Végigtekintve a kérdéseken az látszik: arra kíváncsi a kormány, egyetértünk-e azzal, hogy a különböző fogyasztóvédelmi törvények betartását fokozottabban ellenőrizze a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve szigorúbban lépjen fel a szabályszegőkkel szemben. De mit lehet erre válaszolni?
De mit is jelent ténylegesen a fokozottabb ellenőrzés, illetve a szigorúbb fellépés? Ez sajnos nem derül ki. Akkor miről is mondunk véleményt?
A 12 kérdés és némi magyarázat
A felmérés úgy néz ki, hogy felteszik a kérdéseket, melyekre a válasz igen vagy nem lehet, és aztán alatta leírják, mik a kérdéshez kapcsolódó aktuális jogszabályok, elvárások, a lehetséges jogsértések, egynél pedig a bírságokat is ismertetik. Ebből a sorból kicsit kilóg a kilencedik kérdés, amely uniós jogi szigorítást szorgalmaz, illetve a 12. kérdés, amely a visszaváltási pontok számának – nem konkretizált – növeléséről kérdez. Íme a kérdések, melyek szerint a kormány arra kíváncsi, egyetértünk-e azzal, hogy
- a fogyasztóvédelmi hatóság fokozottan ellenőrizze az akciós árak feltüntetését,
- szigorúbban kell büntetni az akciókkal trükköző üzleteket,
- szigorúan fel kell lépni azon vállalkozásokkal szemben, amelyek összehangoltan, egyidejűleg túlzott áremeléseket hajtanak végre,
- a fogyasztóvédelmi hatóság fokozottan ellenőrizze a jótállási jegyek átadását és a vállalkozások jótállással kapcsolatos tájékoztatásait,
- a fogyasztóvédelmi hatóság szigorúbban lépjen fel azokkal a közszolgáltatókkal szemben, amelyeknél a telefonos ügyintézés nem kezdődik el a jogszabályban előírt 5 percen belül,
- szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonás szükséges az e-kereskedelem területén elkövetett bűncselekmények esetében,
- szigorúbban kell fellépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek az emberekre vagy a környezetre veszélyes terméket árusítanak, vagy ismételt jogsértést követnek el,
- szigorúbban kell fellépni az online piacterekkel szemben a harmadik országokból érkező veszélyes termékek árusítása esetén,
- uniós szinten szigorítani kell a légiutas jogokkal kapcsolatos szabályokat járattörlés, visszautasított beszállás és poggyászpanaszok esetén,
- a digitalizáció számos előnye mellett komoly kockázatokat is hordoz a fogyasztókra – elsősorban a gyermekekre, az idősekre és alacsony digitális jártasságúakra – nézve, ezért indokolt e téren az erőteljesebb hatósági fellépés és a fogyasztói tudatosság további erősítése,
- a vállalkozások által egyre gyakrabban alkalmazott olyan hangzatos állításokat, amelyek egy termék „zöld”, „öko”, „bio”, „környezetbarát” jellegére vonatkoznak, megfelelően alá kell támasztani, és fel kell lépni a fogyasztók megtévesztésére alkalmas környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat használó vállalkozásokkal szemben,
- minél több helyen kelljen biztosítani visszaváltási pontokat a kötelező visszaváltási díjas termékek környezetbarát felhasználása céljából.
Ezekre a kérdésekre jó szívvel csak igenlő válaszokat lehet adni. Nyilván tartassák be a jogszabályokat, ha kell, szigorúbban büntessék a szabályszegőket (jelentsen ez bármit is), hiszen ez a kormány által felügyelt fogyasztóvédelem dolga.
Hogy akad tennivaló, az egyértelmű, hiszen naponta olvashatunk arról, miként vernek át gyanútlan embereket, például kicsalják a pénzüket, akár a bankjuk nevében is. Talán a kérdések között szerepelhettek volna a tipikus átverős esetek is, illetve hogy ezeknek a visszaszorítását is igényelnénk-e. Persze nem kizárt, hogy a digitalizációs kockázatokba (fogyasztók, idősek, gyerekek) ezt is beleértették.
Úgy tudjuk, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezeteket nem kérdezték meg a konzultáció meghirdetése előtt – legalábbis az egyik szervezet vezetője azt mondta a 24.hu-nak, csak a rádióból értesült arról, hogy elindult a kormány felmérése. Érdeklődtünk több szervezetnél, mi várható szerintük a fogyasztóvédelmi konzultációtól, de csak a Budapesti Békéltető Testület elnöke, Inzelt Éva válaszolt.
Lehet haszna a fogyasztóvédelmi konzultációnak
Inzelt Éva szerint minden olyan kezdeményezés, ami a közbeszéd témájává teszi a fogyasztóvédelmi kérdéseket, fontos a fogyasztói tudatosság növeléséhez. Úgy véli, a kérdőívet tekinthetjük egy első lépésnek ebben a folyamatban – az, hogy elkezdünk beszélgetni ezekről a kérdésekről, véleménye szerint mindenkinek hasznos. Arról, hogy mi lehetett a kormányzati, jogalkotói elképzelés, nem tudott nyilatkozni. Hozzátette, ha a feltett kérdések hatására a fogyasztók tudatossága nő, például megnézik, hogy a szép zöld címkéjű termék valóban bio-e, vagy, ha amiatt, hogy az e-kereskedelem kapcsán a szigorúbb büntetőjogi szankcionálás szükségességéről kérdeznek, elővigyázatosabbak lehetnek a fogyasztók az online vásárlásoknál, ami máris olyan változás lehet, amit pozitívnak lehet értékelni.
Jónak tartja azt is, hogy a kérdésekhez írt leírásokon keresztül a jelenlegi szabályozást is megismerhetik a válaszolók (például az akciós árak feltüntetésére, a jótállási jegyekre, az ügyfélszolgálatok elérhetőségére, a tiltott kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó előírásokat). Másrészt olyan problémákat vet fel a felmérés, melyekkel naponta találkozhatunk – csaló webáruházak, elérhetetlen ügyfélszolgálatok, átláthatatlan akciók, járatkésések, túlzsúfolt visszaváltási pontok, greenwashing (zöldre mosás).
Hozzátette: sajnos kimaradt a felmérésből a megelőzés témaköre, pedig szerinte nagyon fontos lenne, hogy legyen a közoktatásban kötelező fogyasztóvédelmi oktatás, legyenek ismeretterjesztő kampányok, a fogyasztói jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatások. Azt is lényeges tudatosítani, hogyha valamilyen probléma felmerül, ha jogvita kerekedik, kihez fordulhat a fogyasztó, mi az adott eljárás menete. Mikor forduljon a fogyasztóvédelmi hatósághoz és milyen esetekben a békéltető testülethez? Ezzel kapcsolatban ajánlotta blog cikküket, hozzátéve, látják, hogy nagy a bizonytalanság a fogyasztók körében.
Nem muszáj minden adatunkat megadni, mindent bepipálni
Ez az első tisztán online (nemzeti) konzultáció, ezért megkérdeztük tőle, ennek mi lehet az üzenete. Mivel online világban élünk, ügyeink nagy részét is az online térben intézzük, szerinte a hatékony kommunikáció is ebben a formában valósítható meg. Ez, úgy véli, nagyobb elérést és nagyobb nyilvánosságot biztosít, mint a hagyományos formák. De akár tesztként is felfoghatjuk szerinte, hogy figyelünk-e arra, kinek, milyen adatokat adunk meg, milyen kérdésekre válaszolunk, és ezzel esetleg milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat.
Az adatvédelemhez tartozik: a konzultáció során csak a csillagozott mezőket kötelező kitölteni (vagyis a nevet, címet, telefonszámot nem). A felmérést követően hozzá lehet járulni, hogy a kormány további véleménykérés és tájékoztatás céljából kapcsolatba léphessen a kitöltővel az általa megadott elérhetőségeken. Ami még tapasztalat: kétszer nem engedte kitölteni a rendszer a kérdőívet.
