Több mint 10 ezer forinttal, 165,7 ezer forintra emelkedik jövő januárra az átlagnyugdíj. 2021 elején 150,5 ezernél tartott az átlag, de:
- a 2021-re a költségvetésben előírt rendes, 3 százalékos januári emeléssel 155 ezer forintra nőtt,
- a nyargaló infláció miatt júniusban 0,6, novemberben 1,2 százalékos korrekció következett, ezzel 157,8 ezer forintra emelkedhetett az év végére az összeg.
A 2022-es indulás is a szokásostól eltérően alakul: a költségvetésbe 3 százalékos emelést terveztek, de ezt végül 2 százalékkal megtoldották. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy ha a költségvetésben kalkuláltnál magasabban alakult az infláció, akkor ezt utólag korrigálták, most azonban az 5 százalékos várható infláció hírére januártól lépnek. Ezzel az 5 százalékos emeléssel éri el januárra az átlagnyugdíj a 165,7 ezer forintot. Amihez hozzátartozik, hogy ennek reálértékét rontja az infláció.
Februárban viszont jön a teljes 13. havi nyugdíj, ami tehát egy átlagnyugdíjasnak plusz 165,7 ezer forintot jelenthet, vagy másképp fogalmazva 331,4 ezer forint érkezhet hozzá a második hónapban.
2022-ben további extrapénzre van kilátás. Novemberben érkezhet nyugdíjprémium, ez ugyanis 3,5 százalék feletti GDP-növekedésnél jár, és Varga Mihály pénzügyminiszter szerint jövőre is 5 százalék felett lehet a gazdasági növekedés. Ha pont 5 százalék pluszban lesz a GDP, akkor maximum 30 ezer forintra számíthatnak az érintettek, köztük az átlagnyugdíjasok is. Ha ennél nagyobb lesz a növekedés, akkor arányosan többre. Azt nem tudni még, gyakorlatot csinál-e a kormány abból, amit az idén kivételes gesztusként tett: a kisnyugdíjasoknak (havi 80 ezer forint alatt) is a lehetséges maximális prémiumot fizette ki.
A 13. havi nyugdíjjal és az öt százalékos növekedést feltételező nyugdíjprémiummal egy átlagnyugdíjas több mint 195 ezer forint plusz pénzre számíthat 2022-ben. (Év közbeni nyugdíjkorrekcióval nem számolunk, ám ha esetleg mégis 5 százalék fölé kúszna az infláció, ez is megtörténhetne.)
Bizonyára örülnének ennyi plusznak azok is, akiknek csak havi ötven, vagy százezer forintnyi a juttatásuk, de sajnos nekik a pluszok is arányosan kevesebbet jelentenek. Havi 50 ezer forint mellett a 13. havi nyugdíj és a prémium összesen 68 750 forint lehet, százezer forintnál pedig 130 ezer forint.
2017 és 2020 között egyébként megháromszorozódott azok száma, akik 300 ezer forint feletti öregségi nyugdíjat kaptak, de még mindig 1,2 millió idős volt, akinek átlag alatti juttatással kellett beérnie, és több mint félmillióan, akik 100 ezer forintnál kevesebből tengődtek öregségükre.
És persze vannak havi milliós, akár kétmilliós juttatást kapó nyugdíjasok is, de hogy aktuálisan hányan, azt nem tudni. 2019-ben kilencen kaptak kétmillió forint feletti ellátást. A másik véglet a 2008 óta változatlan összegű, havi 28 500 forintos minimálnyugdíj. Ahogy hetvenszeres a különbség a két véglet között, úgy hetvenszer több plusz pénz is jár az eleve extra magas nyugdíj mellé, ahhoz képest, amit a minimálnyugdíjas kézhez kap.
Érdemes tudni, hogy 2022 januárjában utolsó lépéséhez ért az eddig bejelentett nyugdíjkorhatár-emelés, így fő szabály szerint azok mehetnek nyugdíjba, akik betöltötték a 65. életévüket.
2022-ben azok a nők is igényelhetik még a nyugdíjukat (a nők 40-est), akik teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának (jövőre is változatlan) feltételeit, valamint az is kérheti a nyugdíjazását, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, ennek ellenére még nem kérte a nyugdíja megállapítását.
Jó hír a 2022-ben nyugdíjba vonulóknak, hogy a nyugdíjmegállapításkor alkalmazott valorizációs szorzók előreláthatóan 8 és fél százalékkal nőhetnek az idei szorzókhoz képest – írta Farkas András nyugdíjszakértő weboldalán.
