3,1 milliárd euró vételár és 1,44 milliárd euró hitelátvállalás ellenében megszerezte a magyar állam a francia Vincivel közösen a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t úgy, hogy a részvényeken 80:20 százalék arányban osztoznak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján annyit tett ehhez hozzá, hogy a vételárat is a tulajdonrész arányában fizették, vagyis 2,48 milliárd eurót jutott a magyar államra és 620 millió euró a Vincire. Az állami vevő, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a szükséges pénzt egyharmad-egyharmad arányban költségvetési forrásból, az állami Eximbank hiteléből, illetve nem stratégiai állami tulajdonrészesedések eladásából állta.
A megadott paraméterek alapján korábban azt becsültük, hogy – a hitellel együtt – 1400 milliárd forintba kerül a magyar államnak a rendszerváltás utáni legnagyobb visszavásárlási ügylet. Azt is megírtuk, hogy a repülőtér eddig is állami tulajdonban volt, a csúcsáras tranzakcióval az üzemeltető cég részvényeit vásárolták meg. Az eredetileg 75 évre kötött privatizációs szerződésből még 56 év volt hátra, és az euróban számított privatizációs vételárhoz képest a magyar állam most két és félszeres árat fizetett.
Hogy ez lesz-e a végeredmény, és áll-e még a terv, hogy az állam a részvénycsomagjából átad 29 százalékot a Katari Befektetési Hatóságnak, még nem tudni. Arra a kérdésre, hogy mikor száll be katari befektető, Nagy Márton azt mondta, még folynak a tárgyalások, és a Vincivel együtt döntenek majd erről. Az azonban kiderült a sajtótájékoztatón, hogy belátható időn belül a vételárhoz fogható összegekre lesz szükség a repülőtér fejlesztéséhez, amihez immár a magyar államnak is a zsebébe kell nyúlnia.
Konkrét üzleti tervet ugyan nem vázolt a miniszter, de a forgalombővülésre adott becslést: a tavalyi 14,7 milliós utasszám jelentősen bővülne,
Ez azonban konzervatív becslés, tette hozzá.
Az utasforgalom növekedéséhez új terminálra, a repülőtér eléréséhez pedig óriási infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség. Gyorsforgalmi út, gyorsvasút, hotel, parkoló – sorolta, milyen fejlesztések, beruházások kellenek. A nagy infrastrukturális fejlesztések egyenként egymilliárd euró körüli beruházást jelentenek – vetítette előre, hogy jelentős forrásokra lesz szükség a jövőben.
Arra a kérdésre, hogyan oldják meg a finanszírozást, megpendítette, hogy a gyorsforgalmi út és a vasút akár koncesszióba is adható, és így bevételt termelhet. Annyi biztos, hogy Lázár János minisztériuma kapta meg a feladatot, vizsgálja a gyorsforgalmi út, illetve a vasúti összeköttetés kiépítésének lehetőségeit. Nem dőlt el még, hogy kínai beruházásban magasvasút épül-e, nem biztos, hogy az lenne a leggazdaságosabb – mondta el kérdésre Nagy Márton.
A magyar állam nem üzemelteti a repülőteret, mert ahhoz nem ért, pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, fejlesztési irányokat alakít ki. A befektetőtárs Vinci üzemeltet, melynél tapasztaltabb üzemeltetőt nehéz lenne találni – utalt a miniszter arra, hogy a Vinci több mint 70 repteret üzemeltet világszerte.
Hosszú távra terveznek, hiszen 2080-ig tart a szerződés. A tervezés megkezdődött, de mint kiderült, az előző befektető által elképzelt terminálbővítéshez képest más utat járna a Vinci. Az 1-es terminált szerintük nem lehet gazdaságosan működtetni, ezért a bővítést úgy tervezik, hogy előbb a 2-es terminált bővítenék, majd hozzáépülne az új, 3-as terminál, ami 2032-re nyithatja meg a kapuit. A 2032-es terminálnyitásra készen kell lennie a gyorsvasútnak és a gyorsforgalmi útnak is – ezt már Nagy Márton tette hozzá.
A francia befektető, mint a tájékoztatón kiderült, a repülőtérüzemeltetésért díjat számít fel, amire Nagy annyit mondott, a nemzetközi standardoknak megfelelő a tarifa. Abban pedig teljes volt az egyetértés a francia partnerrel, hogy közös ambíció a repülőtér utasforgalmának növelése, a profittermelés és a profit visszaforgatása a fejlesztésekbe. Ahogy az is, hogy a cargoforgalom növelése és a kínai kapcsolatok fejlesztése is fontos Magyarország számára. A kormánytól tudjuk a prioritásokat, és rendelkezik is a Vinci kínai csapattal – jelezte Notebaert.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy 2025. január 1-jétől a kormány kivezeti a légitársaságokat sújtó különadókat.
A nyári időszakban tapasztalt durva késéseket feszegető kérdésre Nagy Márton közölte, a légiirányítás a ludas. A Kormányinfón még arról beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy az esetek több mint 60 százalékában a légitársaságok a hunyók, és elrettentő büntetésekkel kellene őket megrendszabályozni. Most viszont Nagy azt fejtegette, hogy a magas légtérben átrepülő gépek okozzák a zsúfoltságot, és ennek oka, hogy a szomszédságban zajló háború miatt sok gép kerül felénk, ráadásul szerinte nagyon olcsó a légtérhasználat, ezért Magyarország felett nagy a gépsűrűség.
A megoldást tekintve a miniszter kulcshelyzetben lesz, ugyanis augusztustól hozzá tartozik majd a légiirányító állami vállalat, a Hungarocontrol Zrt., így neki kell gondoskodnia a légiirányítás megerősítéséről, és ugyancsak a tárcája felügyeli a fogyasztóvédelmet, amitől elrettentő bírságokat várnak.
