A Volkswagen-csoport múlt csütörtöki felügyelőbizottsági ülése után derült ki, hogy átfogó átalakítási programot indítanak a német vállalatcsoportnál. A vállalat 2030-ig szóló stratégiája szerint akár 50 százalékkal csökkenthetik a modellkínálatot, míg az elérhető felszereltségi opciók száma 75 százalékkal is visszaeshet. Bár hivatalosan nem jelentettek be gyárbezárásokat vagy létszámleépítést, sajtóértesülések szerint négy németországi üzem bezárása és világszerte akár 100 ezer munkahely megszüntetése is felmerült. Ennek fényében készített interjút a Telex, Gerd Walkerrel, az Audi AG gyártásért és logisztikáért felelős igazgatósági tagjával és az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnökével, valamint Michael Bremével, az Audi Hungaria igazgatóságának elnökével.
Az Audi Hungaria 2025-ben történelmi csúcsot döntött az autógyártásban, 9,22 milliárd euró árbevétel mellett 368 millió euró adózott eredményről számolt be. Azzal, hogy az Audi Q3, illetve a Cupra Terramar gyártását a konszernen belül a magyar gyárnak adták oda, a járműgyártása sínre került, az Audi AG-n belül az irigyelt gyárak egyike most.
A motorgyártásnál azonban más a helyzet, ott „rugalmasságot” várnak el a munkatársaktól, ami azt is jelenti, hogy
Nehéz elfogadni az elektromos átállást
A számok azért most sem rosszak, a győri üzem 2025-ben 1.585.290 motort gyártott, ebből 264.871 volt elektromos hajtású. Látni kell, hogy a csúcsévekben a másfél milliós darabszám kétmillió körül járt, és – bár az elektromos szegmens érezhetően nő (2023: 114.000; 2024: 151.899 darab) – a belső égésű motorok aránya továbbra is túlsúlyban van. Az új MEBeco hajtás a Volkswagen-csoport több márkájának is alapmotorja lesz, a VW-konszern modelljei közül elsőként a Cupra Raval kapja meg. Gerd Walker szerint az átmenet nem lineáris: a régiók eltérő tempóban haladnak az elektromosítás felé, ezért a gyáraknak rugalmasnak kell maradniuk. Michael Breme a MEBeco gyártásában a győri gyár további erősödését látja.
A globális piacok gyökeres átalakuláson mennek keresztül, korábban soha nem tapasztalt dinamikával – hangsúlyozta a két vezető. A geopolitikai folyamatok naponta kihívások elé állítják az autógyártók ellátási láncait, és ez az Audira is hatással van.
A győri Audi munkavállalói létszáma az Audi Hungaria 100 százalékos leányvállalatával, az Audi Hungaria Ahead Kft.-vel együtt 2025 végén 11.931 fő volt, enyhén csökkenő trend mellett. A németországi Audi-telephelyektől eltérően az Audi Hungaria jelenleg a természetes fluktuációra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a felmondások vagy nyugdíjazások következtében megüresedő pozíciókat nem töltik be automatikusan.
Breme szerint a dolgozói oldal számára a legnagyobb kihívás a váltás elfogadása: sokan évtizedek óta a belső égésű motorokon dolgoznak, és számukra az elektromos átállás nem természetes pálya. A több évtizedes motorgyári szakértelem ugyanis nem ültethető át automatikusan az elektromos hajtás világába. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ha az adott munkatárs a kért rugalmasságot vállalja, és lojális marad a vállalatához, akkor jövőre is itt fog-e dolgozni, Michael Breme azt válaszolta:
Ha szeretne, jó eséllyel igen.
Versenyképesség és a bérek
A gyárban 2026-ban nem lesz béremelés, 2027-ben 3,2 százalékos növekedés jön, de egy jelentős (bruttó 1 millió forintos), egyszeri kifizetést azért idén is ad a vállalat valamennyi dolgozójának.
Abban, hogy mind a szakszervezet, mind pedig a dolgozók nagyobb része – nyilván nem mindenki – el tudta fogadni ezt a helyzetet, szerepet játszott az, amit Michael Breme megfogalmazott:
a bérek ugyan fontosak, de a munkahelyek biztonsága sok dolgozó számára most előrébb került Győrben is.
A vállalat szerint a győri bérek továbbra is jóval a magyar iparági átlag felett vannak. A Telex információi szerint egy szereldei munkás, aki 15 éve az Audi Hungaria kötelékében dolgozik, bruttó 1.250.000 forintot keres most, egy mérnök bére pedig havi bontásban eléri az 1.750.000 forintot.
