Horvátországban is jóval több embert alkalmaznak részmunkaidőben vagy épp távmunkában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.