A globális minimumadó egy OECD által elindított nemzetközi adóreform törekvés, amelyet végül 2022 decemberében Magyarország is elfogadott. A reform célja azt, hogy azon multinacionális vállalatoknak, amelyeknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró éves árbevétele van, legalább 15 % elvárt minimumadót kell fizetni minden egyes országban, ahol tevékenyek. Ha abban az országban, ahol az adott társaság adózik, a társasági nyereségadó nem éri el ezt a 15%-os szintet, úgy a különbözetet alapesetben az anyacég országában kell leadózni, de a leányvállalat országa dönthet úgy, hogy ezt a különbözetet kiegészítő adó formájában beszedi. Ezzel megakadályozható, hogy egy cég adóoptimalizálási céllal létesítsen leányvállalatot egy kedvezőbb adózású országban. Magyarország elvileg ilyen ország; hiszen a társasági adó csupán 9 százalék.
„A helyzet azonban nem ilyen egyszerű – idézi a közlemény Bagdi Lajost, a Niveus partnerét, hiszen a cégek többféle adót fizetnek a tevekénységük után Magyarországon. Tipikusan ilyen például a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, de bizonyos szektorokban a Robin Hood adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó és az extraprofitadók. Magyarország folyamatosan egyeztetett arról, hogy ezek az adók is beszámíthatók legyenek a globális minimumadóba – vagyis kiegészítő adót csak abban az esetben kelljen fizetni, ha a társasági adó, helyi iparűzési adó, Robin Hood adó és extraprofitadók, valamint egyéb beszámítható adók összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet.
Számos cégnél bizonytalanságot okoz, vajon ezek az adónemek beszámíthatóak lesznek vagy sem, de Bagdi Lajos szerint várni kell; leghamarabb az október végén, november elején érkező adócsomagban fog megjelenni a globális minimumadószabályok bevezetése, amellyel a kormányzat ezt a 15 százalékos kiegészítő adót fogja kivetni. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben a tavalyihoz képest közel 15 százalékkal magasabb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő.
A mostani adócsomagban még nincs nyoma a részleteknek, a Niveusnál úgy tudják, a PM-ben jelenleg épp a részletszabályokon dolgoznak, amelyek közül sok még tisztázatlan. Az adó alkalmazása 2024-től esedékes.
Súlyos eurómilliárdok múlhatnak rajta
Mint lapunk nemrég megírta: az Orbán-kabinet vállalást tett az Európai Bizottság felé, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen körülbelül 6200 milliárd forintnyi támogatási forrásának lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti az elsősorban külföldi cégeket terhelő extraprofitadókat. Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről:
- a pénzügyi szervezetek extraprofitadója,
- a biztosítókat terhelő extraprofitadó,
- az energetikai vállalkozások extraprofitadója,
- a kiskereskedelmi szektor különadója,
- a távközlési szektor extraprofitadója,
- a gyógyszergyártói befizetések különadója.
A költségvetés nehéz helyzete miatt a kormány azonban jövőre sem akarja kivezetni ezeket az adónemeket, így vélhetően emiatt törekszik arra, hogy ezek beleszámíthatók legyenek elvárt minimumadóba.
