Segítséget várnak a krízishelyzetbe került nyugdíjasok

Megbeszélést tartottak október 5-én, szerdán a kormány képviselői a nyugdíjas érdekképviseletek vezetőivel. A megbeszélésen részt vett a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi, akit október 7-én egy miskolci, idősek világnapi rendezvényen értünk el. Azt mondta, elégedett – mióta az idősek érdekképviseletével foglalkozik (12 éve), nem volt rá példa, hogy a kormány képviselőivel egyeztessenek, tehát ezt mindenképpen eredménynek tartja. Hasonló véleményen volt az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály is, aki korábban számos alkalommal nehezményezte, hogy nem tudtak a kabinettel tárgyalni. Mindenképpen előrelépésként értékelte, hogy a tervek szerint ezentúl rendszeres egyeztetések várhatók, amelyeken reményei szerint a kormány képviselőinek aktív közreműködésével igyekeznek majd orvosolni a nyugdíjasok problémáit.

A nem anyagi jellegű kéréseknél hamarabb jöhet változtatás

A megbeszélés előzményeként június 16-án tartották az Országos Nyugdíjas Parlament ülését az Országházban, ahol 5 témacsoportban számos fontos kérdésben fogalmazták meg több mint 400 küldött közreműködésével, melyek az idősek elvárásai.

• A nyugdíjas vívmányok megtartása (például a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj, a nők 40 nyugdíj, az utazási kedvezmény stb.).
• A nyugdíjrendszer igazságtalanságának feloldására tett javaslatok (például a vegyes indexálás igénye, az országrészek közötti nyugdíjkülönbségek tompítása stb.).
• Javaslatok a leendő nyugdíjasok helyzetének, tájékoztatásának javítására (például közöljék előre, hogy attól függően, ki mikor menne nyugdíjba, mennyi lehet a nyugdíjvárománya).
• Stratégiai jellegű javaslatok (például hogyan történjen a jelenlegi, hosszú távon nem fenntartható nyugdíjrendszer megreformálása, szolidaritási és/vagy biztosítási elv alapján működjön-e a nyugdíjrendszer, mi legyen a cél, a megélhetés vagy a korábbi életszínvonal biztosítása, a nyugdíj jövedelemnek számítson-e vagy vagyonnak stb.).
• Egyebek (például legyen valódi nyugdíjigazolvány, 55 éves kor felett is lehessen részt venni a felsőoktatásban, szigorítsák a btk.-ban az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények elbírálását stb.).

A júniusi ülés után elküldték az elfogadott csomagot a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek és a parlament elnökének, valamint a parlamenti frakcióknak is – és éppen az Orbán Viktornak küldött levél nyomán jött létre az október 5-ei megbeszélés, ahol a kormány megjelent képviselőinek nyomtatott formában is átadták javaslataikat a nyugdíjasok képviselői. A megbeszélésen részt vett Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos,  Schmuck Andor, a Tisztelet Társaság elnöke, Ruttkay Réka, a Civilút Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára és dr. Horváth Anikó, a Pénzügyminisztérium nyugdíjpolitikai főosztályának vezetője is.

Némethné Jankovics Györgyi külön kiemelte, örültek, hogy az idősügyekben illetékes összes szakterület jelen volt, ráadásul érezhetően komolyan vették az egyeztetést, illetve annak folytatását. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy amely javaslatoknak alapvetően nincs pénzügyi vonzatuk, inkább gesztus értékűek, azok megoldására jó eséllyel vissza fognak térni egy következő körben. Vagyis, mint Karácsony Mihály fogalmazott lapunknak, amely kéréseknek nincs anyagi vonzatuk, hamarabb teljesülhetnek, amelyeknek van, azoknál alaposabb megfontolás után születhet döntés. Ez szerinte teljesen érthető. Nem gondolja, hogy az összes problémát egy megbeszélésen kellett volna megoldaniuk, viszont a rendszeres egyeztetést ő is biztatónak tartja.

Nyugdíjemelés – nem ezt várták

Az október 5-ei megbeszélés idején még nem volt ismert az aznap éjszaka napvilágot látott, a novemberi 4,5 százalékos pótlólagos nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet. Az idősügyi érdekképviseletek azonban jelezték, a várható infláció alapján ők további 10 százalékos nyugdíjemelést tartottak volna méltányosnak az alapján, hogy az előrejelzések szerint az év végére akár 20 százalékra is felfuthat az infláció.

A 4,5 százalékos nyugdíjemelésről Karácsony Mihály azt mondta, az MNB szeptemberi inflációs jelentését figyelembe véve is kevésnek tartja, hiszen abban az idei évre 13,5–14,5 százalékos pénzromlást becsültek. A novemberi 4,5 százalékos pótlólagos emeléssel együtt pedig mindössze 13,4 százalékos lesz az idei nyugdíjemelés – hajszállal ugyan, de alatta marad a hivatalos MNB-előrejelzés aljának. Megemlítette azt is, hogy tavaly 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, de az infláció végül 5,1 százalék lett. Vagyis 0,3 százalékkal alulmaradtak a nyugdíjak a pénzromlással szemben – ennyi híja maradt az inflációkövető nyugdíjemelésnek. Szerinte idén is hasonló lehet a helyzet – az összesen 13,4 százalékos nyugdíjemelés valószínűleg nem fogja biztosítani, hogy inflációkövető legyen a nyugdíj. Ha így lesz, akkor a különbözetet nem kapják meg a nyugdíjasok, hanem azt lenyeli az állam. Éppen ezért egyetért Némethné Jankovics Györgyivel abban, hogy miután letelt az év, a tényszámok tükrében is legyen egy nyugdíjkorrekció – a tavaszi költségvetési zárszámadás alapján nézzék meg, végül is a tényleges éves inflációnak megfelelő volt-e a nyugdíjemelés. És ha nem, akkor legyen tavasszal egy pótlólagos nyugdíjemelés. Jelenleg a novemberi, pótlólagos nyugdíjemelés mértékét becslés alapján határozzák meg, a január–augusztusi inflációs adatok, valamint az év végéig várható infláció figyelembevételével.

Rezsi, krízis

A rezsiköltség, illetve annak növekedése is téma volt a megbeszélésen – a nyugdíjas érdekképviseletek azt kérték, hogy a költségvetésben a nyugdíjprémiumra elkülönített összegből (korábban 68,48 milliárd forintot szántak erre a célra, de Varga Mihály pénzügyminiszter közlése alapján csak 23,5 milliárd forintot kell nyugdíjprémiumként kifizetni) a megmaradó 45 milliárd forintot vagy rezsiutalvány formájában adják oda az alacsony nyugdíjúaknak, vagy ezen összeg erejéig emeljék meg az ő juttatásukat.

Mint kiderült, a nyugdíjas szervezetekhez már most jelentős számban, napi szinten fordulnak segítségért olyanok, akik bajban vannak, és nem tudják, hogyan kerülhetnének ki belőle. Vannak, akik közülük egészen kétségbeesett lépéseket fontolgatnak – nekik szakemberek lelki tanácsára lenne szükségük, hogy képesek legyenek talpon maradni. Ezzel kapcsolatban azt kérték a nyugdíjas szervezetek, hogy a kormány biztosítson szervezett formában lelki segítségnyújtást, amelynek keretében erre felkészült szakemberek tudják segíteni a hozzájuk forduló elkeseredett, krízisben lévő időseket.

Idősügyi köztestületet szeretnének

Karácsony Mihály azt is elmondta, volt már több előkészítő megbeszélésük, például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH), konkrét rezsiügyben is – 24 órán belüli eredménnyel. Ennek köszönhető, hogy a nyugdíjasoknak elég a korábban megszokott határidőben, 15-éig kifizetniük az októberben esedékes rezsiszámlát (büntetés nélkül), annak ellenére, hogy a számlákon 7-ei fizetési határidő állhat. Ennek azért van jelentősége, mert akiknek például átutalással érkezik a nyugdíjuk, azt 12-én kapják meg – abból értelemszerűen nem tudnak rezsiszámlát fizetni 7-én. De ide sorolt egy jóval korábbi ügyet is – amikor a Sberbank csődbe ment, el tudták intézni, hogy postán küldjék ki a nyugdíjat azoknak, akik a banknál vezetik a számlájukat. Így a csőd ellenére is hozzájutottak juttatásukhoz az érintettek.

A mostani megbeszélés alapján arra számítanak, hogy rendszeres, intézményes lesz a kapcsolattartás a kormányzati szervekkel, és ha ez teljesül, az szerintük nagyon fontos első lépésnek tekinthető.

A nyugdíjas érdekképviseletek javasolták azt is, hogy váljanak idősügyi köztestületté, amelyben az érdekképviseletek és a kormány képviselői együtt, egymást kiegészítve, tevőlegesen, aktívan együttműködhetnek az idősek érdekében.