Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében most azt a kérdést járta körül, hogy mi jelenti szerinte idén a legnagyobb veszélyt a nyugdíjasokra. Ennek előzménye két részletes, a Portfolio.hu-n megjelent elemzése – az egyikben a nyugdíjasok elszegényedésének okait járta körül, a másikban felvetéseket fogalmazott meg arra nézvést, hogy hogyan lehetne a folyamatot visszafordítani. Ezek alapján jutott arra miközben
Utóbbihoz magyarázatként azt írta, hogy a szegénységi küszöböt el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik, a mélyszegénységi küszöbnél is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar nyugdíjas a KSH elérhető legfrissebb adatai szerint.
A relatív elszegényedés (vagyis az aktív keresőkhöz viszonyított nyugdíjas-szegényedés) a nyugdíj-megállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad.
A nyugdíj-megállapítás lényege, hogy a nyugdíj összege két tényezőtől függ, a szolgálati időtől és számított nettó életpálya-átlagkeresettől, és kulcsszerepet játszik még a minden évben újra megállapított valorizációs szorzó, amivel az életpálya-átlagkeresetet a nyugdíj-megállapításkor szintre hozzák. Emiatt a nyugdíj összegét jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve. A frissen megállapított nyugdíjak értéke a valorizáció révén tükrözi a nyugdíj-megállapítás évét megelőző év országos nettó átlagkeresetének nominális növekedését, ezért egy friss nyugdíj többé-kevésbé igazodik a bérszínvonalhoz. Ebből következik, hogy
A nyugdíjemelés viszont kizárólag az inflációhoz igazodik, és ez törvényszerűen az aktív keresőktől való leszakadáshoz vezet. Ez a relatív nyugdíjas-elszegényedési csúszda hatása. Közben pedig az inflációkövető nyugdíjemelés hozzájárul a nyugdíjas társadalom belső szakadásához is amiatt, hogy
Enyhülést csak a 13. havi nyugdíj 2021. évi részleges, 2022-től teljes bevezetése hozott, de a nyugdíjszakértő szerint a problémát ez az intézkedés sem képes teljes mértékben megoldani.A hírlevélben a nyugdíjszakértő több táblázattal, számítással és ábrával támasztja alá állításait, amelyek közül mi a relatív elszegényedésről szóló beszédes ábrát választottuk ki.

Az ábrához tartozó magyarázat szerint a csúszdán ülők jobbra, a múltbéli évekre nézhetnek előre a nyugdíjuk megállapításának évében, hiszen akkor még csak az létezik, és azt láthatják, hogy jobb helyzetben vannak, mint az előzőleg nyugdíjazottak. Például aki 2024-ben lett nyugdíjas – és ezzel felült e csúszdára –, az csak 2023-ra és a korábbi évekre láthat rá a csúszdázás kezdeti időpontjában. A pálya újabb – a jövőbeni években épülő – szakaszai ekkor még nem láthatók, de később létrejönnek.
Így valójában
A csúszda különösen alattomos jellegzetessége tehát, hogy a nyugdíjasok háta mögött (a jövőbeni években) menet közben épül a pálya következő szakasza. Előretekintve (a múltbeli évekre) a nyugdíjas megnyugszik, hiszen ő van a legmagasabban. Nyugodt azonban csak addig maradhat, amíg később hátra nem néz.Példákkal érzékeltetve, az a nyugdíjas, aki
- 2017-ben vált nyugdíjassá, a 2016-ban (és korábban) nyugdíjassá vált sorstársaihoz képest jobb helyzetben lehet anyagilag, hiszen a nyugdíját 7,8 százalékkal magasabb valorizációval számították, viszont a 2016-os (és korábbi) nyugdíjakat csak 2,4 százalékkal emelték 2017-ben;
- viszont aki 2018-ban vált nyugdíjassá, az a 2017-ben (és korábban) nyugdíjassá vált sorstársához képest még jobb helyzetben lehet, hiszen a nyugdíját 12,9 százalékkal magasabb valorizációval számították, mint a 2017-es nyugdíjakat, ráadásul a 2017-es (és korábbi) nyugdíjakat csak 3 százalékkal emelték 2017-ben,
és így tovább, amíg elérünk a jelenhez.
- Aki 2025-ben megy majd nyugdíjba, minden korábbi évben megállapított nyugdíjashoz képest sokkal jobb helyzetben lehet anyagilag, hiszen például a 2024-ben megállapított nyugdíjakhoz képest az ő nyugdíját várhatóan 13,6 százalékkal magasabb valorizációval számítják, miközben a 2024-ben és korábban megállapított nyugdíjak összegét csak 3,2 százalékkal emelték.
Farkas András ezért arra biztatná a nyugdíjasokat, hogy ezen az alattomos elszegényedési csúszdán nézzenek hátra is, és
Mert szerinte, ha nem így tesznek vagy nem járnak eredménnyel, akkor a relatív elszegényedési csúszdán az abszolút elszegényedés mélyföldjébe csapódhatnak be, mindannyian.