Mutatós pénzügyi eredmények mellett rendkívüli osztalékfizetés ígéretével várhatják a Mol Nyrt. részvényesei a társaság április 27-i éves közgyűlését. Az Erste Befektetési Zrt. március végén fel is minősítette az olajtársaság papírjait, és tartás helyett immár vételre ajánlja a Molt, 18 százalékos árfolyamralit jövendölve. Ez már ok lehet arra, hogy felcsillanjon a lakossági részvényvásárlók szeme.
A Mol valóban minden idők legjobb teljesítményét mutatta be 2022-ben: a februári gyorsjelentés szerint a társaság nettó árbevétele a 2021-es 5959 milliárd forintról 9868 milliárdra lőtt ki, miközben EBITDA-eredménye (azaz a kamat, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredmény) 1071,9 milliárd forintról 1773,9 milliárdra ugrott. Az igazgatóság javaslata szerint körülbelül 350 forint részvényenkénti osztalékot fizetnek ki, összesen 280 milliárdos értékben. Mindez úgy áll össze, hogy az egy részvényre jutó alaposztalék mértékét a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra növelnék, ezen felül további, körülbelül 200 forint rendkívüli osztalékot nyújtanának részvényenként.
Az ajánlatot várhatóan elfogadják a közgyűlésen.
Veszély: az állam ezután is fejőstehénként használja a céget
A jó világot az orosz-ukrán háború kirobbanása hozta meg a Mol számára, ezt követően a részvények árfolyama jelentősen emelkedett. Jelenleg azonban dollárban nézve szinte pont ugyanott tartózkodik a kurzus, mint a konfliktus kitörése előtt.
A kőolaj-, és gázáremelkedés, a finomítói termékmargin – vagyis a nyersolaj finomításán elért haszon – megugrása jelentős lökést adott a cégnek. Szintén komoly előny, hogy a Mol az egyetlen európai energiavállalatként továbbra is hozzájut a háború miatt olcsóvá vált Ural-típusú orosz olajhoz, miközben termékeinek nagy részét a magasabb világpiaci árhoz, vagyis a Brent-típusú nyersolajhoz árazza.
Ezek a trendek azonban mostanra hátraarcot vettek, és előnyeiket csak részben, egyre csökkenő mértékben képes megőrizni a Mol – hívta fel lapunk figyelmét Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.
Az Európában irányadó holland tőzsdén (TTF) tavaly sokszorosára ugrott a gázár a háború előtti évekhez képest, de mostanra az emelkedés jelentős része a múlté. Az olajár nem robbant fel ilyen mértékben, és mára a háborút megelőző szintre esett vissza: a Brent hordónkénti ára a tavaly májusi 120 dollár feletti csúcsról 80 dollár körül stabilizálódott. A dízel finomítói marginja tavaly 80 dolláron tetőzött, de jelenleg csak 15 dollár, ami a sokéves átlagnak felel meg. A visszaesésben három tényező játszik szerepet:
- az orosz termékekre bevezetett európai embargó ellenére a orosz üzemanyag megtalálja az útját a globális piacokon, azaz nem esett ki kínálat.
- A világgazdaság a monetáris szigor miatt egyértelműen lassul.
- Továbbá a földgáz árának csökkenése miatt egyes iparágakban visszaálltak a gázfelhasználásra a dízel- és egyéb olajtermék-alapú tüzelőanyagok használata helyett.
Az orosz olajból származó árelőny még mindig megvan, de ez is szűkül: a Brent/Ural-spreadnél 2022-ben 30–35 dolláros különbséget is láthattunk, mely mára 20 dollár környékére mérséklődött. A Molt ráadásul az uniós előírások arra kötelezik, hogy az orosz források helyett új beszerzési útvonalakat találjon, és eltérő nyersolaj-feldolgozási technológiákat alkalmazzon. A cég szerint az átállás folyamatosan zajlik.
Az idei 350 forintos osztalék az alapkezelő szerint összhangban van a Mol tavalyi kiemelkedő eredményességével és finanszírozási helyzetével.
– értékelt a befektetési szakember.
Ennek oka, hogy a mostani energiapiaci környezet már nem annyira támogató a Mol számára, miközben az eddig képződött jelentős többletprofit-tömegből az államok lépésről lépésre egyre nagyobb részt vonnak el. A kormányok által kivetett különböző extraprofitadók és ársapkák összességében 2022-ben mintegy 1,6 milliárd dollárjába (tavalyi átlagáron 590 milliárd forint) került a Molnak.
Az Orbán-kormány március végén módosította az extraadó szabályait, ennek alapján a társaság új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. Ez az adóváltozás nagyon veszélyes a Mol számára, mert amennyiben elolvadna az extraprofit, és netán az olajpiaci környezet romlása és a globális recesszió miatt a nyereség az átlagos eredménytermelő képesség, vagyis a ciklusátlag alá esik, akkor a társaságnak ugyanúgy meg kell fizetnie a közterhet. A már jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar költségvetés visszaesés esetén újabb kihívásokkal nézhet szembe, ezért az állam ilyen forgatókönyv mellett nem fogja elereszteni azt a pluszpénzt, amit a vállalattól kap.
Márpedig a jelenlegi gazdasági kilátások alapján az extraadó kivezetése 2024-ben sem tűnik reálisnak, miközben a többletprofit folyamatosan szűkül.
Ebben a helyzetben előállhat, hogy a Mol nyereségessége az adóterhekkel együtt ciklusátlag alatti szintre süllyedhet – értékelt Szőcs Gábor.
A multicéget ráadásul a szomszédban is sanyargatják: leányvállalatára, a Slovnaftra 55 százalékos különadót vetett ki januárban a szlovák állam, a horvát INA-t (amelyben közel 50 százalékos tulajdonrésszel bír) pedig 33 százalékos extraprofitadóval sújtották.
Az adóteher bármikor megnőhet
A működési környezet azonban még mindig igen előnyös a Mol számára: főként azért, mert továbbra is be tudja dolgozni az orosz forrásból érkező olajat. Ám annyira bizonytalan makrogazdasági- és adókörnyezetben működik a cég, hogy 2022-vel ellentétben 2023-ra a menedzsment nem is határozta meg az EBITDA és a szabad cashflow célszámait – emlékeztetett Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
Elsősorban az állami beavatkozások miatt a vállalat már a tavalyi negyedik negyedévben veszteséget könyvelt el. Az látható, hogy az extraadók szabályain és számítási módján akár egyik napról a másikra, egyeztetés és előzetes figyelmeztetés nélkül változtathat a kormány, ez pedig váratlanul keresztülhúzhatja a Mol, vagy más cégek terveit. Összességében a kabinet akár a pluszteher növeléséről is dönthet, amennyiben úgy látja, hogy lenne még mit elvonni a saját kiadásaira – tette hozzá.
Úgy látja, a „háziasszony-befektetőknek” nehéz lenne ajánlani a Mol-papírokat, főképp azért, mert a magyar állampapírok hozamszintje nagyon magasra húzta a lécet. Jelenleg aligha lehetne akár egyetlen hazai részvénytől is olyan stabil teljesítményt elvárni, mint amekkorát az államkötvényektől. Ezért az olajtársaság papírjai inkább azoknak valók, akik hosszú távú portfóliójukat bővítenék, és képesek együtt élni a környezet adta bizonytalanságokkal.
Kiemelte viszont, hogy az üzemanyag-ársapka kivezetése rendkívül jó hír a társaság számára. A Mol kiskereskedelmi divíziója éppen azért teljesített tavaly nagyon gyengén, mert a hatósági árképzés hatása nagyrészt ott csapódott le. Az idén ez már nem áll fent, miközben a cég nagyon sokat fejlesztett ebben az üzletágban. A vezetés sokat vár a Fresh Corner-hálózat teljesítményétől, és biztató, hogy a régióban is zajlik a terjeszkedés: Lengyelországban mintegy 600 benzinkutat nyitna meg a cég öt éven belül, miközben Szlovéniában az OMV leányvállalatában kíván több mint 90 százalékos tulajdonrészt vásárolni.
Az olajár mostani szintje még mindig lehetővé teszi a növekedést, annak ellenére is, hogy a Mol saját olajmezői folyamatosan merülnek ki, és a termelés stagnál, illetve enyhén csökken. Abban az esetben, ha a kínai gazdaság felpörög, és megugrik a globális energiaigény, akkor további olajár-emelkedés adhat erős hátszelet a cégnek. Ezzel a forgatókönyvvel azonban jelenleg nagyon nehéz tervezni – magyarázta Sághy Balázs.
