A ’90-es évek elején elkezdtek fogyni a vállalati, a szakszervezeti és a SZOT-üdülők, ezzel párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelyek száma rohamosan szaporodott. Gyakori volt az is, hogy a csőd szélén álló vállalat eladta az ingatlant, ilyenkor néha szállodaként működött tovább. A volt dolgozók pedig ugyanabban a nyaralóban, panzióban, de már sokkal rosszabb kondíciókkal tudtak üdülni. Ha pedig nem ment át az üzleti szálláshely kategóriájába az üdülő, akkor a cég megszűnése miatt veszítette el a korábbi funkcióját. Az adatok szerint 2007-ben a magyar lakosságnak kevesebb mint a fele engedhette meg magának, hogy négy vagy több éjszakára elmenjen nyaralni – mondta a FigyelőNetnek dr. Probáld Ákos a KSH Szolgáltatásstatisztikai Főosztályának vezetője.
Az egykori Pamuttextil Művek vállalati üdülője Siófokon, 1967-ben (fotó: MTI)
Tavaly körülbelül 700 nem üzleti célú turisztikai szálláshely volt az országban, ezek közül csak 300 számít céges üdülőnek. A fennmaradó 400-ba kollégiumok, turista- vagy kulcsosházak, gyerektáborok tartoznak. „A vállalati üdülőkben összesen 48 ezer férőhely van csak, szemben a piaci, kereskedelmi szálláshelyekkel, ahol 315 ezer ágy várja az üdülni vágyókat. És akkor a 223 ezer bejelentett magánszállásról nem is beszéltünk még. A nem kereskedelmi üdülők éves összbevétele 3,5 milliárd forint volt tavaly, a piaci szálláshelyek (kempingek, panziók vagy szállodák) pedig több mint 70 milliárd forintot kerestek. A magánszállásokról nincs adat a KSH kezében” – mondta a főosztályvezető.
Ahol hagyomány a céges üdülő
A Magyar Telekomnak még „Matáv korából” maradt több vállalati üdülője a Balaton mellett, a hegyekben (a Bükkben, a Mátrában és a Mecsekben), illetve a harkányi és a mezőkövesdi gyógyfürdők környékén. A vállalat kommunikációs igazgatósága lapunk kérésére elmondta, hogy a dolgozóik körében nagyon népszerű ez az üdülési forma, mivel így kedvezményes áron oldható meg a családok pihenése. A helyek igénybevétele szezontól függő: nyáron inkább a Balaton-parti, tavasszal, ősszel és télen pedig a hegyvidéki üdülők a népszerűbbek.
Összesen 23 üdülőt és ezen felül 42 vendégszobát üzemeltet a Magyar Posta országszerte. Tomecskó Tamás szóvivő szerint ezek egész évben várják a vendégeket. „A számok önmagukért beszélnek, mert az üdülőink és vendégszobáink átlagos kihasználtsága 95 százalék feletti. A munkavállalók körében nyáron a Balaton-parti településeken lévő nyaralók népszerűek, de vonzóak a gyógyvíz mellettiek is, ez utóbbiak egész évben nyitva állnak a pihenni vágyók előtt.”
Aki jól dolgozik, nyaralhat
A távközlési vállalat számára fontos a fenntartott szálláshelyek megfelelő kihasználtsága, ezért szinte mindig vannak vendégeik. A főszezonban – amikor mindenki nyaralni szeretne – a beutalókat egy pontrendszeren alapuló elbírálás alapján kapják meg a dolgozók. A munkavállalóik mintegy egyharmada élhet a lehetőséggel nyáron, hétéjszakás beutalókkal üdülhetnek a családok – tudatta a Magyar Telekom.
A postásüdülőkben pihenhetnek „külsősök” is, de csak korlátozott számban, és csak ha maradnak szabad helyek. A dolgozók a szállást a teljes árhoz képest 70 százalékos vállalati támogatással vehetik igénybe. A nagycsaládos postások harmadik és minden további gyermeke ingyenesen üdülhet, a nyugdíjasok pedig 80 százalékos kedvezményt kapnak.
A Magyar Posta Üdültetési Szabályzata tartalmazza, hogy a munkavállalók milyen időszakonként jogosultak üdülésre. Tomecskó Tamás elmondta: csak az jogosult kedvezményes üdülésre, aki a legalább egy éve a vállalat alkalmazottja. Az ellátásos nyári üdülés kétévente egyszer jár, az ellátás nélküli üdülő vagy vendégszoba pedig évente egy alkalommal igényelhető. Főszezonon kívül az ellátásos üdültetés évente egyszer, ellátás nélküli viszont kétszer jár. Az üdültetést turnusrendszerben bonyolítják, általában 6 vagy 9 éjszakára szóló beutalóval oldják meg.
Az üdülés szociális juttatás
A Magyar Telekom és a Magyar Posta is a szociális juttatás kategóriába sorolja a vállalati üdültetést. A postai üdülőkben a turisztikai célú felhasználáson kívül oktatásokat, szakmai tréningeket és tanácskozásokat is tartanak. Emellett náluk még mindig működik a dolgozók gyerekeinek táboroztatása is.
Variációk egy témára
A KSH adatai szerint tavaly 15 milliárd forint értékben vásároltak a cégek üdülési csekket. Ez az összeg dinamikusan nő, az utóbbi 2-3 év turisztikai forgalmát is növelte a kereskedelmi szálláshelyeken. A magánszállásokon is lehet vele fizetni, ott több mint kétmilliárd forintnyi csekk volt forgalomban tavaly – mondta Probáld Ákos.
Az Audi Hungaria sajtóreferense a FigyelőNetnek elmondta, a cégük üdülési csekket ad a dolgozóknak, de emellett egy utazási irodával is szerződést kötöttek, ahol kedvezményeket kapnak. „Ez az iroda intézi a szolgálati utakat, a kialakult jó kapcsolat és a kölcsönös bizalom miatt így bátran ajánljuk a dolgozóknak őket” – tette hozzá Czechmeister Mónika.
Van azonban olyan vállalat is, ahol közölték: náluk nincs üdülési csekk, viszont a fizetéseket úgy állapították meg, hogy az alkalmazottaknak lehetőségük legyen félretenni belőle a nyaralásra – persze csak akkor, ha akarnak.
Néhány cég szerződést kötött privátszállásadókkal, és ott üdülhetnek kedvezményesen a munkavállalók. Ez egyfajta átmenet az üdülési csekk és a vállalati üdülő között. A TÜKI Zrt. például néhány évvel ezelőtt egy hajdúszoboszlói panzióval kötött szerződést, és a piaci ár feléért sikerült a dolgozóiknak nyaralniuk.
