A nyári magyarországi járatok számát hirdető táblával és mosolyogva vonult be Michael O’Leary, a Ryanair csoportszintű vezérigazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatójára – éles kontrasztban tavaly novemberi látogatásával, amikor még színpadias letörtséggel az extraprofitadó eltörlésére szólított fel.
A most bejelentett, heti 56 járatot tartalmazó menetrend lényegében változatlan kapacitást jelent: továbbra is 8 gép állomásozik Ferihegyen, az egyetlen új útvonal, a heti kétszer repülhető Belfast egy ott állomásozó repülőgéppel teljesül. Azon kívül csak a járatok számát sűrítik a zsúfoltabb nyári menetrendben, például Berlin, Korfu és Róma felé.
Amíg az adó marad, a budapesti gépek száma is
„Kizárólag egy adott reptér költségszintje számít számunkra” – egyértelműsítette a tájékoztató után a 24.hu-nak, hogy az évek óta lebegtetett, de az új adók miatt egyelőre meg nem érkező új, Budapestre is telepíthető repülőgépek helyét máshol fogják megtalálni, amíg Ferihegyen fix pluszköltségeik vannak. Ennek logikája, hogy O’Leary-ék elemzői az extra forgalom lehetséges forrását a Budapestre hétvégézni érkező külföldi turistákban, és nem elsődlegesen a magyar utazókban látják, előbbiek pedig a mintegy 10 eurós adóval olcsóbb Torinót vagy Barit fogják választani mindaddig, amíg a cég által egy az egyben az utasokra hárított árkülönbözet fennáll. (A két olasz bázist konkrét példaként hozta fel O’Leary, mint olyan helyszíneket, ahova inkább telepítenek új gépet.)
„Mindenki összehasonlítja az árakat, ön is, én is. A repülőutak karbonlábnyomát ellentételező önkéntes hozzájárulásunk egy euró körüli: az utasok egy százalékánál kevesebb választja, hogy kifizesse” – mondta újságírónknak. Az utasok mintegy 60 százaléka alapáron repül, 40 százalékuk fizet a nagyobb fedélzeti poggyászért, elsőbbségi beszállásért, és mindössze 25 százalékuk választja a feladott poggyász borsos felárát – hangzott el korábban az eseményen, ahol O’Leary
Most a korábbi idiótázásnál jóval békülékenyebben vezette le többször is, hogy szeretnék megértetni a kormánnyal: az immár környezetvédelminek hívott és kibocsátástól függően sávossá átalakított (ez a különbségtétel a Wizz Air mellett a szintén fiatalabb flottával repülő Ryanair gépeinek kedvez) különadó változatlanul csakis a budapesti turizmust sújtja.
A Ryanair úgy számol, néhány év alatt 50 százalékkal, azaz kétmillióval több utast hoznának enélkül a magyar fővárosba. Azt is elmondta: direkt módon nem győzködik erről a kormányt, viszont éppen hétfőn hallgatta meg képviselőjüket a beadványuk nyomán vizsgálódó Alkotmánybíróság. A XVIII. kerületi sápot (amelyet a Budapest Airport is az illetékes kormányhivatallal vizsgáltat felül, utóbbi aggályokkal élt, O’Leary is erre utalt, amikor a kormány ellenkezéséről beszélt) ha szükségesnek bizonyul, szintén megfizetik, persze a jegyárakba építve.
A korábbi idiótázás célpontja Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter volt, neki ajánlotta O’Leary a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyvet. Emellett Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel is hónapok óta zajlik a hasonló eseményeken és Kormányinfókon oda-vissza üzengetés. A cégvezető legutóbb ingyenjegyeket ígért, hogy az ír főnök részegességével riposztozó magyar miniszter a helyszínen tanulmányozhassa a dublini kocsmakultúrát. Amikor ma erre emlékeztette egy kérdés, azzal fogadkozott: miután eddig elfeledkezett erről, saját maga fedezné ezt az oda-vissza utat.
