Az orosz-ukrán háború kitörése óta érkeznek az energiapiacokról olyan figyelmeztetések, amelyek szerint Európa előbb-utóbb dízelhiányra készülhet fel. Bár a gázolaj közel a kétszeresére drágult tavaly február és október között, 2020 eleje óta pedig majdnem megháromszorozódott az ára, hiányjelenségek ez idáig nem ütötték fel a fejüket.
Sőt, október óta tartós áresésnek lehetünk szemtanúi: a magyar nagykereskedelmi ár akkori, literenkénti 851 forintos csúcsszintje március végére 599 forint/literre csökkent. 2022 júniusa óta a dízel ára tartósan magasabb volt a benzinénél – az októberi csúcson több mint 150 forint volt az árkülönbség, – de a múlt héten itt is megtörtént a fordulat, immár közel 20 forinttal olcsóbb a gázolaj.
Ezt a „mutatványt” igen kényes piaci helyzetben produkálja a dízel, hiszen a globális készletek a járvány kezdeti időszakának csúcsaihoz képest rekordalacsony szintre kerültek, miközben az Európai Unió legutóbbi, finomított kőolaj-termékekre vonatkozó szankciós lépése az Oroszországból származó dízel behozatalát is tilalom alá vonta. A Barátság-vezetéken az unióba behozott orosz kőolaj esetében ugyan kivételt tettek, de ez sem volt kockázatmentes. Ennek lényege, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia olajipari cégei exportálhatnak orosz kőolajból finomított terméket külföldre, de csak akkora arányban, amekkora arányban nem orosz kőolajat dolgoznak fel.
A piac annak örül, hogy az átállás sikerült
A hazai dízelátlagár mozgása lekövette az Európában irányadó rotterdami energiatőzsde gázolaj-jegyzésárait, amelyek jelentős mértékben csökkentek. A tengeri úton érkező orosz dízelszállítmányok kiesése felverte az árakat a kontinensen– emiatt jelentős árkülönbség alakult ki az elmúlt egy évben a benzin és a gázolaj között. Mostanra viszont az importőröknek, nagykereskedőknek sikerült alternatív forrásokból kompenzálni a szűkös készleteket. Az új szállítmányok tankereken érkeznek a kikötőkbe, főleg az USA-ban, a Közel-Keleten és Indiában lévő finomítókból. A piac realizálta, hogy a dízelhiány kockázata folyamatosan csökken, ráadásul az enyhe tél miatt a gázolajalapú tüzelőolaj iránti kereslet is tartósan alacsony szinten maradt. Ezek eredményeként egyre inkább a megszokott trendek határozták meg az árakat, és fokozatosan eltűnt az a nagy árdifferencia, ami a gázolaj és a benzin között feszült. Sőt, immár a dízel javára billent a mérleg – kommentált lapunknak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
A korábbi évek szezonális trendje alapján a gázolajárak relatíve magasabbak voltak az őszi-téli időszakban, a tavaszi-nyári hónapokban pedig a benzin iránti kereslet ugrott meg. Ez a tendencia tavaly nyáron már nem érvényesült, idén tavaszra viszont már visszaállt a megszokott állapot. Már a benzin jegyzésárai magasabbak, miközben a gázolaj inkább lekövette a Brent típusú kőolaj kurzusát, amely 80 dollár alá csökkent március közepétől.
A magyar nagykerárakat alapvetően az európai jegyzésárak befolyásolják, de a forint érdemi erősödése is besegített abban, hogy olcsóbban lehet gázolajat tankolni a kutakon – magyarázta Grád Ottó.
Most nagyon rosszkor jönne egy finomítói leállás
A leginkább kiszolgáltatott régiós tagállamokban fokozatosan, több lépés során szüntetik be az orosz eredetű kőolajból származó termékek exportját. Egyelőre úgy tűnik, sikerül megugrani a lécet. A környező országok legfontosabb dízelellátója, a Mol kezében lévő Slovnaft Pozsonyi Finomítója megkezdte az átállást az Adria-kőolajvezetéken beérkező, nem orosz eredetű energiahordozó felhasználására. A gázolaj behozatala a szlovén és észak-olaszországi kikötőkből is megoldható, valamint Szerbia irányából hajóval is érkeznek szállítmányok. A gázolajellátásban az osztrák OMV schwechati finomítója is részt tud vállalni, amely szintén nem Oroszországban kitermelt kőolajat dolgoz fel – részletezte a főtitkár.
Az orosz gázolaj kiszorítása azonban az egész uniós piacon azzal járt, hogy a meglevő készleteket kisebb-nagyobb mértékben felhasználták, így a tartalékok megfogyatkoztak. Ilyen részleges készletfelszabadítások Magyarországon is történtek, annak ellenére, hogy a tengeri olaj embargójában nem voltunk érintettek. Ezeknek a biztonságot garantáló készleteknek a visszaépítése azonban még megoldásra vár.
Figyelembe kell venni, hogy a szankciós korlátozások miatt a szlovák és cseh finomítókból hazánkba érkező termékek importja egyre inkább korlátos lesz, hiszen az orosz eredetű kőolajból már csak a hazai piacra lehet értékesíteni. A főtitkár szerint jelenleg Magyarországon sincsenek jelentősebb tartalékok. Mindezek következtében, ha bármilyen technikai probléma áll elő a régiós finomítókban, az dízelhiányos helyzetet okozhat.
Hasonló incidensre tavaly több ízben is volt példa: júniusban a schwechati finomítóban a rendszeres karbantartás során egy vizes nyomáspróba okozott sérülést, emiatt szűkíteni kellett a termelési kapacitásokat. Októberben pedig a Mol Dunai Finomítójában a rendszeres karbantartást követően adódtak újabb műszaki problémák, ezért a javítás meghosszabbítása gyártási kapacitáskieséssel járt. Mindenhol pluszköltséget jelentett az alternatív források kiépítése, a biztonságot jelentő készletek létrehozása pedig a jelenlegi legfontosabb feladat. Csak remélni lehet, hogy a helyzet tartósan normalizálódik, és őszig várhatóan olcsóbb marad a dízel, mint a benzin – összegzett Grád Ottó.
Hosszú távon nem garantált a biztonság
Korábbi cikkünkben Horváth Ágnes, a Mol vezető közgazdásza arra figyelmeztetett: egyelőre beláthatatlan kockázata van annak, hogyan reagál az orosz fél, ha az eddigi kőolaj-vásárlásainkat a felére vagy a harmadára csökkentjük. Előrejelzése szerint az olajcsapok elzárása esetén dízelhiány lépne fel a régióban. A kieső mennyiséget pedig nehéz lenne gyorsan pótolni, mert globálisan alacsonyak a készletek, miközben Európa dízelfogyasztása mintegy 10 százalékkal meghaladja a helyi termelést.
Jelenleg viszont éppen azt tapasztaljuk, hogy a gázolaj ára esik. A szakember lapunknak úgy reagált: a jelenlegi ármozgás csak egy rövidtávú hatás, ilyeneket azonban a Mol nem szokott kommentálni. Az áresés elsősorban az olajár csökkenésére vezethető vissza, ugyanakkor historikusan nézve még mindig nagyon drága a dízel. A szankciók hatásairól szóló kockázati prognózisokat azonban nem érdemes összevetni az olyan rövidtávú piaci hatásokkal, amelyeket most tapasztalunk. Ezek ugyanis bármikor megváltozhatnak, de hosszú távú következtetéseket nem érdemes levonni belőlük – szögezte le.
