Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz – erről beszélt az önkormányzati választás után szűk két héttel Lázár János.
Az erős mondásairól ismert építési és közlekedési miniszter elmondta: javasolni fogja a kormánynak, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (hipa), mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket. Hogy miben állna a reform, azt nem fejtette ki, és az sem világos, hogy mindez Lázár magánvéleménye, vagy így szondázzák esetleg a kormány tervét.
Gémesi György: Üres az államkassza, valahonnan pénzt kell szerezni bele
A mostani bejelentés arról szólhat, hogy mennyit lehetne még elvenni az önkormányzatoktól – magyarázta lapunknak Gödöllő nyolcadik alkalommal újraválasztott polgármestere, Gémesi György. Óriási összegről beszélünk, hiszen évente mintegy ezermilliárd forint folyik be iparűzési adóból, és ennek 90 százalékát működésre fordítják: a közétkeztetést, az óvoda és a bölcsőde, a közbiztonság, a helyi közlekedés fenntartását, a mindennapi feladatok ellátását, a problémák megoldását fizetik belőle az önkormányzatok.
Mivel kifejezetten önkormányzati adóról van szó, azt az állam nem szedheti be, legfeljebb eltörölheti. Igaz, arra is van példa, hogy a helyi önkormányzattól áttették a megyei önkormányzathoz az adóbeszedést, mint a különleges gazdasági övezetbe sorolt Gödön – tette hozzá.
Gémesi nem lát reális esélyt arra, hogy az állam finanszírozni tudná azokat az egyébként kötelező állami feladatokat, amiket az önkormányzatok most a helyi adóból oldanak meg. Szerinte ettől még meg lehet „reformálni” a hipát, de aki ezt mondja, az nem ismeri a pontos számokat, vagy legalábbis nincs tisztában azzal, hogy milyen hatalmas feladattengert fed le a helyi iparűzési adó. Az biztos, hogy hatalmas állami bevétel nem lenne a megreformálásból, arra viszont van lehetősége az államnak, hogy meggyengítse az önkormányzatokat, beszorítsa azt a párat a sarokba, amelyik még jól működik – jegyezte meg.
A szolidaritási adó ráadásul majdnem a beszedett ezermilliárd forintnyi adó harmadát elviszi – 307 milliárd forintot kell a nagyobb hipabevételű, egyébként nagyobb feladattenger ellátására köteles önkormányzatoknak befizetniük az államkasszába. A szolidaritási adó elvileg a kistelepülésekre megy, de hogy milyen arányban, arról nincsenek információik azoknak az önkormányzatoknak, amelyektől elvonják az adóbevétel majdnem harmadát. Hozzátette, a szolidaritási adó fizetésére kötelezett nagyobb városi önkormányzatok jellemzően a vonzáskörzetükben is finanszíroznak szolgáltatásokat, ezért a szolidaritási adót nem emelni kellene – ahogy ez az idén is történt –, hanem inkább csökkenteni, ahogy a fideszes Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester is javasolta, hogy finanszírozni lehessen az agglomerációs feladatokat is.
Hipa egyébként nem mindenhol van, és csak mintegy 300 településen származik belőle jelentősebb bevétel. Ahol nincs, ott az állam finanszírozza az önkormányzati feladatok ellátását. Gémesi emlékeztetett továbbá arra, hogy a hipa eredetileg nem fenntartási, hanem fejlesztési célokat szolgált volna.
Az látszik, hogy üres az államkassza, valahonnan pénzt kell szerezni bele, és persze, akár az önkormányzatoktól is el lehet szedni még bevételt, csak akkor annak a helyiek ihatják meg a levét
– mondta.
Gémesi azt szeretné, hogyha a kormány valóban tervez valamit a hipával, akkor erről egyeztessen az önkormányzatokkal, az erre szolgáló fórumon. Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Mihály pénzügyminiszter mondja el az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsában (ÖNET), mit terveznek, és hallgassa meg, hogy mi az önkormányzatok véleménye. Az ország működésének alapja az önkormányzatok zavartalan működése, ami egyúttal a kormánynak is az érdeke, jegyezte meg.
Schmidt Jenő: Az önkormányzatiság végét jelentené
Az államháztartás állapota alapján a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) fideszes elnöke, Schmidt Jenő is elképzelhetőnek tartja, hogy a teljes iparűzési adót elvonják, és központilag osztják szét. De úgy véli, a kormány nem lépi meg ezt, különben „nagy haragot” vonna magára – utalt arra, hogy a kettős adóztatás is felmerülhetne, ami az EU tagjaként nem elfogadható. A helyi adók esetleges beszántása egyébként ezermilliárd forintos lyukat ütne a büdzsén, ekkora összeget kellene előteremteni a központi költségvetésből, és odaadni az önkormányzatoknak – tette hozzá.
Az önkormányzatok – ahogy a nevük is jelzi – önkormányzásra jöttek létre, önálló döntések meghozatalára, ami együtt jár adókivetéssel is. Ha elveszik a helyi adókat, akkor az önkormányzatok sima intézményekké válnak – mint például egy egészségügyi intézmény, amit központilag, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül finanszíroznak – említett egy másik szempontot.
Kitért rá, hogy az önkormányzati bevételi forrásokat nézve Magyarország nemcsak azért lóg ki a sorból, mert máshol országosan egységesek a helyi adók, nálunk meg településenként eltérők. Különbség az is, hogy más országokban az önkormányzatok közszolgáltató cégeinek (például a vízszolgáltatók, hulladékkezelők és -hasznosítók) bevételeiről rendelkezhetnek az önkormányzatok, visszafordíthatják a település üzemeltetésére, például járdák, utak építésére. Nálunk viszont kivették az önkormányzatok kezéből a hulladékkezelést, és koncesszióba adták a Molnak, a vízszolgáltatás pedig fokozatosan kerül át a Nemzeti Vízművek Zrt.-hez, mivel a 2013 óta befagyasztott lakossági díjak miatt a víziközműcégek nem tudják kigazdálkodni működéshez szükséges költségeiket. Ugyanígy kiszervezték az önkormányzatok alól az oktatást, az egészségügyet, és ezzel párhuzamosan forráselvonás is történt. Felvetettük, hogy ebbe a trendbe végül is illeszkedhet a helyi adók teljes megszüntetése. Schmidt Jenő azt válaszolta, nem hiszi, hogy a további centralizálás jó irány lenne.
Már most látszik, hogy nem tudnak mindent centralizáltan működtetni. Tessék megnézni az oktatást, az sem működik
– tette hozzá Schmidt, aki 2002 óta vezeti a Somogy megyei Tabot, októberben azonban távozni kényszerül hivatalából.
Ha elveszik a helyi adókat, ha az önkormányzatok a jövőben semmiről nem dönthetnek szabadon (a döntésekhez nyilván saját források is kellenek), akkor nem beszélhetünk többé önkormányzatiságról. Úgy véli, egy ilyen lépés szembemenne az európai önkormányzati chartával is, sőt Magyarország akár ki is írhatja magát az EU-ból.
Ruszin Zsolt: valós veszély a hipa beszántása
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt ugyanakkor úgy véli, nagyon is logikus lenne a helyi adók kivégzése. A kormány ugyanis több legyet üthetne egy csapásra – leginkább elérhetné, hogy az önkormányzatok teljesen a kabinetre legyenek utalva anyagilag.
A könyvelőegyesület és az alelnök több olyan jelet is lát, melyek a helyi adók megszüntetésére utalnak – szakmai egyeztetéseken, háttérbeszélgetéseken elhangzottakból is kiolvasható a szándék. Ruszin olyannak látja a helyzetet, mint amikor 2019-ben megjósolta a kata kinyírását, amiből először cáfolat, majd vizsgálat lett, végül 2022-re jelentős nyirbálás, amit az adószakértő akkor felnégyelésnek minősített.
Az alelnök több furcsaságot tapasztalt az elmúlt hónapokban. Azt észlelte, hogy decemberre eltűnt a Pénzügyminisztérium „aktív vezetők elérhetőségei” listájából az önkormányzati adóosztály és annak osztályvezetője. A PM lapunknak adott válasza szerint az osztály ettől még létezik, új vezetője is van, igaz, a kérdéseinkre nem reagált. Megkérdeztük, terveznek-e változtatásokat a helyi adóknál, esetleg elképzelhető-e, hogy megszüntetik azokat. Válasz nem érkezett az osztályvezetőtől, a PM-sajtó pedig kacsának minősítette a kérdésben foglalt értesülést – igaz, még Lázár nyilatkozata előtt, mivel Ruszin sejtése nyomán már akkor megkerestük kérdéseinkkel a pénzügyi tárcát.
A helyi adók megszüntetése egyébként többször felmerült az évek során, már 2011-ben is volt olyan hír, hogy a kormány elvonná a helyi adókat , illetve megszüntetheti az iparűzési- és a gépjármű-, de akár az idegenforgalmi adót is, vagy az önkormányzatok helyett a költségvetés szedné be ezeket. 2005-ben pedig próbaperek indultak, nagy cégek tettek kísérletet a hipa ellehetetlenítésére azzal, hogy az is forgalmi típusú adó. Márpedig abból csak egy lehet az uniós tagállamokban, és az nálunk az áfa. Az Európai Bíróság viszont kimondta 2007-ben, hogy a hipa nem forgalmi típusú adó. Az biztos, hogy a vállalkozások, köztük a kormányközeli ingatlanérdekelt vállalatok sem örülnek a helyi adóknak, hiszen ezek plusz fizetendők – tette hozzá az adószakértő.
Ruszin szerint hamarosan kiderülhet, hogy milyen adóintézkedésekre lesz szükség a büdzsé egyensúlyának megtartásához, az alaposan elszállt költségvetési hiány lefaragásához. Az adószakértő brutális adóemeléseket jósol, ezzel összefüggésben számít a helyi adózás teljes bezúzására is. Konkrétan arra számít, hogy:
- valamilyen adókat megemelnének a központi adóztatás szintjén,
- viszont ezzel párhuzamosan eltörölnék a helyi adókat,
- és ezáltal még jobban a kormánytól függővé tennék az önkormányzatokat.
Ez szerinte több szempontból is illeszkedne a kormány terveibe. Eltűnne például Budapest fő bevételi forrása, és központilag tudnák a saját tetszésük szerint elosztani az önkormányzatoknak a pénzeket. Elképzelhetőnek tartja, hogy nem akarnak akkora potenciált Karácsony Gergelynél hagyni, amennyi most a helyi adókból befolyik. A Nézőpont Intézet összesítése szerint ugyanis 2020 és 2024 között iparűzési adóból majdnem kétezer milliárd forintot szedhet be Budapest, amiből 1100 milliárd forint maradhat a fővárosnál, mivel a fővárosi önkormányzat 54 százalékot tarthat meg a teljes iparűzésiadó-bevételéből.
MKOE: meg kellene szüntetni, de átgondoltan
Az MKOE régóta szorgalmazza, hogy a hungarikumnak számító helyi adókat szüntessék meg, mert fölösleges, túlbonyolított, nehezen kezelhető a jelenlegi felállás. Főleg az árrés típusú iparűzési adóra igaz ez – mondta az alelnök. Megemlítette, hogy például a gépjárműadóval kapcsolatban húsz éve levelezett a PM-mel, mondván, az központi adó, miért az önkormányzatok szedik be, illetve az önkormányzati beszedés komoly adókiesést okozott a központi költségvetésnek, és jelentős adminisztrációs terhet rakott az önkormányzatokra. Ruszin szerint 2021-től helyére került a dolog, elkezdte a NAV beszedni, központi bevétel lett belőle, az önkormányzatok szemszögéből viszont forrást vontak el tőlük, ráadásul ellentételezés nélkül.
Ruszin elmondása szerint azt nem támogatná az MKOE, ha egyik napról a másikra törölnék el a helyi adókat, és központi adóemelések ellensúlyozásaként „adnák el” ezt a lépést. Nem kizárt, hogy az adóemelésekről nem is kommunikálnának, hanem csak arról, hogy a kormány könnyít 800 ezer vállalkozás terhein, mert eltörli a helyi adókat. Az MKOE szerint legalább öt évet kellene szánni az előkészítésre, átalakításra, és szakmai egyeztetés szükséges arról, hogy a kormány milyen változtatásokat tervez, például hol szélesítené az adóalapot, hol mérsékelné, milyen adókat szüntetne meg vagy vezetne be újonnan. És ha szakmai egyeztetés mellett kidolgoznák az új adókoncepciót, akkor ahhoz tartania is kellene magát a kormánynak, hogy kiszámíthatóbb legyen az adózás a nagy- és a kisvállalkozásoknak egyaránt.
