Hétfőn este megállapodott a magyar kormány a cseh soros uniós elnökséggel mind a négy vitás ügyet érintően. Ennek keretében jóváhagyták a Magyarország számára a Helyreállítási Alapból járó pénzeket (2400 milliárd forintról van szó és még egy ennél is nagyobb hitel lehetőségéről) és döntöttek arról, hogy az Európai Bizottság által javasolt 3000 milliárd forintnál kevesebb, 2500 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatást fagyasztanak be a hétéves költségvetésből nekünk járó kohéziós források alapjaiból.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint minden jel arra utal, hogy a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban a tagállamok egyezségre jutottak, így minden cél teljesült, amit a kabinet júniusban kitűzött. A forrásvesztés elkerülése érdekében igyekeztek az év végéig megállapodni a kohéziós forrásokról és a helyreállítási programról is, a hétfő esti alku pedig ezt lehetővé teszi. A bizottság várhatóan gyorsított eljárásban jóváhagyja majd az operatív programokat, az Európai Tanács december 19-i ülésén pedig már csak formális megállapodásra kerül sor.
Az eddig tervezettnél nagyjából 500 milliárd forinttal kevesebb lesz a befagyasztott forrás, körülbelül 2500 milliárd forint (6,3 milliárd euró), ez három operatív program 55 százaléka. A nyolc operatív program keretében összesen 14 ezer milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre 2027 végéig, ebből több mint 4 ezer milliárdot már jóvá is hagyott a bizottság. A helyreállítási terv keretében pedig 2300 milliárd forint nyílik meg, ennek 48 százaléka energia- és klímapolitikai célokra, további körülbelül 30 százaléka digitális fejlesztésekre.
A politikus azt is felvázolta, hogy mi a jelenlegi menetrend a felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadítására és az RRF elfogadására. Szerinte az utolsó állomás március végén lesz, akkor kell elfogadni egy végső törvénycsomagot, amely ha eredményes, akkor a
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyetlen bizonytalanság a megállapodásnál azzal kapcsolatban van, hogy van-e még olyan úgynevezett horizontális feljogosító feltétel, amely az Európai Bizottságot esetleg megakadályozza abban, hogy aláírhassa a Partnerségi Megállapodást és az operatív programokat Magyarországgal. Gulyás úgy látja, a bizottság politikai döntése, hogy van-e még ilyen akadály, de a kormány arra számít, hogy nincs.
Kifejtette, hogy Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) biztosítja a forrásokat a plusz tanárbéremelés január elsejétől történő megvalósítására. Így tehát ha azt elfogadja év végéig a bizottság, akkor azzal kinyílnak az EFOP forrásai, és így azonnal, már 2023 januártól megvalósulna a pedagógus-bérfejlesztés Magyarországon. Most úgy tűnik, nincs akadálya, hogy ezekhez hozzájussunk, a cél pedig, hogy a jelenlegi, átlagosan bruttó 400 ezer forintos pedagógus bér közel 800 ezerig emelkedjen 2027-ig. A nyitott kérdés tehát, hogy január 1-jén megnyílnak-e ezek a források. Mivel a bizottság tart az Európai Parlamenttől, ez még némileg kétséges, és a célnak leginkább a baloldali politikusok ármánykodása tehet keresztbe – értékelte a helyzetet Gulyás.
Navracsics Tibor elmondta: bízik benne, hogy új elvárás már nem lesz a bizottság részéről, és mivel egy végrehajtási folyamat zajlik, abban is bízik, hogy a kormány ennek keretében párbeszéddel rendezni tudja, hogy ne legyen új feltétel. A helyreállítási alap esetében úgynevezett szupermérföldköveket szabnak feltételül a folyósításhoz, a miniszter nem beszélt arról, milyen menetrenddel, viszont elárulta, hogy március végéig 25 pályázati kiírás történhet meg. A helyreállítási alap hitelrészének felvételéről egyelőre még nem döntött a kabinet, erre hat hónapja lesz majd, akkor a gazdasági helyzet értékelése alapján mérlegelnek.
Az operatív programokban, mint azt lapunk is megírta, a GINOP-ban és a TOP-ban már eddig is számos pályázatot kiírtak, a kiosztott források volumene pedig megközelítette a 840 milliárd forintot a magyar büdzsé terhére. Navracsics szerint ez a gyakorlat az elkövetkezőkben is folytatódik.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az Ukrajnának szánt támogatások ügyében olyan megállapodás született, hogy az Európai Uniónak nem kell további hiteleket felvennie ehhez, az unió költségvetéséből biztosítják a 18 milliárd eurót.
