A kormány augusztustól energia-veszélyhelyzeti intézkedéseket vezet be. Ezeknek része, hogy már nem a teljes áram- és gázfogyasztás lesz rezsicsökkentett, hanem csak az átlagfogyasztás szintje. A fölött már a piaci árat kell megfizetni. Megkértünk néhány családot, nézzék meg, hogyan alakul a jelenlegi fogyasztásuk, majd – a részletszabályok ismerete nélkül, a kormányzati tájékoztatón elhangzott számokból kiindulva – kiszámoltuk, miként érintheti őket a rezsicsökkentés visszavágása.
Az átlagcsalád sem feltétlenül ússza meg a rezsiemelést
Tiboréknak két kicsi gyermekük van, egy átlagosnak mondható, 82 négyzetméteres lakásban élnek, a szülők egyike 80 százalékban otthonról dolgozik, a másikuk 20 százalékban. Távfűtésük van, amit a szerdai kormányzati bejelentés alapján nem érint az új rezsiszabály. Az áramfogyasztásuk pedig 155 és 198 kilowattóra között mozgott az utóbbi egy évben, az átlag havi 180 kilowattóra volt. Így az ő rezsijük, úgy tűnik, marad, amennyi eddig volt, nem emelkedik a fizetendőjük.
Gergőék szintén két kicsi gyerekkel egy 74 négyzetméteres, ugyancsak távfűtéses lakásban élnek, tehát a fűtésük rezsije nem emelkedik. Gergő egy hétből három nap van home office-ban, a felesége szinte állandóan. Az áramfogyasztás náluk kilóg az átlagból, pedig nincs klímájuk, sem más, nagy fogyasztású berendezésük, és az izzók legnagyobb része led, illetve energiatakarékos. Gergő most meglepődött, mert azt hitte, az átlag alatt fogyasztanak. Az elmúlt 3 hónap átlagos áramfelhasználása náluk 239 kilowattóra volt, miközben ekkor még a szárítógép sem ment. A tízhavi átlaguk pedig (amit vissza tudott keresni a számlákból) 252 kilowattóra.
A kormányzati tájékoztatón elhangzottak alapján úgy számoltunk, hogy
- az áramnál a kilowattóránként 36,9 forintos átlagos (rezsicsökkentett) árral szemben 242 forintos a piaci ár.
Gergőéknek ez alapján, és a tízhavi átlagfogyasztást figyelembe véve az eddigi havi 9300 forint helyett majdnem 18 ezer forintot kell majd fizetniük, azaz nagyjából a mostani áramszámla dupláját.
Gyerek nélkül albérletben
Brigi egy 56 négyzetméteres albérletben lakik a barátjával. A fűtés központi, az ára benne van a közös költségben, nem is változik. A lakásukban minden más villannyal megy, így a tűzhely (elég sokat főznek/sütnek), van légkondijuk (csak ha nagyon muszáj, akkor használják). Barátja javarészt otthonról dolgozik. Az áramfelhasználásuk a számláik alapján havonta 400–410 kilowattóra, vagyis bőven meghaladják az átlagot, majdnem annak a duplája.
Havi 405 kilowattórás fogyasztással számolva ők hacsak nem tudják csökkenteni a fogyasztásukat. Amennyiben marad a fogyasztásuk, éves szinten 480 ezer forinttal lehet magasabb a számlájuk, ami háromhavi albérleti díjnak felel meg, amit pluszban kellhet fizetniük éves szinten.
Egyedül élőknél is vastagabban foghat a rezsiceruza
Dani egy 29 négyzetméteres lakásban él, egyedül, bejár dolgozni. Két gázkonvektora van a fűtéshez, de csak az egyiket használja. A gázfogyasztása egyik hónapban sem haladja meg a 144 köbmétert, vagyis a gázszámlája nem változik majd. Az áramszámlái neki is az utóbbi tíz hónapról vannak meg, ami alapján 152 és 260 kilowattóra között mozgott a felhasználása (vagyis egyes hónapokban magasabb, mint a 210-es átlag), átlagban viszont épp befért a 210 kilowattóra alá.
Az ő fogyasztása alapján vetődött fel a kérdés, hogy vajon havi szinten nézik-e majd a túlfogyasztást vagy éves szinten – Daninak ez nagyon nem lesz mindegy. Hiszen, ha havi szinten veszik figyelembe, akkor minden olyan hónapban emelkedik a rezsije, amikor többet fogyasztott, mint az átlag. Ha viszont éves szinten, akkor nem kell többet fizetnie. A gáznál még inkább érdekes lehet ez a kérdés, hiszen, akinek a fűtés arról megy, az télen jellemzően nagyon sokat fogyaszt, éves átlagban viszont beférhet a limit alá. Vagyis szinte senki nem úszná meg a többletfizetést. A kormányinfón viszont az hangzott el, hogy a családok háromnegyede átlag alatt fogyaszt – ha ebből indulunk ki, akkor inkább az éves átlagfogyasztás lehet a mérvadó. Megkérdeztük erről az MVM-et és a Miniszterelnökséget is, amint válasz érkezik, közöljük.
Viola egy 34 négyzetméteres lakásában él egyedül, nem dolgozik otthonról, és nincs gáz a lakásában, így a fűtése és mellette minden villanyról megy. Neki 6185 kilowattóra az éves felhasználása, vagyis az átlagfogyasztás több mint duplája.
Éves szinten pedig az eddigi 228 ezer forint helyett 979 ezer forint lehet a villanyszámlája, 751 ezer forinttal több, mint eddig. Nem tudjuk, mennyit keres, de ha átlagosan, akkor nagyjából kéthavi fizetését kell majd pluszban kifizetnie.
Amikor a felújítás visszaüt
Gáborék négyen élnek egy zuglói, 75 négyzetméteres társasházi lakásban. Amíg földgázt és elektromos áramot is használtak, mindkettő esetében az átlag alatt fogyasztottak.
„Földgázból átlagosan 70–90 köbméter közötti havi fogyasztásunk volt, a számlák általában 8–10 ezer forintról szóltak, áramból havi 170–200 kilowattóra közötti fogyasztásért 7–11 ezer forint között kellett fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy mind gázban, mind áramban az átlagos fogyasztás alatt maradtunk. Mindez azonban megváltozott a lakásfelújításunk után” – mondja Gábor. A tavasszal ugyanis a család felszámolta a kombi gázkazánt és a gázfűtéses rendszert, jórészt azzal az indokkal, hogy a gázfűtés komplett felújítása (új gázkazánnal és radiátorokkal) jóval többe került volna, mint áttérni az infrapanelekkel való fűtésre. Végül a vízmelegítést a gázkazán helyett villanybojlerrel, a főzést pedig egy új elektromos tűzhellyel oldották meg, így a család gázfogyasztása tavasszal nullára csökkent.
„Eddig elégedett voltunk, mivel az áramfogyasztásunk ugyan megemelkedett havi 330–360 kilowattórára, de ez csupán 12–14 ezer forintos áramszámlát jelentett, vagyis a kieső földgáz miatt lényegében változatlan össz-energiafogyasztás mellett a havi rezsink valamivel még csökkent is. Ez változik majd meg augusztustól: havi 120–140 kilowattórát piaci áron kell majd megfizetnünk, miközben az összes energiát tekintve bőven az átlag alatt fogyasztunk. Pusztán azért esünk ki a rezsivédelemből, mert kizárólag áramot veszünk, földgázt pedig nem” – magyarázza Gábor.
Átlagos fogyasztásukat (345 kilowattóra) nézve ők a jelenlegi átlagos 12 700 forint helyett 15 ezer forinttal magasabb, 27 700 forintos számlára számíthatnak, ami
Nagy házban is húzós lehet a rezsivágás
Zsófiék három gyereket neveltek fel, akik már felnőttek, így a nagycsaládos gáztámogatásra nem jogosultak. 150 négyezetméteres, kétszintes házban laknak összesen hatan, külön lakrészben ők a férjével és még velük lakó két gyerekükkel, és külön a férje szülei. Egy fogyasztási helynek számítanak, mert annak idején amikor a házat építették, így olcsóbb volt. A nyugdíjas nagyszülők egész nap otthon vannak, valamint ő és két gyereke szintén, mert mindhárman otthonról dolgoznak, csak a férje jár be naponta a munkahelyére. Vagyis hatból öten szinte mindig otthon vannak, ami áram- és gázfogyasztással jár.
Áramból a legutóbbi éves elszámoláskor hajszállal több mint a dupláját fogyasztották az átlagos háztartáshoz képest, gázból pedig negyedével többet. Pedig nincs medencéjük, jakuzzijuk, légkondijuk. Bár nagy költség volt, most áldják az eszüket, hogy bő egy éve napelemet tetettek a tetőre, mert így az áramfogyasztásuk fedezve van. Ha nem lenne a napelem, akkor az átlag dupláját is meghaladó áramfogyasztásuk miatt 518 ezer forinttal lenne több a fizetendőjük – ezt megúszták.
Gázból a legutóbbi éves elszámolás alapján 2135 köbmétert használtak, ezért 259 962 forintot számláztak nekik.
A kormányzati tájékoztatás alapján
- a gáznál köbméterenként majdnem 110 forintos rezsicsökkentett és 913 forintos piaci árral
számoltunk, így
Péterék háromszintes családi házban élnek, szintén három gyereket neveltek fel, akik már mind kirepültek, és velük él az egyik nagymama. Péter műszerész, felesége könyvelő, mindketten otthonról dolgoznak, így vállalkozásuk áramfogyasztása is a házukban jelentkezik. Gázból éves szinten mintegy 5000 köbmétert szoktak nekik számlázni, villanyból pedig nagyjából 5200 kilowattórát. Tehát az áramfogyasztásuk majdnem az átlag duplája, a gázfelhasználásuk pedig a háromszorosa. Ők nagyon durva rezsiszámlákra számíthatnak augusztustól.
Az áramuk bő 184 ezer forint helyett 692 ezer forintba kerülhet egy évre, azaz az eddigi több mint 3,5 szeresébe. A gáznál pedig a jelenlegi, nagyjából 572 ezer forint helyett 3,184 millió forintos lehet az éves számlájuk, azaz több mint az 5,5-szeresére nőhet. Összességében pedig a jelenlegi évi 756 ezer forintól 3,877 millió forintra emelkedhet a gáz- és az áramrezsijük, azaz több mint ötszörösére. A megismert számok alapján Azt mondják, teljesen ledöbbentek, amikor elkezdtek számolni. Jelenleg ott tartanak, hogy próbálják csökkenteni a gázfogyasztásukat egy vegyestüzelésű kazán beállításával. Péterék ráadásul mindketten katás vállalkozók, így erről az oldalról is érintik őket a kormány legutóbbi intézkedései. Egyikük csak magánszemélyeknek számláz, ő valószínűleg megtartja a katát, a párjának viszont csak céges megrendelői vannak mellékállásban. Márpedig a jövőben nem lehet mellékállásban katázni.
(A példákban az érintettek nem eredeti nevükön szerepelnek.)
