Ami az inflációt illeti, az Eurostat által vezetett harmonizált fogyasztói árindex (amely kis mértékben eltér a nemzeti fogyasztói árindexektől) csak a balti országokban, Csehországban és Bulgáriában volt magasabb, mint Magyarországon – derül ki a Portfilo.hu cikkéből.
Meglepő, hogy a magyar infláció miért nem az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ha egyszer az üzemanyag és a rezsi (az üzemanyagárstop és az eddigi rezsibefagyasztás miatt) nálunk csak kis mértékben drágult európai összevetésben. Erre a cikk szerint a legfontosabb okot a harmadik árstopos termékkörnél, az élelmiszereknél találhatjuk. Hibába szabályozta ugyanis a kormány néhány alapélelmiszer árát, a feldolgozatlan élelmiszereknél még így is az EU második legnagyobb drágulása Magyarországon következett be az utóbbi egy évben.
Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy az élelmiszer-árstopnak mi a hatása. A jóindulatú értelmezések szerint az élelmiszerdrágulás még nagyobb lenne az árszabályozó lépések nélkül, mások szerint viszont a kiskereskedelmi szegmens az itt ért veszteségekért más termékek áremelésével teljesen kárpótolja magát. Sőt, az extrémebb értelmezések még azt is felvetik, hogy a kiskereskedelmi szektor ért hatások (az árstopok mellett a különadó és egyéb üzenetértékű szabályozó lépések) okozta puskaporos hangulatban az üzleti bizalom olyan mértékben sérülhetett, hogy árstopok nélkül valójában kisebb lenne az élelmiszerek áremelkedése.
De mint felhívják rá a figyelmet, a hazai inflációt nem csak az élelmiszerársokk fűti. A gyenge forint az importot drágítja, a választási osztogatás pedig a keresleti oldalról adott támogatást az árak elszaladásának – amivel párhuzamosan a várakozások is elszálltak. Ez pedig oda vezetett a szakportál szerint, hogy
