A Pénzcentrum két egykori jegybankelnököt kérdezett, hogy Magyarország az elmúlt években tényleg a régió csodája volt-e fejlődés szempontjából, és hogy a mostani gyengélkedés hátterében mi állhat.
Az biztosan nem igaz, hogy magyar viszonylatban a 2010 és 2020 közötti évtized a legsikeresebb időszak lett volna.
1995 és 2001 között ugyanis, bár ez nem egy teljes évtized, uniós források nélkül mennyiségileg és szerkezetileg is összességében jobb volt a magyar gazdaság teljesítménye” – közölte Surányi György közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke hozzátette, az általa említett időszak export, nem adófizetői pénzből inspirált magán beruházás, illetve külföldi működőtőke által vezérelt és piaci versenyen alapuló, egyensúlyőrző növekedés volt.
Ebben a hat évben folyamatosan csökkent az infláció (8 százalékra), az államadósság mértéke 52 százalékra javult, az ország külső mérlege stabil volt, a nettó devizaadósság pedig csökkent. Emellett az ország hitelminősítése is folyamatosan javult (az alsó közepes BBB- fokozatról egészen az A, tehát a felső közepes fokozatig) – sorolta.
Ezért fokozatosan láthatóvá vált a makró egyensúly negatív irányba történő elmozdulása (az infláció gyorsult, 2020 elején már 4,7 százalék volt), a fizetési mérleg egyenleg fokozatos romlása, illetve a ciklikusan igazított költségvetés is egyre nagyobb hiányt mutatott. Az államadósság pedig alig csökkent, különösen, ha beszámítjuk a magán nyugdíjpénztárak felszámolása miatt bekövetkezett implicit államadósság növekedést is.
Surányi György véleménye tehát az, hogy a 2010 utáni „sikerkorszak” korántsem csillog olyan fényesen, mint ahogyan azt az utóbbi időben többször is hallani lehetett.
Bod Péter Ákos szerint hazánk térségében az utóbbi években átlag fölötti növekedést mutatott fel Lengyelország, különösebb „csodafegyver” nélkül. Nagy növekedési korszakot hagyott maga mögött Szlovákia, és komoly meglepetést okozott az utóbbi évtizedben a román gazdaság is. Ám időközben a balti országok szépen lassan utolérték a V4-es átlagot, és mostanra elénk kerültek.
Az MNB egykori elnöke elmondta, az euró bevezetési kötelezettségét Szlovénia, Szlovákia, majd a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és Horvátország is teljesítette. Mi viszont belátható időn belül akkor sem tudnánk eleget tenni a belépési feltételeknek, ha a szándék meglenne rá.
További problémát jelent hazánk gazdasága kapcsán – véli a szakember – a korrupcióellenes fellépés, melyben szép eredmények születtek az utóbbi időben, csak épp nem nálunk, hanem a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.
Hazánkban viszont egyértelmű az átláthatóság normáinak romlása, bár az adóbeszedés hatékonysága eközben nőtt, a jogbiztonság és a verseny tisztasága viszont nem
– jegyezte meg Bod Péter Ákos.
A 2019 előtti évtizedes konjunktúra visszatérését kár várni, remélni. Az nagyon sajátos, rendkívüli időszak volt, amely alatt rengeteg feszültség fejlődött ki a világgazdaságban, a meghatározó társadalmakban, és globális szinten is – jelentette ki Bod Péter Ákos, aki azt is leszögezte: ezek a feszültségek akkor is megtörték volna a korábbi trendet, ha nem jön a Covid, majd itt Európában egy véres háború.
A magyarok konjunktúra-kilátásaira jelenleg egy sor sajátos veszély leselkedik, kezdve azzal, hogy folytatódik-e az EU-támogatások beáramlása, amely másfél évtizeden át nagy hátszelet adott a növekedésnek. Kérdés az is, hogy mi lesz a kamatokkal. Hiszen néhány éven át ritka nagy pénzbőségben, roppant jutányos kamatszinten tudtak a cégek gazdálkodni, beruházni. Most annak vége, és visszatér a szemmel nagyon is látható kamatok világa – közölte.
Az elmúlt időszakban tapasztalt gazdasági növekedésre Surányi György sem számít, szerinte ugyanis nincsen számottevő kihasználatlan és versenyképes munkaerő és tőketartalék.
