A magyar munka törvénykönyve úgy határozza meg a távmunka fogalmát, hogy ahhoz munkaszerződés kell, a munkavégzést pedig a munkaadó telephelyétől távol, infokommunikációs eszközzel kell végezni. Az így számba vett távmunkás létszám hazánkban 160 ezer, a 3,9 milliós munkavállalói létszám mintegy 5 százaléka, de ehhez hozzá lehet adni még legalább 2 százalékot. A többlet kívül esik a hivatalos statisztikán, de valójában távmunka – mondta Simon Gábor, szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a Távmunkatanács elnöke az atipikus munkavállalás e formájáról tartott konferencián.
Az államtitkár az MTI-nek beszélt arról is, hogy a jövő évi költségvetés 500 millió forintot tartalmaz a távmunka támogatására. Az uniós támogatás két nagyprojekthez köthető. Az egyik háromezer új távmunkahelyet tárt fel, a második százezer főt akar alkalmassá tenni távmunkára. Ehhez digitális ismereteket és nyelveket tanítanak az arra jelentkezőknek.
Dániában a távmunka aránya 20-25 százalék, de ott ebbe a körbe tartoznak mindazok, akik havi 8 órát távmunkában töltenek – vázolta az ottani helyzetet Jeremy Millard a Dán Technológiai Intézet vezető szakértője. Magyarországon a 8 órás, illetve a részmunkaidős szerződés a számbavétel alapja – tette hozzá az államtitkár.
Ha nem látják, nem dolgozik?
A magyar vállalatoknak alig több mint a tizede alkalmaz távmunkásokat, és még ennél is kevesebben tervezik, hogy a közeljövőben bevezetik ezt az atipikus munkaformát – áll a Deloitte felmérésében. A távmunkáktól elzárkózó vállalatok több mint egyharmada nem tudott okot mondani, hogy miért nem használják ki ezt a lehetőséget. Néhányan azért nem tervezik a bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, vagy úgy vélik, hogy a távmunka miatt nem lenne megfelelő a kommunikáció.
A vezető szempontjából a távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni iroda felszerelése, a munkához szükséges körülmények megteremtése, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik. A távmunkásoknak pedig a munka és a magánélet közötti egyensúly, az emberi kapcsolatok hiánya okozhat problémát az otthoni munkavégzésben.
A válság ellen is jó lehet
A távmunka előnyei között az első helyen a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkaerő megtalálását és megtartását említhetjük. Például ha a dolgozók otthonról végzik a feladataikat a saját számítógépükön, akkor a cégnek nem kell fenntartania nagy irodát, gépparkot. Tehát spórolhat, nem kell kirúgnia az embereket, és a költségeit is csökkentheti.
A munkaadók a válság hatásainak enyhítésére mégsem az atipikus foglalkoztatási formák bevezetését választják. A gyors és hatékony megoldást sokkal inkább költség- és bércsökkentésben, valamint az elbocsátásokban látják – olvashatjuk a DGS Global Research válságkezelési kutatásában.
A vállalkozások alig ismerik a hagyományostól eltérő munkaformákat: a válaszadók fele találkozott a gyakorlatban is ezekkel, és mindössze 29 százalékuk alkalmazza. Azok közül, akiknek még nem volt dolguk hasonló foglalkoztatási formákkal, csak a 4 százalékuk vette fontolóra a részmunkaidő, a bedolgozás vagy a távmunka bevezetését, a többiek (61 százalék) továbbra is a munkaerő-állomány megnyirbálásában, nem pedig annak átalakításában látják a helyzet megoldását.
