Pénzügy

Gazdaságpolitikára épüljön az oktatás

admin
admin

2008. 06. 18. 13:47

A gazdaságpolitika, a munkaerő-kereslet határozza meg alapvetően a felsőoktatás irányait - ez e legfontosabb üzenete annak az OECD-tanulmánynak, amely hároméves kutatás eredménye.

Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel jelent meg az OECD felsőoktatási jelentése a Tempus Közalapítványnál. Az elmúlt évtizedek jellemző felsőoktatási trendjeinek sorában többek között a modernizáció, az expanzió és a globális verseny szerepelnek.

Halász Gábor, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ igazgatótanácsának tagja a jelentés ismertetésekor elmondta, hogy a tanulmány a fejlett világ felsőoktatási trendjeit mutatja be, és tanácsokkal is szolgál a 24 OECD-tagországban végzett felmérés. Emellett segítheti a felsőoktatás stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének, például a pályakövetési rendszereknek a fejlesztését is. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hozzátette: hazánkban sok irányelv már megvalósult, vagy épp folyamatban van, bár jó példákkal, ötletekkel szolgálhat a jelentés a felsőoktatás átalakítására.

Egyre több a hallgató

A legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja a felsőoktatási rendszerét. Ezzel egy időben folytatódik a hallgatók számának növekedése: 1991-ben még mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban.

A hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is nagyon változatossá vált. Egyre magasabb a nők és az idősebb diákok száma, bár az élethosszig tartó tanulás még nem igazán divat. A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek.

A jelentés kitér arra is, hogy a középfokú és a felsőoktatás közötti kapcsolatot felül kell vizsgálni. A cél az, hogy az egyetemi vagy főiskolai képzések a szakképzésre épüljenek, ne két különálló részét alkossák az oktatásnak. A kétszintű érettségiről már többször is tanácskozott a Magyar Rektori Konferencia, és valószínűleg 2011-től a felvételihez már kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi. Ezt a képzési területek egyenként állapítják majd meg, de az orvos- és állatorvosképzésben már bevezették.

Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és egy globális versenytérbe kerültek. A vizsgált országok jelentős hányada – köztük hazánk is – önálló globalizációs politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését. A magyar cél az, hogy a határainkon átnyúló regionális tudásközpontokat hozzanak létre: például jöjjenek a Pécsi Tudományegyetemre tanulni a déli szomszédaink.

Közelítsen a munka és az oktatás

Az országok egyik fő törekvése az kellene, hogy legyen, hogy átfogó stratégiát hozzanak létre – a nemzeti, társadalmi és gazdasági célokkal összhangban – a felsőoktatás jövőjéről. Ideális esetben ez egy következetes nemzeti felsőoktatási stratégiai felülvizsgálat eredménye és világosan megfogalmazza a célokat. Ehhez szükség van vitára és konszenzuskeresére a kormány, az intézmények, a hallgatók, az oktatók és a tudományos közösség, valamint a magánszektor és civil társadalom között.

Az OECD-államok egyre inkább összekapcsolják a felsőoktatási és a gazdaságpolitikát. A legtöbb ország kiemelten kezeli a munkaerőpiaccal való kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusok – adatbázisok, nyomonkövetési rendszerek – kiépítésére törekednek, amelyek információt adhatnak a munkáltatóknak a szakmai ismeretek meglétén túl a hallgatók kompetenciáiról is. Emellett ezek a különböző gazdasági ágazatok vagy szervezetek konkrét igényeit is közvetíthetik az intézménynek felé.

A rektor a menedzser

A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek be tudják vonni a gazdasági élet szereplőit és a magántőkét a finanszírozásba. A volt szocialista blokkban – így Magyarországon is – kétcsatornás a felsőoktatás finanszírozása, tehát vannak, akik nagyon sokat, és vannak, akik alig fizetnek ugyanazért a képzésért – a költségtérítéses és az államilag támogatott hallgatók. Ezt az OECD-jelentés igazságtalannak tartja.

A magyar intézményi önállósággal viszont elégedettek a szakemberek: az egyetemeknek nagyobb a szabadsága, mint sok más országban. A politikai vezetők inkább csak tanácsot adnak, ennek jó példája az év elején kötött hároméves finanszírozási szerződés is. Az intézmények Gazdasági Tanácsainak szerepe hazánkban viszont még korlátozott, az a módszer, amellyel Ausztriában vezetik az intézményeket – miszerint a rektor a menedzser és a GT irányít –, még nem valósult meg.

A bolognai folyamatot is meghatározta

A ma ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években készített egy átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye épp 10 éve jelent meg Redifining Higher Education címmel. Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.

Decemberben hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának, amelyen az OECD szakértői a tanulságok felhasználásáról tanácskoznak majd. A tanulmány szintézisének magyar fordítása letölthető a Tempus Közalapítvány honlapjáról, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.