Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat felmérésből.
- A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok és a betonacélok,
- a legkevésbé a festékanyagok, a cement és a gipszkarton ára mérséklődhet a piaci szereplők szerint.
A korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek. Az építési termékek iránti jelentős keresletcsökkenés a kereskedelmi vállalkozásoknál a tevékenységük szűkülését eredményezi, ami a jövedelmezőségük csökkenését vetíti előre. Az építőanyag-kereskedő cégek költségcsökkentő intézkedésekkel, hatékonyságot növelő szervezéssel és bővített szolgáltatásokkal igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket.
Az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, Juhász Attila a felmérés kapcsán hangsúlyozta, hogy a nagy számú építőanyag-kereskedő vállalkozás munkájával garantálható, hogy megfelelő legyen az építési termékekkel való ellátás.
Az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, mely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása, vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene – hangsúlyozta az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, Tibor Dávid.
Az Európai Bizottság pert indít Magyarországgal szemben
Közben az MTI azt írta, az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az uniós bíróságon az egyes építőanyagok rögzített árát bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt.
A brüsszeli testület úgy véli, ezek a nemzeti intézkedések nem felelnek meg az uniós szerződésekben biztosított letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a büntetőadókat megállapító intézkedést Magyarország nem jelentette be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszakiszabály-tervezeteket.
Mint írtuk, 2021 júliusában lépett életbe az ársapka és az extraprofitadó ötvözete, a durván elszabadult építőipari árak megfékezésére. A belföldön kitermelt, előállított homokra, kavicsra, cementre kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie minden olyan gyártónak és termelőnek, amelynek 2019-es éves nettó árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot. A kabinet a cementre például 20 ezer forint/tonnás ársapkát húzott. Ha egy gyártó drágábban adja az ráapkás termékek valamelyikét a hatósági árnál, akkor a számlázott, áfa nélkül számított ár és a hatóság által megállapított ár közötti különbségből származó bevétel 90 százalékát bányajáradékként havonta be kell fizetnie az államkasszába. Az importból származó termékekre ugyanakkor hasonló jellegű fizetési kötelezettség nem vonatkozik.
A bizottsági sajtóközlemény is említi, hogy a nemzeti intézkedések rögzített árakat vezettek be egyes építőanyagokra – homokra, kavicsra, cementre – vonatkozóan, és kötelezővé tették a vállalkozásoknak, hogy teljesítsenek bizonyos kitermelési szinteket akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható. A bizottság szerint a szóban forgó intézkedések nem tűnnek sem indokoltnak, sem arányosnak, és korlátozhatják a letelepedési szabadságot. A bizottság első lépésben 2022 áprilisában felszólító levelet, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a testület úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
