Nagy port kavart a kormány lakossági napelemes rendszerek telepítését szabályozó októberi rendelete, amely megtiltotta a betáplálás – vagyis a villamosenergia-hálózatra csatlakozás – lehetőségét a háztartási méretű kiserőművek számára. Ez a napelemes-rendszerek telepítéséhez ugyan nem teremtett objektív akadályt, de a kötelező akkumulátoros tárolás előírása megdrágítja a beruházást, így az jóval hosszabb idő alatt térül meg, rosszabb esetben meg sem térül.
Más a helyzet a vállalati szektorban, ahol az előírások lépésről lépésre olyan útvesztőt hoztak létre júliusra, hogy a gyakorlatban egyáltalán nincs lehetőség a napelemes rendszerek engedélyeztetésére.
Tetőzik az energiaválság, a kabinet sürgősen beavatkozna
A vállalati szektor – a mikrovállalkozások kivételével – nem rezsicsökkentett áron vételezi az áramot, hanem ki van szolgáltatva a piaci áraknak, amelyek brutális mértékben megemelkedtek 2021 ősze óta. Az árampiacról kiszorulnak a fixáras szerződési konstrukciók és a jóval kiszámíthatatlanabb, előre fizetésre kötelező úgynevezett spotáras szerződések kerülnek előtérbe, amelyek nem teszik lehetővé a cégek számára, hogy 2023-as energiaköltségeiket előre tervezzék.
Szinte minden feldolgozóipari szereplőtől – de különösen az energiafaló ágazatokból, mint például a fémiparból és az építőanyag iparból – az a visszajelzés érkezik, hogy égető szükség lenne napelemes rendszerekre az energiaköltségek csökkentése érdekében.
Elvileg a költségcsökkentést ösztönözné a kormányzat is, amely nemrég hirdette ki 150 milliárd forintos összértékű gyármentő programját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a programra azok a nagyvállalatok pályázhatnak, amelyek
Azóta ezt a csomagot megtoldották egy 200 milliárdos keretösszegű garancia- és hitelprogrammal, jövőre pedig a feldolgozóipari kkv-k számára megnyitnak egy ugyancsak 200 milliárdos összértékű energiatámogatási programot, amelynek egyik fő célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése.
Eközben a szabályozás megbénítja a szereplőket
Mielőtt bemutatnánk az előírásokat, érdemes tudni, hogy a napelemes rendszereknél háromféle kategória létezik:
- a kereskedelmi célú napelemes erőműveket tulajdonosaik kifejezetten azért hozzák létre, hogy az ott megtermelt áramot a hálózatra betáplálják és azt a szolgáltatók, vagy más piaci szereplők számára értékesítsék.
- Az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek célja, hogy egy adott üzemegység saját energiafogyasztását mérsékeljék, vagy teljes mértékben kiváltsák a kívülről vételezett áram felhasználását.
- A lakossági, háztartási méretű napelemes rendszerek értelemszerűen a kisebb, otthoni energiafelhasználást teszik lehetővé.
Kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a számukra. Az illetékesek arra hivatkoztak, hogy az aktuális szabad kapacitásokról egyelőre nem írt ki tendert a rendszerirányító, s ezt csak a jövőben fogja megtenni – számolt be lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke.
A kapacitástendert azonban többször elhalasztották 2021 áprilisa óta: először augusztusra, majd decemberre napolták el, végül idén májusban hirdették ki 0, azaz nulla kilowatt szabad kapacitással. Ezt követően közölték, hogy egyedi eljárásokkal döntenének a csatlakozási kérelmekről, elbírálási határidőnek pedig november 2-át jelölték ki. A Mavirhoz rengeteg szereplő folyamodott, noha a cég mindössze öt napot hagyott a kérelmek benyújtására. A pályázók összesen mintegy 2 milliárd forintnyi kapacitáslekötési díjat, azaz kauciót fizettek be, ez a pénz azóta ott ketyeg a rendszerirányító számláján, miközben az infláció 20 százalék felett van – méltatlankodott Kiss.
November 2-án azonban már nem a Mavir informális kommunikációjából, hanem egy kormányrendeletből derült ki, hogy újfent halasztás lesz. E határozat szerint: „a csatlakozási igénybejelentésre vonatkozó, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott műszaki gazdasági tájékoztató és megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívás kiadásának határideje – az üzemi és elosztói szabályzattól eltérően – 2023. február 1. napja”.
Újabb matt: lehetetlent követel a Mavir
Július 15-e óta az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek engedélyeztetése is akadályba ütközik. Ekkor lépett hatályba a Mavir 28. számú üzemi szabályzata, amely az 50 kilowattpeak (kWp) feletti méretű – akár hálózatra, akár saját fogyasztásra termelő (viszwatt-védelmes) – naperőművek számára előírja, hogy kiegyenlítőenergia-szabályozási képeségekkel (úgynevezett aFRR-rel) kell rendelkezniük. Az időjárásfüggő erőműnek emellett legalább a beépített teljesítmény 30 százalékának megfelelő le-felszabályozási rendszerkapacitásról kell gondoskodnia, akkumulátorral vagy egyéb eszközzel.
Ezzel a piaci áraktól menekülő kisvállalkozások is rossz hírt kaptak, hiszen ez azt jelenti, hogy július 15-től a háztartásinál nagyobb méretű kiserőmű építésére már csak az kaphat engedélyt, aki villamosenergia-tárolót is létesít a kiserőmű mellé. Ez önmagában 30-40 százalékkal drágítja a beruházásokat – becsülte lapunknak az egyik neve elhallgatását kérő kisvállalkozó, aki azt sem érti, miért nem törvényi szabályozást hoztak, miért egy üzemi szabályzat módosításával akasztják meg a beruházásokat. Hozzátette, hogy azért sem tud belefogni a beruházásba, mert a tároló speciális szerkezet, világszerte megugrott a kereslet iránta, azt sem tudja, mikor szállítanák le a neki szükséges eszközt.
Az új szabályokra azért volt szükség, mert az időjárásfüggő termelői kapacitások folyamatos és dinamikus növekedésével felerősödött a villamosenergia-rendszer időjárástól való függése. A szabályozás a rendszer fenntartható működése érdekében valamennyi új csatlakozni kívánó termelő esetében a termelés és fogyasztás közötti egyensúly fenntartását célzó követelményeket határoz meg.
– válaszolt a Mavir az intézkedés okát firtató kérdésünkre.
Az áramtermelő erőművek visszafogása annyiban érthető, hogy a naperőművek jelenleg már durván másfélszer annyi áramtermelő kapacitást jelentenek, mint amire a Paksi Atomerőmű képes. A szakemberek egy része arra figyelmeztet, hogy a megújulók rángatják a rendszert, napsütésben rengeteg áramot táplálnak a rendszerbe, borongós, téli időben viszont úgy 6-18 százalékon ketyegnek, és ezt egyes helyeken már a háztartási fogyasztók is érzékelik: rövidebb-hosszabb áramkimaradásokkal találkoznak.
Az azonban nem teljesen világos, miért kötelező a kiegyenlítés az olyan kisvállalkozások számára, amelyek nem eladásra szánják a kiserőművük termelését, hanem csupán a saját vállalkozásuk energiaigényét fedeznék. Még azok is csak így kaphatnak engedélyt, amelyek nem táplálnának a hálózatra áramot, sőt nem is vennének onnan ki. A Mavir erre a kérdésünkre nem válaszolt.
Az önfogyasztást csökkentő napelemes erőművek számára egyébként már két éve megtiltották a hálózati betáplálás lehetőségét. Ennek oka, hogy jelentős részben azonnal felhasználják a megtermelt energiát, így az nem jelent nagy kiesést a számukra. Ezeket az erőműveket visszatáplálás elleni védelemmel kellett ellátni, ennek ellenére most számukra is előírják, hogy egy akkus energiatározót szükséges telepíteniük aFRR szabályozással, amelyet a MAVIR bármikor felkapcsolhat, ezzel igénybe veheti az akkumulátorban tárolt villamosenergiát. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy olyan erőműnek, amelyet arra köteleznek, hogy ne tápláljon vissza a hálózatra, a MAVIR vezénylése alapján mégiscsak képesnek kell lennie arra, hogy akkus energiatárolóból visszatápláljon.
– értékelt az MNNSZ elnöke.
Ennek nyomán a vállalati szektor sem tud hónapok óta egyetlen napelemes-rendszert sem építeni.
Nem tudni, hogy e jogi nonszenszt szándékosan hozták létre, vagy mindössze arról van szó, hogy nem villamosenergia-szakemberek írták, így a későbbiekben korrekcióra kerülhet. Mindenesetre a kormány lakossági napelemrendelete októberben csak betetőzte azt az intézkedéssorozatot, amelyet korábban a vállalati szektorban már megkezdett.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetségnél ugyanakkor remélik, hogy csak jogalkotói malőr volt az önfogyasztást csökkentő naperőművekre vonatkozó üzemi szabályzati előírás, és folyamatosan tárgyalnak arról, hogy helyezzék azt hatályon kívül.
Számukra biztató jel lehet, hogy az MVM–csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata október végén bejelentette, hogy 11,5 milliárd forintért új naperőművet építene Kunmadarason. Eközben a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló orosz-magyar milliárdos, Rahimkulov Ruszlán érdekeltségébe tartozó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. Záhony közelében tervez létrehozni egy szélerőművel kombinált napelemparkot.
A lemondott technológiai és ipari miniszter Palkovics László önellentmondásos nyilatkozatai alapján azonban az is látható, hogy a központi akarat bármikor bármit felülírhat a megújuló energia frontján.
