Magyarország helyzete több szempontból is kivételes a globális minimumadóval kapcsolatban. Módos András így foglalta össze a főbb megállapításokat:
- Az EU-ban nálunk a legalacsonyabb a társasági adókulcs, 9 százalék, ezért Magyarországnak elemi érdeke, hogy a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék beleszámítson a minimumadóba.
- Számos, többek között beruházás-ösztönző kedvezmény kapcsolódik nálunk a társasági adóhoz, ezért lenne fontos tudni, hogy ezekkel a kedvezményekkel mi lesz. Ez egyelőre nem teljesen tisztázott.
- Mivel bonyolult a szabályozás, minden érintettnek azzal kell számolnia, hogy nagyon bonyolult lesz az adminisztráció is, ami komoly terhet jelent majd. Ez minden országra igaz, ahol alkalmazni fogják a globális minimumadót, így Magyarországon is.
- Ne vegye egyik társaság se biztosra, hogy tényleges plusz adófizetési kötelezettséget jelent számára a minimumadó, mert ez számos tényezőtől (például a cég körülményeitől, profiljától, az adóalaptól, a megfizetett adóktól) függhet. Vállalkozásonként kell megvizsgálni a kérdést – ezt nem lehet megúszni. De az adófizetést talán igen.
A globális minimumadót csak a 750 millió euró (mintegy 300 milliárd forint) feletti csoportszintű árbevételű cégekre kell alkalmazni. 137 ország írta alá a szándéknyilatkozatot az OECD keretein belül 2021 őszén. Az intézkedést eredetileg 2022 év végén ültették volna át jogrendszerükbe a csatlakozó államok, ám ez meghiúsult. Pontos céldátum nincs, de bevezetése 2023-ban várható. A globális minimumadó célja, hogy a mesterségesen létrehozott, és adott esetben agresszívnek tekinthető adóoptimalizációs struktúrákat visszaszorítsák.
Nem mindegy, mi számít bele a globális minimumadóba
Az OECD keretelveiben már tavalyelőtt benne volt, hogy a különböző jövedelemadó-típusokat (amelyeket valamilyen eredményesség után vetnek ki) bele lehet számítani a globális minimumadó alapjául szolgáló úgynevezett effektív adókulcs 15 százalékába, csak azt nem részletezték, hogy konkrétan melyek ezek a jövedelemadók. Az egyértelmű volt, hogy a társasági adó beletartozik, de az már nem, hogy például a Magyarországon létező helyi iparűzési adó (hipa) vagy az innovációs járulék is beleszámít-e.
A magyar kormány már 2021-ben azt az álláspontot képviselte, hogy az iparűzési adót és az innovációs járulékot is bele kell érteni a globális minimumadóba az effektív adókulcs számítása során – erre korábban csak szóbeli ígéret volt. Mostanra szinte biztosra vehető a két adónem beszámítása. Igaz, ez így konkrétan nem szerepel az uniós direktívában, de az az ígéret, hogy amikor majd értelmezni kell a jogszabályt, ezt figyelembe lehet venni. Erre nemrégiben ismét határozott ígéretet kapott a magyar kormány.
Vegyük úgy, hogy mindhárom adó beszámít.
- A 9 százalékos társasági adót a nyereség után kell fizetni.
- A hipa alapja a nettó árbevétel, mínusz a csökkentő tételek (ami lehet anyagköltség, közvetített szolgáltatások költsége, alvállalkozói teljesítések értéke, eladott áruk beszerzési értéke, k+f közvetlen költsége). A hipát a NAV-nak kell bevallani, ők szedik be, de az adó az önkormányzatokhoz kerül. Nem egységes az adó mértéke, az önkormányzatok dönthetik el, egyáltalán alkalmazzák-e, emiatt nem is minden vállalkozásnak kell fizetnie. Törvényi maximuma két százalék, ezért a hipa nominális adókulcsa 0–2 százalék között mozog.
- A 0,3 százalékos innovációs járulék állami bevétel, akárcsak a társasági adó, és minden vállalkozásnak meg kell fizetnie. Adóalapja ugyanaz, mint a hipáé.
A globális minimumadó szempontjából ugyanakkor mindegy, hogy a beszámítható adó a költségvetésbe megy vagy más szervhez.
Számos tényezőtől függhet, hogy egy cégnek kell-e minimumadót fizetnie
Módos András példákkal érzékeltette, mennyire
Tegyük fel, van egy cég, amelyben a cégcsoportszintű árbevétel 1000 egység, a profit 100 egység, vagyis 900 egység különböző költség van. Mondjuk e cég székhelyén az önkormányzat 2 százalékos iparűzési adót szed.
Először számoljunk úgy, hogy a 900 költségből semennyit nem lehet levonni a hipa, illetve az innovációs járulék alapjának kiszámításakor – például egy techcégnél vagy egy adótanácsadó cégnél erre jó esély van, ahol a legnagyobb költség a munkabér. Ekkor a társasági adó 9 egység lesz (a 100 egység profitra), az iparűzési adó 20 egység (az 1000 egység bevételre), az innovációs járulék pedig 3 egység (szinten az 1000 egység árbevétel után). Azaz összesen 32 egységnyi a figyelembe vehető adó, ami a 100 egység profit 32 százaléka – tehát bőven megvan a 15 százalékos globális minimumadókulcs, nincs plusz adófizetési kötelezettség.
Teljesen más a helyzet azonban, ha a 900 egységnyi költség mind levonható a hipa, illetve az innovációs járulék alapjából (például egy gyártó vagy kereskedelmi cégnél). Ekkor a társasági adó (egyszerűsítve) változatlanul 9 egység lesz. Az iparűzési adó és az innovációs járulék alapja viszont 1000 helyett 100 egység (mert a 900 egység költség levonható), így e két adó összesen már csak 2,3 egység lesz. Vagyis az effektív adókulcs 11,3 százalék, ami kevesebb, mint a 15 százalékos minimumadó. Ez plusz adófizetési kötelezettséget jelent.
Megint más a felállás, ha olyan településen van a cég, ahol nincs iparűzési adó, mert akkor a 9 egység társasági adó és a 3 egység innovációs járulék összesen csak 12 százalékos adót jelent a nyereséghez képest. Ha pedig minden költséget levonásba lehet helyezni az innovációs járuléknál, akkor összesen 9,3 százalékos lesz az effektív adókulcs az elvárt 15 százalék helyett. Mindkét esetben lesz plusz adófizetési kötelezettség a minimumadó rendszerében.
Ha a profit nem 100 egység, hanem több vagy kevesebb, akkor is más lesz a helyzet. Vagyis ne gondoljuk azt, hogy – függetlenül a körülményektől – az összes, 750 millió euró árbevételi értékhatár fölé eső cégnek adóteher-növekedést jelent a globális minimumadó.
Van, amiért Magyarországnak sem érdemes kimaradnia
A csoportszintű 750 millió eurós bevétel sokféleképpen jöhet létre, és az adófizetés ennek megfelelően is eltérő lehet. Például adott egy vállalatcsoport, ahol a végső tulajdonos anyavállalat francia cég, és csoportszinten megvan a 15 százalékos minimumadó, de a magyar leányvállalatnál az effektív adókulcs kevesebb mint a 15 százalék. Társasági adóval, hipával, innovációs járulékkal együtt mondjuk legyen 10 százalék. Ekkor a cégcsoport a magyarországi eredmény után mindenképpen be kell fizessen 5 százalék adót. A kérdés csak az, hogy ezt az adót hol fizetik be – magyarázta Módos András. Alapesetben a francia anyacég fizeti be Franciaországban.
Ha Magyarország nem vezette volna be a globális minimumadót, de Franciaország igen, a cégcsoport ennél a cégnél mindenképpen Franciaországban fizette volna be a magyarországi leány után az 5 százalékos, nyereségarányos adót. Innen közelítve Magyarországnak kifejezetten érdeke a minimumadó bevezetése, illetve annak kikötése, hogy maga szedje be a plusz adókat abban az esetben, ha más országok (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság stb.) bevezetik.
Megint más lesz a végeredmény, ha a végső tulajdonos anyavállalat magyar, és egy olyan országban van leányvállalata, amely nem alkalmazza a globális minimumadót, és ott nincs meg az elvárt 15 százalék. Magyarország ekkor is beszedheti a másik országban lévő anyavállalatra az adókülönbözetet. Fordított esetben tehát, ha a magyarországi cég a leányvállalat, az anyacég pedig olyan országban van, amely nem alkalmazza a minimumadót, utóbbi ország nem fogja követelni a minimumadót. Vagyis a minimumadó alkalmazása attól is függ, hogy az anyacég olyan országban van-e, amely bevállalta a minimumadót.
Egy biztos, brutális lesz az adminisztráció
A szakértő szerint valamennyire biztosan célt ér a szabályozás azokkal szemben, akik kihasználták az adófizetésnél az eddigi, nemzetközileg eltérő gyakorlat miatt kialakult kiskapukat. Hátulütője viszont, hogy mindenki másnál, aki tényleges gazdasági tevékenységet folytat egy adott országban (például gyártó),
Hozzátette, nemzetközi adószakértőként még nemigen találkozott ilyen bonyolult szabályokkal.
Emiatt Módos András nem is biztos abban, hogy egy költség-haszon eredmény pozitívra jön-e majd ki a globális minimumadó kapcsán.
Átalakulhat a beruházások támogatása
Nyitott kérdés, hogy a különböző tao-adókedvezményeket hogyan kell majd figyelembe venni a globális minimumadónál. Magyarországon sok cégnek van fejlesztési adókedvezménye, ami maximum a tao 80 százaléka lehet, de ezen kívül is számos tao-kedvezmény él. Ha az adókedvezménnyel csökkentett adót viszonyítjuk az adóalaphoz, akkor nyilván sokkal alacsonyabb lesz az effektív adókulcs – például egy 80 százalékos fejlesztési adókedvezménynél 9 százalék helyett 1,8 százalék lehet a globális minimumadónál figyelembe vehető taomérték.
Az OECD keretelveiben nyilván nincsenek benne a Magyarországon jellemző tao-kedvezmények – vagyis legalábbis nem nevesítve. A kormány az adókedvezményekkel kapcsolatban azt mondta – Módos András szerint nagyon helyesen –, hogy nincs még válaszuk arra, mi lesz az taokedvezményekkel. Azt is hozzátették azonban,
Ha ez lesz a megoldás, nyilván úgy kell átalakítani a kedvezményrendszert, hogy a számítások során figyelembe veendő effektív adókulcs ne csökkenjen le a kedvezmények miatt, de a már meglévő kedvezmények se vesszenek el, hiszen a cégek a beruházások megvalósításáért cserébe kaptak taokedvezményt. Ez elvileg megoldható, mert a globális minimumadónak nem célja a tényleges gazdasági tevékenység „büntetése”. A szakértő úgy véli, ha sikerül úgy átalakítani a taokedvezmények rendszerét, hogy a cégek ne sérüljenek, azzal nem sérül a globális minimumadó elve sem.
Ami pedig a jövőt illeti, nem kizárt, hogy a taokedvezmény helyett inkább az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott készpénztámogatásokat fogja még jobban preferálni és felfuttatni a kormány a beruházások ösztönzéséhez. A készpénztámogatás ugyanis nem kavar be a minimumadónál.
Több száz céget érinthet Magyarországon
Olyan cégből viszonylag kevés van, amelyben magyar az anyacég, és a cégcsoport árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, de előfordul ilyen is (például Mol, OTP). Viszont olyan cégből, ahol külföldi, minimumadós országban bejegyzett az anyacég, és van magyar leányvállalata, valamint a cégcsoport szinten az árbevétel több mint 750 millió euró, több száz lehet.
Ezen kívül lehetnek olyan magyar cégek is, amelyek az árbevételi határ fölé esnek, de nincs külföldi leányvállalatuk – a hasonló, tisztán nemzeti cégekre minden országban ötéves türelmi idő van a minimumadó kapcsán. Ez érthető, hiszen eleve kizárt, hogy amelyik cég csak egy országban működik, annál az adó minimalizálása határon átnyúló profitmozgatással történne. Márpedig a minimumadóval ezt akarják korlátozni. Azért kell mégis alkalmazni öt év után a globális minimumadót a tisztán nemzeti cégekre is, hogy diszkriminációmentes legyen a rendszer.
